Wagner - Liszt Fesztivál

Ha azt mondom Wagner, egy szakavatott fül akár mondhatná azt is, hogy "egy heti hideg élelem." Teljesen jogos ez a megállapítás. Wagner-re nem épp a rövidség és az egyszerûség jellemzõ. Éppen ezért Wagnerrõl és mûvészetérõl írni sem egy könnyû dolog.

 
Richard Wagner
 
Liszt Ferenc

Annyiféle képen lehet értelmezni műveit, hogy ha azt mind megírná valaki egy élet is kevés volna hozzá. Sopron volt az a vállalkozó szellemű város, mely egy fesztivál keretén belül próbál kikapcsolódást és zenei élvezetet nyújtani az odalátogatóknak. Wagner művei mellett Liszt Ferenc munkásságából is hallhatunk részleteket, akit gyermekkori szálak fűzik Sopronhoz.


Igyekszem röviden összefoglalni Richard Wagner életének útját és állomásait, bár ez elképzelhető, hogy nem járok sikerrel. Ezért előre elnézést kérek. Valahol én mind a mai napig "tartok" Wagnertől. Operáit java részben jól ismerem, többször hallottam több zenekar és énekes előadásában. Viszont én úgy vélem, hogy Wagnerhez nagy adag fanatizmus és idő szükségeltetik. Magamból kiindulva igen jó hangulatomnak kell lennie ahhoz, hogy mondjuk egy komplett operát végighallgassak tőle. Érdemes egyáltalán odahaza Wagner-t hallgatni? Ezt mindenki döntse el maga. Temperamentumánál fogva akár egy nagytakarítás keretén belül szívesen hallgatom, ugyanis kellő tempót diktál. És ezzel most nem zenei nagyságát minősítem, mert hatalmas zeneóriás volt.


Richard Wagner 1813 május 22.-én született Lipcsében. Élete és annak művészete egy valóságos regény. Ludwig Geyer színművész, költő lévén ismerkedett meg Wagner a színházi világgal. Kezdetben azonban a zene távol állt tőle. Inkább az irodalom érdekelte. Olyannyira, hogy gimnáziumi évei alatt már öt felvonásos vérrel teli tragédiákat írt. (Ezt "nem nőtte ki" zeneszerzőként sem.) Rendszeres zenei oktatásban soha nem részesült. (Mi lett volna mondjuk, ha tanulja is a zenét? Mennyiben befolyásolta volna ez életművét?) A zenei mesterség legfontosabb elemeit néhány hónap alatt sajátította el. Hol volt az a pont amikor Wagner a zene mellett döntött? Megismerkedett Beethoven : IX.szimfóniájával. 1833-ban kerül a würzburgi színházhoz, mint korrepetitor. Egy év múlva pedig magdeburgi városi színház karmesterévé nevezték ki. 1836-ban vette feleségül Minna Planer színésznőt, akivel 1837-ben Königsbergbe, majd Rigába költözött. 1839-1842-ig Párizsban élt, igen szegényen és szűköasen, egészen a Rienzi című öt felvonásos operájának bemutatójáig. Hatalmas sikert ért el ezzel a művével. Ennek "jutalmaként" kapja meg a karmesteri állást. Webber egykori székhelyén végre rendezett anyagi körülmények között él. Viszont 1848-ban részt vett a forradalmi megmozdulásban, melynek következménye az lett, hogy menekülnie kellett. Svájcba emigrált, ahol ismét anyagi nehézségekkel küzd. Erről szinte tudomást sem véve fáradhatatlanul komponál. Itt ismerkedik össze Mathilde Wesendonokkal, egy zürichi nagykereskedő nejével. Ez a kapcsolat Wagner életében mind művészi, mind emberi szempontból az egyik legnagyobb jelentőségű eseménynek minősül. 1861-ben visszatérhetett hazájába, de Biebrich, Bécs, Karlsruhe között vándorolva teljesen elborították adósságai. Itt következett be egy mesébe illő fordulat. II. Lajos bajor király Münchenbe hívta a zeneszerzőt és ettől kezdve rendezett, sőt mondhatni fényűző, pompás életet élt. Minden idejét a zenének tudta szentelni. 1865.-ben el kellett hagynia Münchent. Ismét Svájcba, Luzern közelében telepedett le. Itt már olyannyira független művész volt, hogy anyagi gondjai sem voltak. Triebschenben ismerkedett össze Liszt Ferenc leányával Cosimával, akiben rátalált a legmegértőbb és legodaadóbb élettársra. Mindenben támogatta Wagnert.


