A nyár mesés illata

Egy nyári esemény azoknak akik nem bírják ki Mozart és muzsikája nélkül a perzselõ hónapokat. 2005. július 16.-án kerül bemutatásra Mozart : A varázsfuvola c. operája a Nemzeti Hangversenytermeben koncertszerû elõadásban két részben. Mádl Ferenc Köztársasági Elnök Úr tiszteletére.

Miért pont a Varázsfuvola? Számomra ez egy rejtély marad. Honnan jöhetett ez a gondolat? Egy elnök tiszteletére Varázsfuvolát? Érdekes elgondolás. És ha már Mozart megemlíteném így elöljáróban, hogy 2006 Mozart évforduló. Méghozzá a 250. Természetesen szomszéd országok (Salzburg, Bécs...) már most készülnek erre az eseményre. Ha hazánkban nem is lesz nagy hacacáré, az Operaház egy "Mozart-bérlet"-tel kedveskedett a közönségnek. És nyárra pedig itt a Varázsfuvola, ami egy csodálatos zeneköltemény.



Az már egyszer biztos, hogy az opera történetében még egy ilyen szöveg nincs még egy, mint a Varázsfuvoláé. Sokat vitatott téma Mozart eme késői operája. Vannak akik azt mondják, hogy ekkor volt igazán a csúcson. És vajon akkor mi a helyzet a Don Giovanni-val? Mindenesetre mindkét opera gyönyörű, de szerintem felesleges összehasonlítani a kettőt, hisz teljesen eltér egymástól. Irodalmi szempontból valóban nem a legjobb Mozart opera. És mégis legnépszerűbb operájaként tartják számon. Itt is megmutatkozik a zeneszerző mesés zenei világa. Innen látszik, hogy esetlegesen "bugyuta" szöveg szinte "nem is hallható", mert a nézőt olyannyira magával ragadja a zene, hogy nem figyel a szövegre. Egy álomvilág tárul fel előttünk ha ezt az operáját alaposabban meghallgatjuk. A "lélek gyermeteg", ezt csodálatosan ábrázolja a zene. Álom, szépség, varázs és mesevilág, jóság és bölcsesség árad az egész zenéből..

Mondhatjuk azt is, hogy Mozart eme művével tette fel az i-re a pontot. És hogy kinek szól igazándiból ez az opera? Mindenkinek. Legyen gyerek, vagy felnőtt. Egyformán megérti Mozart nyelvét, hisz nagyon közérthető és igazán tanulságos. Mint már említettem a szöveg nem épp érthető, de ezt a zene igazán egyedien hidalja át. Egyszerűen Mozart nem tudott kifogyni a dallamokból és a formagazdagságból. Lehet, hogy érdekes hasonlat amit írok, de számomra Verdi : Traviata-ja él ennyire intenzíven az éterben. Az opera elejétől a végéig még a Mozart operák között is a legegyedibb műremek. Képzeljük el, hogy egy nagy csomó ez a zene, melyet nem lehet megbontani, olyannyira zárt és tökéletes. Itt a Cosí fan tutte-t tudnám felhozni egy "ellenpéldának." Ebben az operában lehet érezni némi egysíkúságot. (Ezt persze Mozart-i színvonalon értendő ez az "egysíkúság", mint kifejezés.) Nincs még egy zeneszerző aki ilyet tudott volna alkotni. És valószínű, hogy ezt az operát Mozart sem tudta volna felülmúlni.


