Peer Gynt és A párnaember

Októberben két fontos esemény is lesz a Krétakör mûsorán: 14-én mutatják be Henrik Ibsen Peer Gynt címû drámáját, melyet Zsótér Sándor vitt színre; 21-én pedig folytatódik a Színház ÉS Irodalom címû sorozat Ascher Tamás rendezésében.

Henrik Ibsen: Peer Gynt
Fordította: Kúnos László és Rakovszky Zsuzsa

BEMUTATÓ: 2005. október 14. Thália Régi Stúdió

Ilse Csákányi Eszter
Peer Gynt Gyabronka József
Ingrid Péterfy Borbála
Solvejg Sárosdi Lilla
Dovre Nagy Zsolt
Anitra Láng Annamária
Gomböntő Rába Roland
Sovány Katona László

Díszlettervező Ambrus Mária
Jelmeztervező Benedek Mari
Maszk Kovács C. Mária
Dramaturg Ungár Júlia
Zeneszerző Tallér Zsófia
Tánc Vati Tamás

Rendezőasszisztens Tóth Péter

Rendező Zsótér Sándor


Peer előkerül a meséből. Aase kettéharapja a sziklát. Ingrid Mads Moen jegyese. Peer nyakába veszi anyját és a lábát. A felhők kitérítik. Mint császár lovagol köztük. A szeszkazán Aslak lehazugozza. Peer komisz Solvejggel. Berúg. Ingrid hagyja magát, Peer elcsábítja.
Ĺse és Solvejg összebarátkoznak. Peer manónak áll. Egy zöldruhás nő a Dovre- hegy mélyébe varázsolja. A manó lét sine qua nonja: légy elég magadnak. Peer egérutat nyer. A nagy Görbe elől alig bír kitérni: eszébe jut Solvejg.
Házat épít. Solvejg beköltözik. A Dovre-macska bemutatja Peernek a gyereküket. Peer kitér előlük. Aase Peerre bízza magát. Meghal. Peer világgá fut.
*
Harminc év múlva a Krőzus Peer  a görög szabadságharcosok ellen a törökök megsegítésére indul. A marokkói partoknál ellopják a jachtját. A jacht felrobban. Peer megbocsát Istennek. A sivatagban majomnak áll. Fejben felépíti Peeropolisz fővárossal Gyntiánát. De aztán inkább prófétaként egy beduin tolvajnőben énje kalifátusát. Anitra kizsebeli. Vasárnapi séta a Szfinxnél. Kairóban a bolondok végre császárrá koronázzák.
*
Húsz év múlva hajója zátonyra fut a norvég partoknál. Egy idegen utas a tetemét lábon megveszi. Megöl egy szakácsot. Nagyapja házának árverésén kiárusítja magát. Hagymában keres magot. Hiába. Solvejg vak bizalommal várja. Peer a halott Ĺséba botlik. A Gomböntő feni rá a kanalát. Peer tanúért fut. A hajléktalan Dovre inkább elszegődik nemzeti jellegű színésznek. A kanál vár. Az ördög reverendában madárfogó hálóval vadászik rá. Peer átveri. Solvejg rossz tanú. A kanál vár.

 ----------

Színház és Irodalom VI.
Martin McDonagh: A párnaember
Felolvasószínház a Krétakör Színház színészeinek közreműködésében
Rendező: Ascher Tamás
2005. október 21. 20 óra, Merlin Színház

Martin Mc Donagh 1970-ben születetett Londonban. Ír szülei, az építőmunkás apa, és takarítónő édesanyja nyugdíjaztatásuk után visszatértek Írországba, de McDonagh és bátyja Dél-Londonban maradtak. 16 éves korában Martin McDonagh otthagyta az iskolát, alkalmi munkákból tengődött, de hamarosan rendszeresen írni kezdett a rádiónak, ám 22 rádiójátéka nem igen lelt visszhangra. A Royal National Theatre ösztöndíja tette lehetővé, hogy a darabírásnak szentelje az idejét, ebben a szakmában aztán hamarosan óriási sikert aratott. Hat legsikeresebb darabja két trilógiát alkot: a Leenane-hármashoz tartozik a Vígszínház Házi Színpadán Simon Balázs, illetve a Kaposvári Színház Stúdiójában Rale Milenkovic rendezésében bemutatott Leenane szépe, mely Piszkavas címen az Örkény Színházban látható Guelmino Sándor rendezésében, a Magyarországon még ismeretlen Connemarai koponya és a Pesti Színházban látható Vaknyugat (Gothár Péter). Az Aran-Trilógia első részét, szintén Gothár rendezésében a Radnóti játszotta Kripli címen, míg az Inishmoori hadnagy Forgács Péter színrevitelében a Vígszínház Házi Stúdiójában (Alhangya címen), Ascher Tamás rendezésében pedig Kaposváron volt látható, a harmadik darabot (The Banshee of Inisheer) itthon még nem játszották.