1872-ben a bajorországi Bayreuthban letették az első alapkövet a "Festspielhaus" építéséhez. A zeneszerző ez alkalomból eldirigálta a IX.szimfóniát. 1876-ban pedig az első ünnepi játékokon csendült fel először a teljes "Ring".


Fiatalkori művei kisebb jelentőségűek. Néhány alkalmi kompozíciót is írt. Ilyen a "B-dúr nyitány", mely egy igazán üde, derűs, friss muzsika. A közönség mondjuk igen értetlenül fogadta ezt a zenekari összeállítást. Fia születésére írta a Siegfried - idillt. Wagner kizárólag a színpad számára dolgozott. Fiatalon megírt művei, mint pl. a Rienzi még határozottan a francia nagyoperára emlékeztetheti a hallgatót. Vessük össze mondjuk Meyerbeer vagy Massenet művészetével. Hallható az azonosság. Csillogó és igen "zajos" remekművek. (Ilyen a Rienzi, mely egy valóban csodaszép dráma és mondhatom azt, hogy a kedvenc Wagner operám.) Érdekes, mert a későbbiekben a zeneszerző teljesen hátat fordít ennek a stílusnak. Inkább Webber művészetét követi és ennek az "örökségnek" birtokában építkezik tovább. Leginkább a német operastílust követi és viszi új vizek felé. A Lohengrin-től kezdve egyre határozottabb formát ölt művészete. Igazán egyedivé válik. Egy régen élt "kolléga" Gluck reformja lebeg a szeme előtt. Eltökélt célja, hogy valami újat, mást alkot, akárcsak Christoph Willibald Gluck sok évvel előtte. Megteremti a "Gesamtkunstwerk-et." Ez az "összművészeti alkotás" speciális típusa a wagneri zenedráma. Az érett wagneri stílusra jellemző a "vezérmotívumos szerkesztési" elv, valamint a "végtelen melódia." Mindkettő stílus, motívum elsősorban a zenekarra vonatkozik. Újszerű és igen szövevényes megoldás ez. Richard Wagner volt az a komponista aki minden esetben maga írta operáinak szövegkönyvét is.

Végezetül még annyit engedtessék meg nekem, hogy a fent leírtak igen szűkre lettek szabva. Wagner életét nem egy nagyszerű könyv dolgozza fel, több nyelven. 
 

A Rienzi illusztrációja

 

Egy kis ismertető a Fesztiválon elhangzó  operarészletekhez:

Richard Wagner : Lohengrin
(opera három felvonásban)


Az opera szövegének a forrása a Lohengrin - monda, ősi eredetű és számos nép hagyományában fellelhető. Wagner Wolfram von Eschenbach "Parzival"-ját, a "hattyús lovag"-ról szóló XIII. századbeli, valamint több más hősi éneket, illetve mitológiai tárgyú történetet tanulmányozott, amelyekből saját elképzelései szerint szinte önkényesen válogatta össze a különböző mesés motívumokat. Majd ezeket lényegében egy teljesen különálló történetté gyúrta össze. Véleményem szerint a Lohengrin Wagner életművében a legkevésbé érdekes alkotás.
 