I.felvonás:

1.kép :
Tamino egy hatalmas kígyó elől menekül, de még mielőtt megtörténne a baj az Éj királynőjének három udvarhölgye megmenti. Az örökké locsogó Papageno elhiteti gazdájával a királyfival, hogy a rémséges szörnyet ő saját kezével ölte meg. A három udvarhölgy ezt hallván büntetésül lakatot tesz Papageno szájára. Ez után átnyújtják Taminonak Pamina arcképét. Hirtelen mennydörgés, villámlás sújtja a földet. Megjelenik az Éj királynője és felszólítja az ifjút, hogy szabadítsa ki leányát Sarasto fogságából. A királynő elengedi Papageno büntetését, aki Taminoval tart, hogy felkutassák Sarastot és a lányt. Útravalóként megajándékozza őket. Tamino egy bűvös hangú fuvolát kap, Papageno pedig egy csengő harangjátékot. Útitársuk a "három égi szende gyermek" lesz, hogy biztosan megtalálják a Sarasto várához vezető utat.

2.kép :
Sarasto udvarában járunk, ahol rabszolgái közül páran örvendezve újságolják, hogy Pamina megszökött Monostatos karmai közül. A lány azonban nem jut messzire. Hamar visszakerül az udvarba. Közben megérkezik Papageno, aki elmeséli Paminanak, hogy Tamino kiszabadítja.

3.kép :
Taminot a három ifjú elvezette a bölcsesség templomához. A királyfi megdöbbenve hallgatja az öreg papot aki azt meséli épp neki, hogy Sarasto nem gonosz, hanem Ízisz istennő jóságos főpapja. Az ifjú tudja, hogy Pamina életben van. Valahonnan sejti, mintha hangok súgnák neki. Papageno és a lány már a szökésre készülnek, de Monostatos már figyeli őket. Hirtelen rabszolgák támadják meg őket és tőrökkel felfegyverkezve rontanak rájuk. Szerencsére Papagenonnak eszébe jutott a mesés harangjáték amit az Éj királynőjétől kapott. A csengettyű hangjára a támadók megszelídülve és kezes bárányként vonulnak vissza. Megérkezik Sarasto. Pamina térdre borulva könyörög neki irgalomért. Sarasto tisztán látja, hogy a lány őszinte és szívből beszél. Azzal is tisztában van, hogy ez a szív már Taminoért dobog. Mégsem engedheti vissza, mert útja egyenesen gonosz anyjához vezetne. Nem ezt a sorsot szánja a lánynak. Pamina ahogy meglátja Taminot azonnal hozzásiet, pedig Monostatos tartja fogva a fiút. Taminonak viszont még sok próbát kell kiállnia ahhoz, hogy elnyerje szerelme kezét.


II.felvonás :

1.kép:
Sarasto összehívja a papokat és közli velük, hogy ez a két ember egy pár, egyben kéri őket, hogy segítsék Taminot, hogy sikerrel járja végig a próbák sorát.

2.kép:
Tamino és Papageno nekivágnak a vándorútnak. Első próbatétel a hallgatás. Az Éj királynőjének udvaroncai megpróbálják Tamino állhatatosságát megtörni, de sikertelenül.

3.kép:
Pamina egy rózsalugas hűs árnyai között pihen. Körülötte ólálkodik Monostatos, de hirtelen megjelenik az Éj királynője és elűzi onnan. Lányára parancsol, hogy ölje meg Sarastot. Monostatos kihallgatja a beszélgetést és közli Paminaval, hogy vagy viszonozza szerelmét, vagy pedig meghal. Sarasto azonban megmenti a lányt és megbocsát neki. Ismerősen csenghet esetleg magyarul " Itt bosszú meg nem élhet ... " e csarnok mélye szent."

4.kép:
A két vándornak továbbra is hallgatniuk kell, ahogy a fogadalom tartja. Eléjük téved egy igen csúf asszony. Papageno nem bírja megállni szó nélkül és azonnal elkezd vele fecsegni. Mennydörgés és villámlás ezért a büntetése. A három ifjú visszaadja a bűvös hangszereket a két fiúnak. Papagenonak pedig egy élelemmel teli kosarat is ajándékoznak. Pamina Taminohoz siet, de még ő sem tudja meggyőzni a fiút, hogy beszéljen.

5.kép:
Sarasto papjai várják a további próbatételeket. Sarasto maga elé hívatja Taminot és Paminát, hogy búcsúzzanak el egymástól, ugyanis a legsúlyosabb próbatétel következik.

