Hetven éve vette át a Nemzeti Színház igazgatását Németh Antal

Hetven éve vette át a Nemzeti Színház igazgatását Németh Antal dr. Beethoven István királyával nyílt meg a Pesti Magyar Színház 1837-ben. Beethoven Missa Sollemnisével kezdte meg uralkodását a Nemzeti Színházban Németh Antal 1935-ben. (MGP)

Winkler József dr. segítette a dogmatikai kérdésekben. A cenzúrát Esztergomban Serédi Jusztinián hercegprímás jóváhagyásával Török kanonok végezte. Az előadás bekapcsolódott a 300. évfordulóját ünneplő Pázmány Péter Tudományegyetem ünnepségeinek sorába Horváth János díszlettervező a színpadot világi hármas-oltárrá képezte ki. A triptichon középső része tíz, a két szélső nyolc méter magasra nyúlt. A szélső részek forgószínpadra épültek: változott rajtuk a kép. Ujházy György dramatizálta A misekönyvet. Az Üdvözítőt Lehotay Árpád testesítette meg, Szent Adalbert Táray Ferenc, Dávid király Abonyi Géza, Pál apostol Sugár Károly. János evangelista Apáthi Imre, Mihály arkangyal Várkonyi Zoltán, Gábor főangyal Ungvári László szerepe volt. Közreműködött a Palestrina kórus Vaszy Viktor karigazgató vezetésével, a Budapesti Philharmóniai Társaság zenekara, Báthy Anna, Basilides Mária, Székelyhidi Ferenc dr., Kálmán Oszkár énekelték a szólókat. A kritika mindazonáltal megjegyezte, a nagyvonalú költségvetés, a túlzott technikai lehetőségek rendezői kiaknázása az ünnepélyességből néhol revühatásokat mesterkedett.

Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgató-főrendezője.
a kép forrása: Székely György-Cenner Mihály-Szilágyi István:
A magyar színészet nagy képeskönyve.
Corvina, Budapest, 1984, 84. oldal.


Major Tamás Csokonaival adott programot a Nemzetinek. Németh Antal Beethovennel. Németh Antal kisfiúként szerelmesedett bele a színházba. Heródes szerepét játszotta másodikos gimnazistaként vallásos tárgyú misztériumjátékban. Színésznek tanult Góth Sándornál. A zömök ifjút szorongásai meggátolták abban, hogy színész lehessen.


Blattner Géza bábszínházában a paraván mögött bábozik. Már akkor érdekli az a színház, ami nem sercint, nem pipázik. Nem mezei léptékű, hanem übermarionette.


1921: beiratkozik a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemre.
Tairov moszkvai Kamaraszínháza Bécsben vendégszerepel (1925. júniusában). Németh jegyet szerez, de szülei nem engedik el vele dobrovai Mersich Piroskát. Németh sebtiben feleségül veszi, Peéry Piroska néven haláláig asszonya. Nyolcvanéves szerepben látta meg először a Várszínházban - Alapi Országos Kamaraszínházának előadásán - Georg Kaiser Reggeltől éjfélig  című darabjában. Később tévedésnek hitték házasságukat, szétváltak, Majd újból összeházasodtak. 


 Hevesinek a Nemzeti falai közül kiintrikálását követő fejetlenség ismerős számunkra. A hosszú és egyenletes Hevesi-korszak után hasonló színházi légüresség következett a Major-uralom hatalmi letörése után. A hosszúra nyúlt igazgatás a kulisszák mögötti irodákba gyűjtötte a visszautasítottakat, a büszkeségükben megsértetteket, az önmaguk tehetségét túlértékelőket. Vádaskodnak. Gyanúsítgatnak.  Összehordanak hetet-havat. Kiismerni magát az intrikák szövevényében csakis színházon belüli ember képes. A hivatali urak (és elvtársak) eltévednek, ha beletekintenek az indulatok szövevényébe. Mégis mindkét esetben a hivatal kényszerült dönteni. A 27 éves Beöthy László után a 32 éves Németh lett a Nemzeti legfiatalabb direktora. (Bajza József, a Pesti Magyar Színház legelső igazgatója: 33. Major 35 volt, amikor megtette magát igazgatóvá.). Major pártja pártfogoltjaként lett igazgató. Németh Antalt is a politika sodorta a Blaha Lujza téri színház élére.