A Lohengrin illusztrációja

Zeneileg a Lohengrin ha lehet ilyet mondani a "legromantikusabb" zeneművek egyike. A Grál világa és a hattyús lovag csillogó fényben tündököl, ezzel szemben Ortrud és Telramud kísérteties világát a fafúvósok keltik igazán hitelesen életre. A dallamok szövése és a szavak ritmikája is igazán egyedi. A recetatívo dallamos énekbeszéddé alakul és igen drámai töltetű. A már említett vezérmotívum kibővül és megnő. A zenekar igen nagy együttest képez. Richard Strauss szerint a Lohengrin partitúrája tekinthető a modern hangszerelés kiindulópontjának.


I.felvonás :
Henrik német király előtt súlyos bűnnel vádolták meg Barabanti Elzát. Telramud gróf vádolja azzal, hogy megölte testvéröccsét, hogy egyedül ő maga örökölje a barabanti trónt, melyre a fiú is igényt tartott. A király úgy határoz, istenítélet döntsön az igazságról. Telramud gróf ellen senki nem mer kiállni a megvádolt lány igazának védelmében. Rettegnek tőle az emberek. Elza egy álmát emlegeti, melyben egy tündöklő vértezetű lovag jött feléje. Erre a hősre kívánja bízni sorsát, hogy küzdjön meg érte. Ártatlanságának tudatában erősen imádkozik az égiekhez. És mint a mesékben lenni szokott imája meghallgattatásra talált. Egy hattyú által vont csónakban egy ezüstös pajzsú lovag tűnik fel. A jövevény partra száll, üdvözli a királyt és Telramudhoz igyekszik. Visszautasítja a rágalmakat, mellyel a gróf illette Elzát. A leány megígéri, hogy soha nem fog kiléte felöl érdeklődni. Párbajban pedig Telramud gróf elesik.


II.felvonás :
A hazug vádaskodás összetörte Telramud becsületét és bujdosnia kell. Hitvese Ortrud nem nyugszik bele ebbe. Ő volt az-az  ember aki rábírta férjét, hogy hamisan vádolja meg Elzát. Most viszont arról próbálja meggyőzni az őrjöngő hitvestársat, hogy ellenfele nem az igazsággal győzte le őt, hanem varázslattal. Ennek a varázsnak a hatalma pedig szertefoszlik, ha Elza felteszi a kérdést a lovagnak, amit megígért, hogy nem fog tenni. Elza a palota erkélye felé halad, itt ütközik Ortrudba aki megalázkodva, elcsukló hangon szól hozzá. A lány megszánja az asszonyt, így jut be a palotába. Hajnalban a lovagok a király zászlói alatt gyülekeznek, hogy harcba induljanak a magyarok ellen. A sereg élére az ismeretlen lovag áll, aki Elza férje lesz és elnyeri Barabant trónját. Amikor Elza a nászmenetben a templom felé halad Ortrud állja útját. Megemlíti azt a bizonyos "kényes témát." Elza jövendőbelijéről senki nem tud semmit, még annyit sem, hogy valóban nemesi származású férfiú e. Lohengrin is megjelenik, de Telramud még vele is szembeszáll : joga van ahhoz, hogy tudja ki győzte le és milyen hatalmak segítették hozzá ehhez a győzelemhez az ismeretlen lovagot. Lohengrin megtagadja a választ. Csak abban az esetben válaszol erre a tiltott kérdésre ha maga Elza teszi fel neki. A lány ismételten megfogadja, hogy sohasem kutatja a titkot. Lelkébe azonban befészkelte magát kétely és a gyanakvás. A király ünnepélyes menetben vezeti a párt a templomba.


III.felvonás :

1.kép :
Elza és Lohengrin végre magukra maradnak az ünnepség után. A boldogság perceit nem élvezik soká. Elza lelkét nagyon nyomja az a bizonyos titok. Erőt vesz magán és megkérdezi Lohengrint, aki előzőleg komolyan figyelmeztette a lányt erről a kényes kérdés feltételéről. Ebben a pillanatban Telramud tör rájuk a hálószobában. Lohengrin kardot ránt és megöli a grófot.


