Budapesten a Ványa bácsi, Lev Dogyin rendezésében - 100. előadás

A Hungarofest Kht. szervezésében, az Orosz Évad keretén belül, Magyarország ismét vendégül látja a világhírû orosz színházrendezõt, Lev Dogyint és társulatát, a szentpétervári Malij Tyeatr színmûvészeit. A társulat ezúttal Csehov: Ványa bácsi címû darabját mutatja be a budapesti Thália Színházban. Az elõadás ideje: 2005. október 17-18. 19 óra. A 17.-i elõadás külön érdekessége, hogy ez lesz a társulat századik Ványa bácsi elõadása, melyre épp Budapesten kerül sor.

Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi
(orosz nyelven, magyar felirattal)

Anton Pavlovics Csehov remekül értett a lélektanhoz és az emberi psziché bonyolultságához. A Ványa bácsi a kapuzárási pánik tökéletes megfogalmazása: mi történik akkor, ha az ember úgy érzi, elment mellette az élet, és mire kinyílna a világ számára, már nem tud vele mit kezdeni. A szereplők a világtól elzárva, egy orosz faluban élik az életüket, ami egy fájdalmas beletörődés saját sorsukba. Állandó kétségük, hogy vajon ezzel a kínzó gondolattal lesznek-e kénytelenek leélni a hátralévő éveket. A Ványa bácsi családi birtokán élő emberek szinte mindegyikére jellemző a szeretethiány, a vágyakozás egy gazdagabb, kalandosabb élet iránt, és a feleslegesség érzése. Senki nem bízik a másikban, mégis kiszolgáltatottak egymás érzéseinek. A bezártság és az elvágyódás okozta feszültség határozza meg a darabot. Mindenki keres valamit, de talán rossz helyen. Ezeket a kérdéseket kutatja a lélektan nagy mestere egy remek történetbe ágyazva és sajátos humorral fűszerezve.
 


Lev Dogyin

Lev Dogyin mind hazájában, mind külföldön a modern orosz színházi élet legismertebb rendezője. 1944-ben, Szibériában született. A háború után a család Szentpétervárra költözött. Dogyin érdeklődése a színház iránt már meglehetősen korán jelentkezett. Néhány amatőr rendezéssel a háta mögött, tizenhét éves korában beiratkozott az Szentpétervári Színházi Intézetbe, ahol Sztaniszlavszki volt tanítványa, Boris Zon lett a mestere. Öt évvel később rendezőként diplomázott. Kezdetben vendégrendezőként dolgozott a szentpétervári Bolsoj Színházban, és a Moszkvai Művészeti Színháznál. 1974-ben dolgozott először a Malijban mint vendégrendező, 1983-ban a színház művészeti igazgatója lett. Emellett továbbra is tanított a Szentpétervári Színházi Intézetben. Kimagasló rendezői és pedagógiai munkásságáért 1999-ben Európa-díjjal tüntették ki.


Malij Tyeatr
Az Európai Színházi Únió tagja

A Malijt 1944-ben alapították, amikor a szentpétervári színházak többsége az ostromlott városon kívül működött. Ebben az időben a Malijnak még se saját műsora, se saját épülete nem volt. 1973-ban G. Tovstogonov tanítványa, Efim Padve lett a színház főrendezője, aki egyre több közismert drámaírót és fiatal rendezőt csábított a társulatba, többek között Lev Dogyint is. A színház idővel egyre ismertebbé és népszerűbbé vált.

1983 után, amikor Lev Dogyin átvette a vezetést, a színház erős és energikus művészi közösséggé vált, jellegzetes arculattal, szellemiséggel. Hosszú próbaidőszakok (melyekhez széleskörű kutatások és tanulmányutak tartoznak), az intenzív társulati munka hangsúlyozása, a színházon belül működő iskola jellemzi az együttest. Az utóbbi években a társulat rendszeresen fellép külföldön, nemcsak Európában, de Japánban és az Egyesült Államokban is. Az 1993-es budapesti fesztivál kiugró sikere a Malij Gaudeamus című, fergeteges előadása volt. A színház rengeteg elismerése között számos színházi fesztiválon kapott díj szerepel: többek között a Manchesteri Fesztivál día (1994), a XXIX. Nemzetközi Bitef Fesztivál nagydíja (1995), az Európa Színháza-díj (1998), valamint a párizsi Odéon és a milánói Piccolo Teatro díjai. Az Aranymaszk fesztiválon 1997-ben a legjobb előadás és a legjobb rendező díját is a Malij Platonov című előadásának ítélték. Lev Dogyin 1974-ben vitte színre első munkáját a Malij Tyeatrban, Karel Čapek írása alapján, A Rabló címmel. Ezzel a rendezéssel azonnal magára vonta a közönség és kritikusok figyelmét, eredeti szemléletmódjának és színpadi stílusának köszönhetően. Lev Dogyin 1983 óta a mai napig a színház művészeti igazgatója.