Sziget Fesztivál "komolyan"

2005. augusztus 16.-án a Sziget Fesztivál Octopus irodalmi és komolyzenei színpadán kerül bemutatásra Händel Aci, Galatea e Polifemo c. mûve.

Korábban a New London Consort járt Magyarországon februárban a Zeneakadémián. Akkor a néző az Acis & Galatea-t láthatta és hallhatta. Ismerős a két cím? Mintha ugyanaz a mű lenne? Talán a zeneszerző is ugyanaz? Jogos kérdés. A válasz rá azonban igen egyszerű. Igen. Maga a mű tartalmilag megegyezik azzal a bizonyos Ovidius történettel. "Ez egy  szicíliai mítoszt ölel körbe. (amely az Etna kitörésének idejéből származhat.) Ovidius : Átváltozások c. művében is erről van szó. (Metamorphoses) Galatea egy tengeri nimfa volt aki szerelmes Acis-ba, Pan fiába. A szörnyeteg, az egyszemű küklopsz, Polyphemus is gyengéd érzéseket táplált a tündér iránt. Galatea viszont elutasította szerelmét és ez által a küklopsz haragra gerjedt Acis iránt. Dühében, amikor a két szerelmest együtt látta a tengerparton a sziklák közt szerelmeskedni egy hatalmas sziklával összezúzta a fiatal férfit. Galatea ez után folyóvá változtatja Acis-t isteni hatalmánál fogva, melyre a zárókórus is bíztatja. "Galatea elég a könnyekből, ne sírasd hisz könnyíthetsz sorsán". A hősnő nevével találkozhatunk még Homérosz : Iliász c. művében. Ezt a tragikus kimenetelű történet több író is átdolgozta. Ovidiuson kívül Theokritosz és a már említett Homérosz."

Gerog Friedrich Händel

 Az előadás a következőképpen van meghirdetve : "opera két felvonásban"
Ez a megnevezés azonban nem helyes. Händel eme műve nem opera. Noha előfordul, hogy operamódjára is elő lehet adni. Az opera az ún. "masque" műfajból fejlődött ki. (Jeles képviselője H. Purcell és megemlíteném még Thomas Arne-t is.) Jelölik serenata és kantátaként.
Mit is jelent a kantáta elnevezés :
Recetatív és énekes részekre különül. A XVII. században megszokott elnevezés ez. A kantáta megjelölés eredetileg csak általában énekes darabra utal, melyben egynél több énekes működik közre. Mint már fentebb írtam a XVII. század kezdetén virágzó műfaj volt. Mindig basso continuo-val kísért darabok ezek. Lehet egyszólamú, többszólamú, de hasonlíthat a concerto-hoz is. Maga a "cantata" elnevezés elsőként Grandinál (1620), Bertinél (1624) és Rovettánál (1629) szerepel először, a 17. század 30-as, 40-es éveitől kezdve sűrűn alkalmazzák. (Megemlíteném még Caccinit, is.) Az olasz világi kantáta a XVII. század folyamán átalakul lírai jelenetből drámai jelenetté, ebben főként a velencei s később a nápolyi operaiskola hatását kell látnunk. Három úgynevezett "iskolát" különböztetünk meg. A rómait (Carissimi, Luigi Rossi, Agostini, Rosa, Pasquini, Stradella), a velenceit (Cavalli, Cesti, Legrenzi, Pallavicino, Banchieri) és harmadikként pedig a bolognait (Colonna, Bononcini, Gasparini). A 18. században Lotti, Caldara, Marcello, Vivaldi, Albinoni, Porpora és Hasse, a nápolyi iskola tagjai közül A. Scarlatti, Leo, Vinci, Pergolesi, Mancini a kantáta legkiemelkedőbb művelői. Ezekről a szerzőkről sajnos nagyon keveset tudnak a nézők. Sokak számára ismeretlenül hangzanak ezek a nevek. Bízzunk benne, hogy hamarosan valamelyik név felüti fejét kicsiny hazánkban. Németországban az olasz tradíciókhoz kapcsolják a kantátákat. Itt természetesen Händel, Keiser és Telemann megemlítése elkerülhetetlen.

