MU PORTRÉ 2005.

 A MU Színház, évente megrendezésre kerülõ Új Programsorozatának elsõ epizódja. "
Azt képzelem, hogy álmodnak engem, és álmodják az álmaimat is. Álmaim hõsei éberek. Helyettem cselekszenek. Én alszom.  Nem mozdulok. "

A 2005-ös évben a MU Színház egy új összművészeti programsorozatot indít, amely egy meghívott alkotó munkásságának összegzését kívánja felmutatni. A MU PORTRÉ 2005. címmel ellátott előadás-sorozat első meghívottjaként, Gergye Krisztiánra (kortárs és jávai táncművész, koreográfus) esett a választás. A MU Színház teljes alkotói szabadságot nyújt egy, a lehetőséget felvállalni bíró művésznek. Az egy HÉT során, az összegzésen túl egyéb művészi szándékok önvallomására is sor kerül, közelebb engedve a nézőt a kortárs TÁNC és SZÍNHÁZművészet misztikumához. Találkozásra invitáljuk a  NÉZŐ és a MŰVÉSZ  magánvalóságát.  

2005. Október 31.-November 6.
MU Színház
H-1117 Budapest
Körösy József u.17.
Tel/fax: (361) 209-4014
Jegyrendelés, információ: (361) 466-4627
e-mail: szinhaz@mu.hu web: www.mu.hu

7uparc Hapák Péter

Gergye Krisztián_Tasnádi József_Hapák Péter:
rendező, koreográfus, kortárs tánc _ alkotótárs, látványművész, retina _ képművész, fotó

"7up"
kortárs összművészeti tánc-sorozat
A "7up", című kortárs táncest-sorozat, egy Hétfőtől Vasárnapig tartó összművészeti minifesztivál. Gergye Krisztián alkotói Portréjának kontextusában, egy összességében kommunikáló Mű jön létre, a Kortárs Tánc, az Ősi Jávai Tánc, a Színház-művészet, a Képző- és Iparművészet (Tasnádi József_Gergye_Béres Móni), a Fotó (Hapák Péter), az Interaktív Audiovizualitás (Tasnádi_Retina), Fény (Payer Ferenc_Gergye), Ének (Ágens), és Zene (Schnittke, Stravinsky, Gubajdulina, Shostakovich, Cage ...) egymásba olvadása, egymásért való létezése, összművészeti Montázsa révén.

 


 
"7up"

Rendező_Koreográfus: Gergye Krisztián

Alkotótárs_Látványművész_Retina: Tasnádi József

Képművész_Fotográfus: Hapák Péter

Szereplők:
Ágens_Tárnok Mariann_Zarnóczai Gizella_Négyesi Móni_Boudny Lídia Ágnes
Varjú Lívia_Gergye Krisztián_Duda Éva_ Báder Nikoletta_Domokos Flóra
Gresó Nikoletta_Kulcsár Vajda Enikő_Rácz Eszter_Szenczi Fruzsina_Gergely Attila
Hámor József_Szabó Csongor_Szász Dániel_Vislóczki Szabolcs_Zambrzycki Ádám_Jávorka Ádám

Jelmeztervező: Béres Móni

Zenei szerkesztő_Hang: Boudny Ferenc

Fény: Payer Ferenc_GK

Operatőrök: Bredár Zsolt_Csoma Zsolt

Haj_smink: Borsányi László Bozsó_Károlyi Balázs

Produkciós menedzsment: Fülöp Réka_Fábián Judit

Produkciós asszisztens: Fehérvári Attila

Támogatók:
NKÖM
NKA - Táncművészeti Szakmai Kollégium
Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottsága Színházi Alap
Műhely Alapítvány
Új Előadóművészeti Alapítvány
Aulea Alapítvány
Café Eklektika
MU Színház
Technikai Támogatóink:
AV-Control Kft. / ARTIFEX
Média Támogatók:
Tűsarok.org
Táncélet.hu
Naprolnapra.hu
Alarm Magazin

 

A "7up" est-sorozat programjai:

Tánc-Sorozat: Hétfőtől Vasárnapig Montázskoreográfiák (naponta 20h-kor a MU Színház Színháztermében)

Hét egész estés előadás, a múlt darabjaiból építkező montázskoreográfiák lesznek, sorozatként. A hét nap, hét önmagában is érzékelhető előadást szül, amelynek értelmezhetőségi irányai egy adott szálra felfűzve, eredményében egy összegzett portré (önarckép) felmutatását célozza.