2.kép :
Az egybegyűlt  nemesség előtt a lovag orvgyilkossággal vádolja meg Telramudodt, akit jogos önvédelemből ölt meg. Váddal illeti Elzát is, aki fogadalma ellenére megakarta tudni a hattyús lovag titkát. Most mindenki jelenlétében adja meg a kérdésre a választ : a Grál őrizőjének, Parsifalnak a fia. Az ártatlanok védelmére küldi őt messze, távoli tájakra a Grál. Ha viszont titkát felfedi ez azzal jár, hogy el kell hagyja az embereket. Hamarosan a hattyú is megjelenik, hogy visszavigye apjához, Montsalvat hegyére. Ortrud mámorában leleplezi saját cselszövését. Ő varázsolta ugyanis hattyúvá Elza öccsét. Ha Lohengrin egy évig maradhatott volna Elza oldalán a Grál ereje folytán visszanyerhette volna emberi alakját a testvér, így azonban örökre elveszett. Lohengrin térdre rogy és imádkozni kezd a Grál szent erejéhez, mire egy fehér galamb száll alá az égből és a hattyú helyén megjelenik Gottfried herceg, Barabant jogos örököse. A lovag csónakjába száll, amelyet most a galamb von maga után, Elza pedig holtan esik öccse karjaiba.


Wagner 1845 - 1848 között dolgozott eme operáján. A drezdai Opera azonban nem fogadta el a művet. Végül Liszt Ferencnek sikerül a weimari ellenzését leküzdenie és 1850 augusztus 28.-án bemutatták. A bemutató igen mély benyomást tett a hallgatóságra, de a kritika igen hűvösen fogadta. Ennek ellenére számos német színház műsorára tűzte. Maga a zeneszerző csak 1861-ben hallotta saját operáját Bécsben. A Tannhäuser mellett a Lohengrin volt az-az opera, mely a leghamarabb hódított külföldön. Többek között Budapesten
Itt zárójelben megjegyezném, hogy a magyar közönség egy évadban "élvezhette" a Grál történetét az Erkel Színházban. És egy privát vélemény az akkor rengeteg negatív kritikával illetett rendezésre : Katharina Wagner pedig meglátott valamit ebben az operában, amit eddig még másnak nem sikerült.

 


Richard Wagner : A bolygó hollandi
(opera három felvonásban)

Mint Wagner műveinél általában ez az opera is több forrásból táplálkozik. Független alkotásokból, melynek elemeit egységesen forrassza egybe. Heine két műve a  "Nordsee" és a "Die Memorien des Herrn Schabelewopski" című önéletrajzi regény adta az alapötletet a zeneszerzőnek. Azonban megemlíteném még Wilhelm Hauff "Kísértethajó" című művét is. Ez is inspirálta Wagnert. A döntő indok az opera megírására azonban egy személyes indok vezérelte. Kalandos utazása a tengeren Rigából Londonba, miközben a vitorlás kapitánya a háborgó tenger miatt egy dél-norvégiai fjordba irányította a hajót.
Személy szerint örülök, hogy Wagner átélte ezt az utazást. Egy briliáns mesterművel ajándékozta meg az emberiséget ezzel az operájával.

A bolygó hollandi. Operaház, 1919
Kéméndy Jenő díszlete


A bolygó hollandi meglepte az akkor közönséget. Hogy miért? A Rienzi "folytatását" várták a karmestertől. Csillogás és színek helyett azonban kaptak egy komor, balladai hangvételű operát, mely a romantika szellemében fogant. Talán azért kedvelem annyira a Hollandi zenéjét, mert egy igen erős átmenetet képez a stíluskorszakok között. A műfaj hagyományos formáit még észre lehet venni, de a vezérmotívum, mint jelenetépítkezés lett a legfőbb alapeleme. Áriák, duettek és kórustételek váltakoznak egymás után. A zenekar pedig szinte teljesen önálló szerepet kap.  Példának megemlíteném a tenger háborgását érzékeltető természetfestést, valamint egyes személyek cselekedetét is. Olyan feladat elé állítja a zenekar tagjait, hogy az ismeretlen a korábbi operakomponisták körében és azok műveiben.