Polifemo szobra, Itália

Az Aci. Galatea e Polifemo-t Händel 1708 május - júliusában komponálta Nápolyban egy hercegi esküvő alkalmából. És máris egy különbség az Acis and Galatea-tól. (Ez persze csak egy eltérő dolog a sok közül, de igen lényeges.) Utóbbit a mester 1718 májusában írta. Ha már így megemlítettem Händel kantátáit, akkor egy pár mondatig el is időznék. A zeneszerző Rómában szonáták és egyházi művek mellett 150 kantátát írt. (Hatalmas mennyiség.) Ezekből igen sok zenéje elveszett. Valamennyi kantáta az itáliai évekből való és hamisítatlan olasz muzsika. A mester csodálatosan értett ahhoz, hogy magába szívja különböző országok kultúráját. Ezeket pedig csodálatosan alkalmazta későbbi műveiben is. A barokk korra és annak zenei világára jellemző, hogy a komponista előszeretettel használta fel régebben írt zenéit új műveihez. Áthangszerelve, esetleg más szöveggel. (Itt még Rossinit is megemlíthetnénk, bár ő nem barokk zeneszerző, de előszeretettel nyúlt vissza régebben írt zenéihez.)  Az Aci. Galatea e Polifemo c. kantátájában is fellelhető ez az úgynevezett "lopás". Polifemo gyönyörűséges, elegáns áriája az első felvonásból, mely a "Sibillar gli angui" címet viseli. Ezt az áriát hallhatjuk Händel egyik legnagyszabásúbb operájában a Rinaldo-ban is, melyet a zeneszerző 1711 február 24.-én elsöprő sikerrel mutatott be Angliában. (A Rinaldo volt az első, kifejezetten London számára komponált olasz opera.) Itt is olasz nyelven hangzik el az ária, de hangszerelése sokkal gazdagabb, (Még a most tárgyalt kantátáénál is színesebb.) temperamentumosabb. Köszönhető ez a jóval nagyobb, kibővített zenekarnak és az üstdoboknak, melytől olyan energikussá válik az egész. Az Aci. Galatea e Polifemo kantátából hiányzik az ütős hangszer, de a barokk trombiták hihetetlen eleganciával és energiával töltik meg.

Acis & Galatea illusztráció

Igen bátor dolog Händel eme fiatalkori művét elővenni és bemutatni a közönségnek. Bátor, vagy inkább felelőtlen? Bátor azért, mert Magyarországon  a barokk zene (és opera) igen csak gyerekcipőben jár. Minden alkalmat meg kell ragadni, hogy ezeket a műveket is megismertessük a nagyérdeművel. És most természetesen nem csak és kizárólag Händel-re gondolok. És mitől lehet felelőtlen? Az Aci. Galatea e Polifemo nagyon nehéz műve a zeneszerzőnek Folyamatosan érezhető, hogy mennyire könnyed, szárnyaló dallamokkal van tele, de rendkívül nehéz szólamokat tartalmaz. Polifemo áriái abszolút profi művészt kívánnak. Nem beszélve Galatea és Acis szerepéről. Tehát! Ami alap, egy kiváló és kellőképp felkészült énekes. Olyan előadóművészekre gondolok, akik otthonosan mozognak a barokk fordulatos és színes világában. Nem csak eléneklik a rájuk bízott szólamot, szerepet, de díszítik is azt egyéni stílusukkal. És itt ez a nehéz. Most megint lehet sajnálkozni. Hazánkban igen kevés a  barokk repertoárt jól éneklő művész. Miért is lenne mondjuk sok? Külön képzés ugyanis nincs. A legtöbb barokkot éneklő énekesünk általában a lírai szerepekből merít. (Természetesen egy drámai szoprán soha nem fog Händel szoprán-főszerepet énekelni.) Erre a líraiságra szükség is van, viszont egy Händel nem egy Mozart és ugyanez igaz visszafelé is. Valamint a "régi zene" oktatása is gyerekcipőben. Tudomásom szerint Magyarországon csak egy városban oktatnak ilyen stílust, korszakot. Viszont kifejezett barokk éneklési technikát szinte sehol. Az énekes szorgalmán múlik, hogy mennyire ássa bele magát ebbe a nehéz, de gyönyörűséges világba. Hogy mit is szeretnék ebből kihozni? Csupán csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy egy barokk előadásnak tökéletesnek kell lennie, mert ha ez nem így van, kellemetlen élmény érheti a hallgatót. Ezt a zenei és elméleti felkészültséget ugyanígy értem a zenekarra. Tökéletes, pontos játékra van szükség. (Pl. a már említett Polifemo-ária és az azt kísérő trombiták. Nem is gondolná az ember, hogy milyen egyszerű elrontani.) Manapság igen gyakran találkozik az ember egy ilyen barokk esten belül "elektromos csembalóval." Egyéni véleményem erről pedig csak annyi, hogy betiltanám. Csembaló vagy semmi. Az egyik legfontosabb hangszer a barokk zenében. Folyamatosan "munkában van." Sőt, az is előfordul, hogy két hangszer is közreműködik egy előadáson. Az egyik az ária részeket kíséri a másik pedig a recetatívókat, amikor a történetet "mesélik" az előadók. Ha már vannak vállalkozó szellemű művészek, rendezők, karmesterek, hogy bemutassák a barokk zene csodás világát igazán ragaszkodhatnának ehhez a hangszerhez. Méghozzá makacsul! Furcsa mód a zongorát bárhova odatudják tolni. Kéretik így tenni a csembalóval.

Georg Friedrich Händel : Aci. Galatea e Polifemo

(HWV 72) Octopus / Irodalom, komolyzene
- Sziget Fesztivál 2005. augusztus 16. kedd 19:30

Szereplők :Jani Gabi, Kolonits Klára, Hámori Szabolcs
Közreműködik : Ars Longa Kamarazenekar
Vezényel : Dinnyés Soma


Érdekességképp pedig nézzük meg, hogy Salvador Dalí hogyan is képzelte el Polifemo-t

Polifemo Salvador Dalí munkája

Megyeri Zoltán