Doug Wright

A magam asszonya vagyok címmel a Meleg Fesztivál elsõ estéjén Czeizel Gábor szárazon pontos rendezésében a Mûvész Mozi Chaplin termében bemutatták a 2002-ben Charlotte von Mahlsdorf néven meghalt mûgyûjtõt, aki 1926-ban Lothar Bernfelde néven született. (MGP)

Max Berfelde, az apa náci volt. Kisfiát Hitlerjugendnek szánta. Az ifjú német leányszerepbe menekült a katonás világ elől. Gyűjtési szenvedélye gyógyszere lett a jelennek hátat fordító régiségek halmozása. Erotikus örömmel vette körül magát múlt idők életformáinak konzerválásába a német Neo-renaissancetól a Jugenstilig. Maga is egyike lett múzeuma megőrzött tárgyainak. Lottchen - Lothart utolérte a múltja. Előkerültek aktái a Stázi irattárából.

I Am My Own Wife címmel monodrámát írt életéből Doug Wright (43 éves). A Broadway-n a Lyceum Színházban 2003. december 3-tól a következő év október 31-ig ment Moisés Kaufman rendezésében, Jefferson Mays előadásában. 2004-ben Pulitzer-díjas lett a színdarab.


 
Tony-t nyert Jefferson Mays, a főszereplő és a legjobb előadás díját kapta a darab. Wright felhasználta Berfelde- von Mahlsdorf Ich bin Mein eigene Frau (1992) című önéletrajzát. (Magyarul a Masculus kiadónál 2003-ban.)
Könyve megjelenése évében Rosa von Praunheim (Holger Mischwitzki) dokumentumfilmet forgatott a transzvesztita közreműködésével változatos életéről.


Derek McLane, a Broadway-előadás díszlettervezője a színpadot elborító régiségek közé helyezte a játékot. A pesti bemutatón Czeizel Balázs tervező a Művész mozi Chaplin termének szűk színpadi terébe csak a legszükségesebb tárgyakat hozta be.
 

A kaméleonszerepben Várnai Szilárd egymaga benépesíti a színpadot Veréb Dia képlékeny jelmezeiben. 35 különböző figurát jelez játék közben: öregasszonyt, amerikai riportert, SS tisztet, Stasi ügynököt, minisztert, vámtisztet, amerikai katonákat, tv-moderátort, a barna és vörös Németország hét évtizedének jellegzetes figuráit. Minden váltást, átvándorlást másik szerepbe élesen elválaszt egymástól. Új meg új gesztusrendszereket alkalmaz. Kissé túlaprózza, túlcirádázza a játékot. Ha az egyszemélyes színház továbbél a közönség előtt, feltehetően letisztul és leegyszerűsödik. Az apró részletek helyett lendületesen összefogottá válhat a produkció. Kevésbé érdekes, hogy valóban meg tud-e jeleníteni a színész 35 különböző figurát, mint hogy mélyére képes-e merülni a transzvesztita főszerepnek, képes e megmutatni a menekülés és kihívó rejtőzés, az önmegvalósító bújócska ellentmondásait. A különböző angol, amerikai, német, francia idiómák váltogatása a legszerencsésebben és elismerést kiváltó része többnyelvű és kétnemű alakításának.

szerző: MGP