I.felvonás :
Norvégia partjain tomboló vihar söpör végig. Eme vihar elöl menekül Daland és hajója, majd egy sziklák közé beékelődött elhagyott, csendes öbölben ver horgonyt. A kimerült legénység mind pihenni tér. Még a kormányos is elnyomja az álom. Hirtelen, szinte a semmiből megjelenik egy óriási vörös színű vitorlás és minden zaj nélkül siklik Daland hajója mellé. Erről száll partra hét év után - a Hollandi. Időtlen idők óta járja tengereket : átok ül rajta és ez alól csak egy hűséges asszony sírig tartó szerelme oldhatja fel. Daland mindnet elkövet, hogy a vendég jól érezze magát. Nagy vendégszeretettel üdvözli. Még inkább szívélyes lesz a vándorhoz, amikor megtudja, hogy mérhetetlen vagyon birtokosa. Ettől megrészegülve még leánya kezét is neki ígéri. A Hollandiban villámként csap bele a remény és a megváltás. Örömmel fogadja a norvég hajós ajánlatát. Időközben az idő is kitisztul és jóra fordul. Így indulnak mindketten Daland közeli otthona felé.

II.felvonás :
Daland házában nagy a nyüzsgés. Az asszonyok és leányok már nagyon várják a tengerek hajósait. Egyedül Senta nem tart a sürgő forgó emberekkel. Magányosan és szomorúan üldögél és szeme folyton folyvást az ajtó felett található képre mered. A "sápadt hajós" szenvedő arcvonásait fürkészi és teljesen elmerül benne. Teljesen elmerül gondolataiban. Egyszer csak pedig mintha villám csapott volna bele "magához tér" és elénekli a "bolygó Hollandiról" szóló félelmetes balladát. Erik a fiatal vadász már évek óta hűségesen szereti Sentat, de egyre világosabbá válik számára, hogy a lány valaki mást szeret. Talán egy eszményképet? Életének nagy részét az a bizonyos "sápadt férfi" tölti ki, aki a képről néz le rá. Megérkezik Daland és vendége a Hollandi. Senta amint rápillant tudja, hogy ő az, akinek örök hűséggel tartozik.


III.felvonás :
Vidámság és jókedv. Ez jellemző most Daland háza népére. A matrózok dalolnak, táncolnak, ezzel ünneplik sikeres hazatérésüket. Csak a Hollandi hajója körül honol síri csend és nyugalom. Majd hirtelen lángok csapnak fel a hajó közeléből és lidérces, homályos fény látszik Mintha maga víz gyulladt volna ki. Kísérteties hangon megszólalnak a láthatatlan hajósok is. Mindenki riadtan menekül. Erik még egyszer utoljára beszél Sentával, megpróbálja utoljára megkísérelni, hogy a lány jól gondolja meg mit cselekszik. Emlékezteti, hogy végzetes lépés is lehet, ha összeköti sorsát ezzel az ismeretlennel. A Hollandi a közelben van és együtt látja a két embert. Nem bízik többet Senta hűségében és azonnal hajóra száll, szélsebesen elindul vele, hogy a végtelen tengerekre hajózzon az örök magány felé.  A lány azonban beváltja esküjét, amit megígért a Hollandinak. Egy magas sziklás partszakaszról a tengerbe veti magát. Szinte ezzel az öngyilkossággal egyszerre a Hollandi hajója elsüllyed. Senta önfeláldozása megtörte az átkot és megváltotta szenvedéseitől a "bolygó Hollandit."