Hapák Péter FOTÓ KIÁLLÍTÁS (Hapák Péter és Gergye Krisztián rendezésében)

Hapák Péter Fotóművész munkáinak kiállítására Digitális (Projektált) és Nagyított formátumokban kerül sor.
A digitális installáció a Színház Stúdiójában szcenikai teret képez, amelyben a mozduló test (Test-installációk), a tánc a kimerevített kép kontrasztjába kerül.
A nagyított Fotók a Színház Galériájában kerülnek falra, a fent említett Installáció (mozgó kép - film) ellenpólusaként.

Test-Installációk I.-VII.
Hapák Péter digitális fotóinstallációjának társprogramja (naponta 19h-tól a MU Színház Stúdiójában)

A kiállítás részeként, annak szcenikai terében bemutatásra kerülő táncszólók. Folyamatos ismétlődésükben megmutatkozó állapotkoreográfiák, testszobrok.

The IMPERSONATORS - ruha performance

Béres Móni jelmezei a színház és a valóság tükrében, a tánc-sorozat PÉNTEK 5, című előadásaként.

A  GK - Impersonators / Not just DANCE Company bemutatkozása 
Gergye Krisztián Társulatának új formációja:

Az Impersonator szó jelentése:  a megtestesült, ... a testet öltött megszemélyesítő, alakító, tolmácsoló (szerepé), utánzó (színész), aki másnak adja ki magát,  A GK Impersonators / nem csak TÁNC Társulat bemutatkozása a MU Portré estek keretében egy választóvonalat próbál felmutatni a múlt és a jövő helyzete között, de nem megszakítva az idő folytonosságát, hanem megállítva azt. Önmagunk személyiségének vizsgálata, magánmitológiánk felvállalása jelenvalóságunk pillanatában érzékelhető csak, az időtlen pillanat sűrítettségében. Mivel a Portré estek rengeteg új helyzetet (Premiert) mutat fel, de a múlt cselekményeit és eredményeit analizálja, a hét során bemutatott események így az Impersonatorok cselekedeteivé válnak, egyszerre teremtve súlyt a múltnak, vagyis észleli gyökereit és keresi a jövőben érdemes gesztusok lehetőségeit. Ami a legfontosabb, hogy létezését bizonyítja. VAN.
A "7up" programsorozat:

Mu Színház Stúdió    Színházterem

Október 31.  19h:Testinstalláció I.  20h:  HÉTFŐ 1

November 1. 19h:Testinstalláció II. 20h:  KEDD 2

November 2. 19h:Testinstalláció III. 20h:  SZERDA 3

November 3. 19h:Testinstalláció IV. 20h:  CSÜTÖRTÖK 4

November 4. 19h:Testinstalláció V.  20h:  PÉNTEK 5

+ November 5. 19h:Testinstalláció VI. 20h:  SZOMBAT 6

November 6. 19h:Testinstalláció VII. 20h:  VASÁRNAP 7

 


A "7up" ARS POETICA
Azt képzelem, a nagy Alkotó alszik. Folyamatosan, öröktől fogva. Nem mindig álmodik, és nem mindig álmodik mélyen. Néha hallgat, egyenletesen lüktető mellkassal, zárt szájjal, enyhe szuszogással. A szereplők csendben várják, mikor kezdődik újra az Álom, és kinek a története folytatódik?

Azt képzelem, hogy álmodnak engem, és álmodják az álmaimat is. Álmaim hősei éberek. Helyettem cselekszenek. Én alszom.  Nem mozdulok. (...)
Álmaim Anyja ringattatja magát, velem. Már rég nem vett levegőt, öle gyanúsan termékeny, velem. Álmaim Apja a falnak beszélve fordul, majdnem mindig el. Nem néz a szemembe. Magában van.