"Németh Antal 1935-ben történt váratlan kinevezése hadüzenet volt a ’bethleni’ színházpolitikának. A Gömbös-gárda ifjú erői lendületesen vették birtokba a politika után a közélet más területeit is."  Az első keménykezű rendező-önkényúr. Kiss Ferenc emlékiratai szerint "gyakorlati tudása csak kezdetleges". A kritikusok előadásaira megnyitott össztüzét túléli. Hasznosítja a sajtótámadásokat. Akkora hírlapi zenebona támad Németh dr. kinevezése körül, ami fölér fizetett hirdetési kampánnyal. Mindenkit állásfoglalásra késztet a Nemzeti némileg a figyelem látköréből kikerült intézménye. Mellette vagy ellene beszélnek. A kultuszminiszter a parlamentben óvó szavakat mond a nekivadult színikritikák és színházi referensek beszámolói ellen, amint azt a Képviselőházi Napló XIII. kötete rögzítí. A professzorian higgadt Schöpflin Aladár szerint is "a lapok színházi rovatai olyanok voltak, mint a hadijelentések." (Nyugat, 1935/2.)


Úgy tartott a szóbeszéd: Serédy esztergomi prímás védőszárnyai segítségével került igazgatói székbe. Németh Antal Igazoló Bizottsági tárgyalásán tanúként megidézett Hóman Bálintnak (1885-1953) is felteszik a kérdést: a bíborosnak volt-e szerepe Németh kinevezése körül? (Tárgyalási jegyzőkönyv a Magyar Központi Híradó Rt. Bródy Sándor utca 7. alatti helyiségében megtartott Igazoló Bizottsági tárgyalásról 1946. november 27. BFL Németh Antal népbírósági iratok.) A fogoly volt miniszter válasza egyértelmű nem. Németh csak később ismerkedett meg Serédy hercegprímással. Az 1938. évi Budapesten megtartott Eucharisztikus Világkongresszus és a Szent István jubileumi ünnepségek megnyitásának ünnepélyes látványosságait Németh Antal rendezte Velits Miklós, Erhardt Ernő építészek, Jaschik Álmos iparművész-díszlettervező, Urbányi Vilmos díszítőművész közreműködésével.


A színházi közvélekedésből kiszellőzhetetlen protezsált statisztának látni a pályakezdő Major Tamást. Németh dr.-ról sem lehet letisztítani a balvélekedést, miszerint az ismeretlenségből rántotta politikai kegy a Nemzeti Színház ormára. Korántsem volt ismeretlen. Sem névtelen támogatott. Dolgozik a Milotay István főszerkesztette Magyarság című napilapnak. Kritikákat ír a Budapesti Szemlébe, a Magyar Művészetbe. Segédszerkesztője a Klebelsberg-alapitotta, Tormay Cecile-főszerkesztette Napkeletnek. Színházi rendezőként, ha sikeresnek mondható nem is volt, ismeretlen semmiképpen. Alapi Nándor Országos Kamaraszínházánál rendez először (Strindberg: Húsvét, 1925 állítja Selmeczi, de Alapi a Kamarajátékok történelmét megörökítő könyvében 1928 szerepel). 1928-1929-ben ösztöndíjas a berlini tudományegyetemen. A színjátszás esztétikájának vázlata című doktori értekezése megjelent a Budapesti Szemlében (1929). Az ember tragédiája a színpadon (1933) és a Bánk bán száz éve a színpadon (1935) monográfiák szerzője. Győző Andor kiadásában megszerkeszti a mindmáig modern, túl nem haladott Színművészeti Lexikont (1930). Pályázati úton, az időközben meghalt gr. Klebelsberg Kúnó miniszter pártfogásával elnyeri a szegedi Városi Színház dramaturg-főrendezői posztját (1930). A következő évadban huszonötöd magával megpályázza az igazgatói széket, de Kürthy György lesz ott az igazgató.


1935. május elsején a rádió drámai osztályának dramaturg-főrendezője lesz abban a lendületes átszervezésben, amely kibuktatja a hazafias költő Gyula diákot (vitéz Somogyvári Gyulát), helyébe teszi az irodalmi osztály vezetőjévé Cs. Szabó Lászlót, lektorává pedig Ortutay Gyulát, Kozma Lajosnak, a Magyar Rádió és Telefonhírmondó elnök-igazgatója fiának házitanítóját, utóbb a kisgazda Dinnyés Lajos kormányának akkor még kisgazdapárti vallás- és közoktatásügyi miniszterét (1947). A zenei osztály vezetője Dohnányi Ernő. 1935. május 15-én a debreceni Tisza István Tudományegyetem színháztudományi tárgyának magántanárává kinevezik Németh Antal doktort.