A bolygó Hollandi illusztrációja

Wagner eme operájának a szövegét már 1839-ben Párizsban elkészítette, majd be is adta a Nagyopera igazgatójának Leon Pillet-nek, aki azonban másra bízta a történet megzenésítését. Mindezek ellenére Wagner munkához látott. 1841 októberében készült el a teljes partitúra. Lipcse és München azonban elzárkózott az opera bemutatásától. Csak a zeneszerző Drezdába költözése és a Rienzi kirobbanó sikere után fogadta el a drezdai Opera vezetősége karmesterük operáját. A mű 1843 január 2.-án tartották a bemutatót, melyet a komponista vezényelt. Az opera egyértelműen megbukott.

A bolygó hollandi az-az opera, mely talán a legnagyobb színpadot igényli és kifejezetten "drága opera." Gondoljunk csak a két hajó kivitelezésére. Különösen a Hollandi hajója okoz problémákat. Előfordul, hogy a mostani rendezők a vetítővásznat hívják segítségül a hajók ábrázolásában. Én viszont úgy vélem, hogy ez nem a legjobb módszer. Maradjon csak meg az eredeti díszlet. Sajnos már hazánkban is találkozni diavetítős darabokkal. Ami nem egy rossz ötlet, de tudni kéne használni, hogy mikor és hova.

 

 

 

 

Liszt Ferenc

Zeneszerző és igen nagyhírű zongoraművész. Ha rövid és tömör szeretnék lenni elég lenne csak ennyit írni róla. Művei közül a Magyar Rapszódiákat szinte kivétel nélkül mindenki ismeri. Liszt Magyarország nyugati területén Doborján született 1811-ben. Apja már korán felismerte gyermeke tehetségét a muzsikához és minden lehetőséget biztosított neki, hogy a fiú kibontakozhasson a zene területén. Oly annyira könnyen tanult, hogy már 9 évesen zongorázott Sopronban és Pozsonyban. Ezek után pártfogói is akadtak bőven, akik a saját költségükön külföldi taníttatását is vállalták a gyermeknek. 1822-ben mutatkozott be Bécsben, ahol Beethoven is felfigyelt rá. Bécsben Czernytől és Salieritől tanult. Szintén az osztrák fővárosban jelent meg első nyomtatott műve is. Ez egy variáció volt ugyanarra a Diabelli-témára, amelyekre Beethoven híres zongoraművét írta. Ezt követően felvételét kérte Párizsba a Conservatorie-ra, de külföldi lévén ezt megtagadták tőle. Zeneelméletet, ellenpontot magántanároktól tanulta. (Paer és Recha vezetésével.) Bemutatkozott Londonban is, ahol igen nagy sikere volt. Ezt követték sorban a külföldi városok látogatásai. Franciaország és Svájc. Műsorain általában operákra írt variációit mutatta be a közönségnek. Édesapja halála után Franciaországban, Párizsban telepedett le. (1827)  Neki kellett gondoskodni édesanyjáról. Ekkor tizenhat éves volt. Itt megismerkedik Chopin és Berlioz művészetével és mindkettő zeneszerzőtől sajátít el technikát. Chopin zongorajátékából és Berlioz zenekari hangzásából merít. Érdekes, mert Paganini bravúros és cifra elemeit ő a zongorajátékában fejlesztette ki. Olaszországban is jár szerelmével egy bizonyos D’ Agoult grófnéval. Ehhez a látogatáshoz és körutazáshoz kapcsolják Vándorévek című zongoraciklusát. Szinte beutazta egész Európát. Az 1838-as pesti árvíz károsultjainak Bécsben rendezett hangverseny bevételét ajánlotta föl. Szintén nem volt fukar, amikor néhány évvel később a Beethoven emlékművet készítették. Azt is jócskán támogatta. Oroszországi utazása során megújult  zenével találkozik és egy új szerelemmel is. (Carolyne Wittgenstein hercegnővel.)
Felkarolta az ígéretes tehetséges muzsikusokat és ösztönözte, segítette őket előrejutásukban. És itt megemlítetünk egy wagneri kapcsolatot. Ő mutatta be először Richard Wagner három korai operáját (Tannhäuser, Lohengrin, Bolygó hollandi) és Berlioz Benvenuto Cellini-jét. Sok zongoraművész-jelölt kereste fel Lisztet, hogy órát vegyenek tőle. A zeneszerző élete utolsó évtizedeit Weimar, Róma és Budapest között töltötte. Letelepedése után csak a zeneszerzésnek élt. Nem nagyon lépett fel sehol. A weimari évek alkotóstílusa után változott! A csillogás és az ördöngős zongoravirtuóz darabok eltűntek, helyette inkább a mélyebb stílus felé fordult. Többek között gondolok itt a h-moll szonátára, Haláltáncra (orgonán is szokták játszani.) a Faust-szimfóniára, valamint a kései zongoraműveire pl. Elfelejtett keringők, Csárdások. 1886-ban Bayreuthban halt meg 75 éves korában.