(...) A Hősök célja felébreszteni az Álmodót. Megszüntetni a mesét. A történetet befejezni nem elég, újat kezdeni könnyebb. Lehet-e éberebb egy álom, mint álmodója? Melyik hős képes elhinni magáról, hogy Ő az? Hogy Ő ébresztheti fel Istent.

Gergye Krisztián

Információk az alkotókról:
GERGYE KRISZTIÁN - kortárs és jávai TÁNCművész / koreográfus

Gergye Krisztián 2001 óta koreografál és rendez. Magyarországon, eddig 12 saját produkciót hozott létre és majd minden nevesebb tánctársulatnál táncolt vendégművészként (Ágens és Társulata,Cie. Pál Frenák, Bozsik Yvette Társulat, ExKompMánia, Finita La Commedia, Duda Éva...).  Az évek során az összes kortárs táncművészetet befogadó színházban, helyszíneken megfordult bemutatóival (Trafó KMH., MU Színház, Szkéné Színház, Nemzeti Táncszínház,  Millenáris Teátrum, Thália Színház, Műcsarnok, Szépművészeti Múzeum, Merlin Színház...) Számos Díjat és elismerést nyert hazai fesztiválokon, előadásai eseményszámba mennek a magyar kortárs táncművészet terén. 
TASNÁDI JÓZSEF        alkotótárs / látványművész /  interaktív képinstalláció - RETINA
A Tánc-sorozat vizuális rezonőre. A szétdarabolás és a montázs-szerű összeillesztés tudományos szemléletű kutatója. Aktív kontraszt. Boncmester. Emlékezet. Deja Vu. Koincidencia.

A Tasnádi József által kifejleszett számítógépes rendszer, a RETINA, filmen túllépő élő kép(zet)et vetít, ami minden alkalommal megismételhetetlent kommunikál. Újra és újra átértékeli, megvilágítja, konstellációba helyezi a mellé társított cselekményt. Erőt generáló, teret és időt képző művészet, ami képes magába ölelni más művészek gondolatiságát és vizualitását is.
Tasnádi interaktív képzőművészete, Gergye képzőművészeti ihletettségű, montázs-rendszerű alkotásmódjának vizuális megfogalmazója. Az Est-sorozat során megvalósuló, hét, teljes estés táncelőadás a Retina rendszerében áll össze egy Művé. Az értelmezhetőség sokrétűsége egyszerre halmozódik és letisztul.

Tasnádi József által vetített interaktív filmek, segítenek az eligazodásban, a magánmitológiák kuszaságában kóborló előadóknak, alkotóknak és nézőknek. Tasnádi és Gergye egyenrangú partnerekként, egymás alkotói gondolatába belesimulva vezetik egymást és a nézőt saját világaik kifejeződéseinek időtlen tereiben.

HAPÁK  PÉTER  fotográfus / képművész

Hapák Péter 2001 óta dolgozik együtt Gergye Krisztiánnal. A táncművész összes eddigi alkotói állomását végigkísérte munkáival. Táncelőadások esszenciális magvát lényegretörően rögzíti pillanatfelvételein. A Portré Estek, tökéletes alkalom vizuális látásmódjuk azonosságának felmutatására. A digitális és nagyított fotókiállítás, Gergye Krisztián arcait, alkotói szakaszainak különböző állomásait, portréit mutatja be. A kiállítás az emberben létező szerepszemélyiségek sokrétű, bejárhatatlan és kiismerhetetlen szövevény-világába keres betekintést. A hét nap során, hét különböző kiállítási anyag kerül projektálásra, a múlt felől a jövő irányába keresve átjárást.
A kiállításba hét szólótánc rövid premiere is beépül, Testinstallációk I.-VII. címmel. Hapák képeinek erőterében, a nagy méretű Gergye portrék gondolataiból kimozduló hús-vér tánc a fotós és a koreográfus együttrezgését mutatja.