Június elsején - öt éves megbízatással - lesz a Nemzeti Színház igazgatója. Előzménye, hogy Kandó László festőművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára a Centrál kávéházban tanyázó modernista fiatalok asztaltársaságában megtanulja becsülni Németh Antalt; Kandó nyomást gyakorol rokonánál, Kozma Miklós belügyminiszternél, hogy a Voinovich Géza kormánybiztos többszöri lemondásával megürült Nemzeti igazgatói posztjának kérdését Németh Antallal, a számára merőben ismeretlen ifjúval oldja meg. Kozmának sejtelme sincs róla, ki az említett fiatalember, mégis beajánlja Gömbös miniszterelnöknél. Gömbös akkor már súlyos beteg. Nem firtatja, alkalmas-e igazgatónak a nyeretlen Németh. Megköszöni a segítséget Kozmának. Rendelkezik: jelentkezzék a jelölt Hóman Bálint kultuszminiszternél. Egyszersmind föltelefonozza Hómant, hogy járuljon hozzá a kinevezéshez. A miniszter megkísérli lebeszélni a kormányfőt, ugyanis az ő jelöltje dr. Galamb Sándor. Gömbös nem hallgat rá. Hóman kénytelen elfogadni igazgatóul a támogatottat- Tájékoztatja Hóman a Gyűjtőfogházban a történtekről rabtársát, Kiss Ferencet. (A színész kiadatlan emlékirata). Hóman meggondoltan döntött Galamb Sándor mellett. Galamb színházi szaktekintély. Benedek Marcell Barcsay gimnáziumbeli osztálytársaként részt vett Lukács György lakásán a Thália Társaság alapító ülésén. Beszavazták a tisztikarba. Éveken át a Társaság egyik jegyzője. Csak erről a Thália ötvenedik évfordulóján (1954) nem illet beszélni.


Németh Antalnak gazdag a szakmai előélete. Szapora a szaktevékenysége. Máig maradandónak mutatkozó elméleti munkássága mellett komolyan fölfogott és elvégzett színházi gyakorlat Szegeden. A pletyka Pesten a tényeknél mindig erősebb. A szájaló ráfogás az elévülhetetlen eredményeknél. Kiszellőztethetetlen Németh dr. neve mellől az igazgatói székbe ismeretlenül beletelepedő fiatalember híre. Nem híresztelnék névtelen szakembernek, ha a közigazgatásból érkezett volna, ha íróként nevet szerzett volna magának előzőleg.


Németh megszünteti a színész-rendezői állásokat. Helyébe játékmesterek kerülnek, akik az ő mise en scéne-jeit kiszerelik a színészekre. Eleinte Ódry, Kiss Ferenc és Nagy Adorján. Majd jönnek a fiatalok: Both Béla, Major Tamás, stb. A magánszínházak csillagait besodorta Németh a Nemzetibe. (Cserébe néhány nemzetist és örökös tagot átadott a magánszínházaknak.) Erről sok szó esett akkor is, azóta is. Kevesebb szót vesztegettek rá, hogy a Nemzeti hirtelen haszonélvezője lett a fellendülő hazai filmgyártásnak, és a mozivásznak népszerűsítette színészeknek: Jávor Pál, Csortos, Dayka Margit, Makláry Zoltán, Bihari József, stb. A színház visszavette a mozi-gyártásnak adott kölcsönt.