Cosima, Liszt leánya,
Wagner társa


Liszt Ferenctől a következő műveket hallhatják :

  • Tasso Szimfonikus költemény
  • Maseppa Szimfonikus költemény

A Fesztiválon továbbá hallható lesz Webber és Mahler művei is.

 

A teljes program a következő :


Wagner Gálaest
2005. augusztus 5. 20.00:  Fertőrákosi Barlangszínház
Operarészletek R. Wagner: Lohengrin és A bolygó hollandi című operáiból
szcenirozott formában, német nyelven
Lohengrin - nyitány
Telramund - Ortrud kettőse a Lohegrin II. felvonásából
Ortrud - Elza kettőse a Lohengrin II. felvonásából
szünet
A bolygó hollandi - nyitány
Hollandi monológja az I. felvonásból
Hollandi - Senta duett a II. felvonásból
Közreműködik:
Temesi Mária
a Magyar Állami Operaház magánénekese
Sudár Gyöngyvér
 a Magyar Állami Operaház magánénekese
Wagner Lajos
 a Debreceni Csokonai színház magánénekese
Horváth Ádám
magánénekes
A Debreceni Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Kocsár Balázs
Jelmez: Gyarmathy Ágnes
Rendező: Horváth Zoltán
Az est házigazdája Konrád Antal

 

ZENEKARI EST
2005. augusztus 6. 20.00: Fertőrákosi Barlangszínház
Weber: A bűvös vadász nyitány
Liszt Ferenc: Tasso Szimfonikus költemény
szünet
Richard Wagner: Tristan és Isolda előjáték és Isolda szerelmi halála
Liszt Ferenc: Maseppa Szimfonikus költemény
Közreműködik:
A Debreceni Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Kocsár Balázs
Az est házigazdája : Konrád Antal

MAHLER DALEST
2005. augusztus 6. 17.00: Liszt Szalon - Sopron
Gustav Mahler: A fiú csodakürtje című dalciklusa
Közreműködik:
Sudár Gyöngyvér
 a Magyar Állami Operaház magánénekese
Jekl László
 a Magyar Állami Operaház magánénekese
Zongorán kísér:
Salgó Tamás

KAMARAMUZSIKA
2005. augusztus 6. 12.30: Domonkos templom - Sopron
(a belépés díjtalan)
Liszt művek
Közreműködik:
Kamarazenekar

KIÁLLÍTÁS
A Fertőrákosi Barlangszínházban a Fesztivál ideje alatt Matyasi Gábor fotográfiáit, valamint végzős díszlet-és jelmeztervező hallgatók díszlet-és jelmezterveit tekintheti meg a közönség.

 

 

Jegyrendelés és információ :  Wagner - Liszt Alapítvány H-1131 Budapest József Attila tér 7/C

 

 

Megyeri Zoltán