 

Gergye Krisztián a "7up" estsorozatról:

Egy összművészeti programsorozat, az eddig félresiklott művészi helyzetek újrajátszásáért, belső késztetésünk, belső hitelünk bizonyságáért, hibáink felvállalásáért és kijavíthatóságának vizsgálatért. Az igazi belső munka lehetőségéért. A kompromisszumok elkerüléséért. Egy Esemény a saját embereinkért és a valódi művészetért. A remekművek lehetőségéért.

A PORTRÉ Est-sorozat,  rituális áldozathozatal, személyes demonstráció, FELMUTATÁS.  Annak FELMUTATÁSáról szól, ami mindentől függetlenül már létezik, és folyton változó értelmi és érzelmi kontextusban van velünk és a világgal. Vannak embereim. Valódi emberi és művészi kapcsolataim.  Megérdemlik, hogy személyiségük valódi súlyában mutassam fel portréjukat és testüket, és azok által saját önarcképemet és testemet.
ÁLDOZATHOZATAL
 A művek eleve halálra ítélt volta azt provokálja, mi magunk cselekedjük meg az általunk létrehozott darabok (áldozatok) gyilkosságát. A feláldozás egy újfajta szemlélődést jelent. Magánmitológiánk világában, alkatrészeire szedjük, felboncoljuk temetetlen darab-tetemeinket. A hét nap során létrejövő összművészeti programsorozat nem akar művet létrehozni, viszont remekművek lehetőségét firtatja. Összességében mégis Művet teremt, egyszerit és megismételhetetlent.

A megismételhetetlen Mű lényege, az eddig kimondottak (darabjaim) egymásra hatása, és az egymásból való megnyilatkozása. Montázsrendszerű alkotásomban, az asszociációkra épülő érzetek gerjesztése, most az önmagukban is működőképes darabokon túllépve, egy jelenlegi önarckép töredékei lesznek. A hét nap alatt összeálló montázsportré részletei az idő sűrűsége miatt nem halványulnak el, és teljesebb képzetet adnak az arcon keletkező ráncok és tapasztalatok lenyomatairól. A megszokás felejtése nélkül. A program nem titkolt célja a darabok lezárása, egy új alkotói létállapot tükrében. A lényeg, az arcomba tekintés a zűrzavar közepette. Annak a pillanatcsendnek a megtalálása, amin hajlamosak vagyunk átrohanni a helyzetkáosz képzelt nyomására. Az eseményt abszurd temetésként élem meg. "Tetemek" (produkciók) exhumálására kerül sor. A "test-darabok" tudományos szemléletű elemzése, a részletismeretek összegzése, montázsszerű egymásba illesztése, újrakezdés, újraélesztés, egy új lény, egy új mű megszületésének lehetősége.  Célom, személyiségem és alkotói tevékenységem belső gyökereinek megtalálása, a dolgok tisztázása önmagam előtt. Egy belső monológ kimondása a tisztán látás illúziójáért.
Személyes DEMONSTRÁCIÓ
 A Magyarországon jelenleg működő kortárs művészeti támogatási rendszer elképzelhetetlen mértékben gátolja a művészi szándék őszinteségének felvállalhatóságát, és a valódi művészet kiforrott megnyilatkozását. Gazdagnak hazudott “látszat-Színház" képe fogadja a nézőt, míg a művészi szándék hitelének megingathatatlanságáért, elhallgatjuk a produkciók megvalósulási körülményeit. A valódi művészet (legbelül mindannyian tudjuk mi is az) nem engedheti meg magának, hogy szorult helyzetjelentésnek és pénztelenségnek szegényszínház nyilatkozata legyen. Az alulfinanszírozottság megteremtette a “Szívesség Színház" műfaját, amelyben a művészek a lelki kötődések és baráti viszonyok mentségében, csak kihasznált helyzetben működhetnek. A PORTRÉ Estek lehetőség annak kimondására, Magyarország nem képes kész produkciók életben tartására. A járható út a belülről fakadó alkotói folyamat felmutatása. Produktumtól függetlenül. Önmagában. Folyamatában.
  Gergye Krisztián