A szabadkezet (és pénzt) kapott igazgató szemmel látható reformjai közül legfeltűnőbb a színház belső átalakítása. Június végétől szeptember közepéig tartottak a munkálatok: kijavították a megkopott, lesüllyedt lépcsőket, falakat törtek át - új vezető első dolga mindig, mindenhol, hogy ahol azelőtt át lehetett menni, ezentúl ne lehessen, és ahol nem volt járás, ott új utat nyisson -, a régi női öltözőket vízszintesen kettévágták, a fölösleges magasságból még egy helyiséget nyertek. Ide helyeztette Németh a fényképészeti laboratóriumot, hiszen a színház munkáját azontúl aggályosan dokumentálták szóban, képben, mozgóképben. A vetített díszletek felvételei is itt készültek. 1945 után majd a törpékre méretezett térben lesz a párt- és szakszervezeti iroda. A nézőtér díszítéseit újraaranyozták. Megtisztították a tükröket-csillárokat, a páholyok bársonyát. Kijavították a recsegő székeket. A színpad új, 16 méter magas "körlátóhatárt" (Rundhorizontot) kapott. Modern díszletvetítő gépeket kapott a színház.  A színpad középső részén, a zsinórpadlás magasságában függesztett fülkébe szerelték be a két vetítőgépet a diapozitívekről vetített díszletekhez. A III. emeleten két normális vetítőgépet is beszereltek. Harminckét darab, egyenként 1000 wattos villanykörte világította meg a háttér díszletvásznat. Több reflektort szereltek be: kettőt a kupolába, kettőt a második emeleti páholysorhoz, négyet a színpad előteréhez.  A színpadot felszerelték két, háromemeletes vastoronnyal. Előrébb került a forgószínpad.  Az öltözőkben hangszórókat helyeztek el, hallani lehetett, hol tart az előadás, hallani lehetett az ügyelői hívásokat.


Kárpáti Aurél alaposan nekiesett Némethnek. Kimondta: a Nemzeti Németh keze alatt "szakképzett dilettáns kísérleti színháza lett." Németh a Corvin áruházat összecserélte a kölni dómmal, a Nemzeti Színházát a Palace mozival.  "A Nemzeti Színháznak van tapsrendje és szavalókórusa, de nincs repertoire-ja és ensemble-ja. Van Rundhorizontja, de nincs irodalmi perspektívája, van vetítőmasinája, de nincs stílusa, van gépezet, de nincs szelleme s van Jupiter lámpája, de nincs irányító csillaga. Mindene van, ami járuléka, kísérőkelléke lehet egy jó előadásnak, csak maga az előadás lényege: a dráma, az összjáték, a stílusalakítás és beszédkultúra hiányzik a színpadról. A színpad legérdekesebb és legértékesebb tagjai jórészt más színházban, vagy filmen aratják sikereiket, mert alig foglalkoztatják őket az egyoldalú szereposztás, amely operett-bonvivánokat és harmadrangú vidéki naivákat próbál nemzetiszínházi stárokká magasztosítani, ugyanakkor,  amikor az igazgató álma papiroson: az uniformizált kollektív színjátszás s a rendezői elképzeléseket mechanikusan megvalósító bábszínészet."

(Kárpáti Aurél: Van-e még Nemzeti Színház?)


A Nemzeti igazgatói közül Németh kapta a legtöbb kitüntetést: Német Vörös Sasrend, Magyar Érdemrend Tiszti Keresztje (1937), m. kir. kormányfőtanácsos (1939), Német Sasrend I. oszt. (1942). 1939. februárjától: a Társadalmi Egyesület Szövetségének országos társelnöke.
A bérleti érdeklődés emelkedik. A bevétel eléri az 50 %-ot. Modernizálódik a színház műsora, társulata, játékstílusa, szcenírozási modora. A Nemzeti Színházban megjelenik a Vígszínház.
Székely Júlia Nóra lányai darabját kitűzi műsorra. Síppal, vekkerórával, riasztó békák, bűzbombák, más zavaró eszközökkel tüntettek ellene. 1937 tavaszán. A Virradat nyilas lap, más jobboldali lapok tiltakoztak bemutatása ellen. Megvádolták zsidóbarátsággal. Előadás alatt megszólalt egy vekkeróra, rajta cédula: Mondjon le a zsidóbérenc Németh Antal! A bűzbomba keltette riadalomban a kifelé menő nézőkre röpcédulákat szórtak: Németh Antal héber házi szerzői címmel felsoroltattak szerzők, zeneszerzők, fordítók, díszlettervezők, akiket 1935 őszétől foglalkoztatott. 1943-ban igazgatóelőde, Voinovich Géza a felsőházban kemény beszédben bírálta a Nemzeti vezetését. Jobbról-balról nekiestek Némethnek a lapok. Nemcsak világnézeti okokból, de mert mindenkinek volt direktorjelöltje a helyébe. Némethet támadták balról és jobbról. Támadták igazgatása idején és támadták igazgatása után. Ideje tárgyilagosan ítélni felőle. 

szerző: M.G.P.