6.kép:
Papageno már nagyon unja az egész játékot. Szíve szerint inkább meginna egy pár pohár borocskát. Meg is kapja és azon nyomban elkezd játszani a harangjátékon. Ennek a hangjára előkerül a semmiből a rút anyóka aki Papagénává változik át. Egymáséi azonban még nem lehetnek.

7.kép:
Pamina teljes kétségbeesésében  a halált választja. Szerencsére a három ifjú időben érkezik és megmentik az életét.

8.kép:
Két fegyveres őr őrzi a tűz és víz felé vezető út ajtaját. Most már beszélhetnek egymással. Együtt indulnak az utolsó, nagy próbatételre. A varázsfuvola van segítségükre. Belépnek a bölcsesség templomába.

9.kép:
Papageno az örökös fecsegésével megint elvesztette Pamagénáját, ezért nem is akar már tovább élni. A többiek viszont emlékeztetik a harangjáték varázserejére. Elkezd rajta játszani és megjelenik szíve hölgye. Most már semmi nem állhat szerelmük útjába.

10.kép:
Monostatos egy sötét, földalatti folyosón vezeti az Éj királynőjét és udvarhölgyeit, hogy elpusztítsák Sarastot és a világosság, fény erőit. És mint ahogy lenni szokott a gonosz elnyeri méltó büntetését. Mennydörgés és villámlás közepette zuhannak a mélybe.

11.kép:
Napsütés lesz az égen, győzött a világosság. Tamino és Pamina kéz a kézben mennek Sarasto elé, hogy belépjenek hívei sorába.

 

 

 

Schikaneder színháza a jobb anyagi lét miatt kérte fel Mozart-ot az opera megírására. A zeneszerző 1791 márciusában kezdett bele a Varázsfuvola komponálásához. Ami nem ment simán. Július végén abbahagyta az opera komponálását, mert Prágába kellett utaznia a Titus kegyelme bemutatójára. Bécsbe szeptember közepe fele érkezik és itt készül el a partitúra szeptember 28.-án. Két napra rá már a bemutatót is megtartották. A siker mérsékelt volt, de az előadások számával ez növekedett. Egy év múlva pedig már a századik jubileumot ünnepelték. Az operát Bécs után Prága is bemutatta, majd Berlin is. Csakhamar az egész világon elterjedt műve lett a zeneszerzőnek.


Ebben a Mozart operában egy igazán érdekes és brilliáns szereplő is helyet kapott. Nem más ez, mint az Éj királynő. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a zeneirodalom legnehezebb szerepe. Ha nem megfelelő énekes énekli el az nagyban ronthatja, sőt tönkre is teheti az előadás teljes színvonalát.

 

Wolfgang Amadeus Mozart : A varázsfuvola
Opera két felvonásban

Helyszín: Nemzeti Hangversenyterem 2005. július 16. 19:30

A Vox Artis és a Tritonart Alapítvány a Citibank Rt. mint gyémánttámogató jóvoltából Mádl Ferenc köztárasági Elnök Úr tiszteletére

Sarastro : POLGÁR LÁSZLÓ
Tamino : Tomislav Muzek
Sprecher : Ulf Bästlein
Éj királynője : ELENA MOSUC
Pamina, a lánya : Inga-Britt Andersson
Első hölgy : Váradi Zita
Második hölgy : Margit Diefenthal
Harmadik hölgy : Claudia Rüggeberg
1.2.3. fiú : Tölzi Fiúkórus szólistái
Idős asszony (Papagena) : Ruth Weber
Papageno : Horváth Ádám
Monostatos, egy mór : Taylan Memioglu
Első őrtálló : Taylan Memioglu
Második őrtálló :  Shavleg Macharashvili

Zenei tanácsadó : Werner Hagen

Vezényel : Győriványi Ráth György

 


szerző: Megyeri Zoltán