Charpentier : Actéon - Purcell : Dido & Aenas

Elérkeztünk az elsõ antik operaelõadáshoz, melyet a Mûvészetek Palotájában tekinthet meg az érdeklõdõ. 2005. november 27.-én. 19:00-i kezdettel.

Az est keretén belül két nagy zeneszerző egyfelvonásosaival ismerkedhetünk meg. Charpantier : Actéon és Purcell : Dido & Aenas. Mindkét zeneszerzőt a feledés homálya fedi, teljesen érdemtelenül. Charpantier "gáláns" stílusa és Purcell melankólikus, tragikus stílusa igazán egyedi, technikája sokszor merész. Az ő nevéhez fűződik az angol opera virágkora. (Dido búcsúja az operairodalom legszebbjei közé tartozik.)

Marc Antoine Charpentier


1634 - 1704. Zeneszerzőnk a francia közép-barokk kiemelkedő mestere. Carissimi tanítványaként indult el a pályán. Kevés fennmaradt operájában a nagy formákra, monumentalitásra törekedett. Most biztosan akadnak olyanok akik felteszik a kérdést, hogy : "na és?" Magyarországon ez a kérdés igazán nem meglepő. Haragudni sem lehet, mert honnan is ismerné az ember fia Charpentiert és művészetét. (Nem összekeverendő az 1860-ban született "névrokonával", Gustave Charpentier-rel.) Gondoljunk egy kicsit egy népszerű televíziós műsorra. Véleményem szerint egy olyan kérdésnél, mely eme francia zeneszerző műveit taglalná, boncolgatná, igen sokan elvéreznének, vagy pedig "köszönöm megállok" jelzőt használnák. Viszont ha esetleg hallana muzsikát, akadnak szép számmal olyan művei, melyet biztos ismerünk. Röviden! Úgy gondolom, hogy nem a zeneszerzőben van a  hiba hanem bennünk, emberekben. Én furcsának találom, hogy a környező országok sorra vesznek elő antik operákat és állítanak színpadra, óriási sikerrel. És nem kell messzire utazni. "Szomszédaink" igen dicséretes hadjáratba kezdek. Mondhatom úgy is, hogy hadat üzentek a romantikának. Biztos több zenekedvelő tapasztalta már a következőt : Zenei lexikon Bach. Itt kezdődik és itt végződik a barokk zene! .  (Ami persze egy nagy tévedés.) Bach lenne az alfa és az omega? Miért van az, hogy szinte mindent hozzá hasonlítanak amiben csembaló és esetleg furulya szól?  Sokan így képzelik és vaskalaposan ragaszkodnak Johann Sebastian Bach zenéjéhez. Zenei nagyságát nem vitatom, nem is tehetném, hisz valóban egy zeneóriás volt, ki minden tiszteletet és megemlékezést megérdemel. Viszont! Nem csak és kizárólag Bach alkotott a barokk korban. Sokkalta több zenemű, opera, oratórium született ebben világában mint pl. a romantika fénykorában. Charpantier és kora nevezhető lenne akár úgy is, hogy volt, de mintha nem is létezett volna soha.

A francia barokk zenéről nem tudunk igazán sok mindent. Jean-Baptiste Lully zenéje még úgy ahogy él, (leginkább indulói és balettzenéi, nem pedig operái.) viszont sokkal többen ismerik szerencsétlen haláláról. (Karmesteri pálca sebezte meg a lábát, majd vérmérgezést kapott.)

Marc Antoine Charpentier 1643-ban Párizsban született és 1704-ben hunyt el. Élete nagy részét a fővárosban élte le. (Kisebb, nagyobb megszakításokkal) Leghosszabb útja Rómába vezetett mesteréhez Carissimhez. Néhány évet töltött itt. Giacomo Carissimi világhírű oratóriumkomponista hírében állt.  Charpentier tőle tanulta az oratorikus technikát. Itáliából 1670 körül érkezett vissza a francia fővárosba. Ekkor szembesült a zenei élet kettősségével. Egyesek kizárólag a színtiszta francia zene mellett foglaltak állást, míg mások haladásnak tekintették az olasz zene meghonosodását. Érdekesség kép megemlíteném, hogy az ízig vérig olasz származású Lully a kizárólagos francia zene pártját fogta. Charpentiert sokan a francia zenét megrontó, olasz zenepártinak bélyegezték meg. Egy arisztokrata asszony azonban pártfogolta a mestert és alkalmazta. Énekesként és komponistaként egyaránt. Ebben a korban a zene és a színház elválaszthatatlanul együtt éltek. Azt hiszem mindenki tudja, vagy legalább sejti, hogy ki volt a színházi világ legnagyobb alakja ekkoron. Molier. Rendszerint Lully-val dolgozott és őt kérte a zene megkomponálására egészen 1672-ig. Kapcsolatuk megszakadt és az író Charpentiert kérte fel a Comédie Francaise zeneszerzőjének. Az 1673-ban bemutatott Képzelt beteghez már Charpentier írta a zenét. (Ez kb. 70 perc.) Molier halála után is maradt a társulattal, de párhuzamosan egyházi zenéket is komponált. Még XIV. Lajos kegyeit is elnyerte. Később a Szent Lajos templom zenei vezetője lett és művei nagy része a templom számára készültek. Utolsó előlépése 1698-ban történt. Sainte-Chapelle zenei vezetője lett. Végezetül pedig hagy idézzem egyik életrajz íróját. "nem utolsó érdeme az volt, hogy megteremtette a francia és olasz stílus szintézisét, minden hivalkodás nélkül már előre felmutatva az ízlések ama egyesítését, amellyel későbbi szerzők, így Francois Couperin is dicsekedtek."
 

Actéon illusztráció


Az Actéon bemutatóján anno a haute-contre hangfajú címszerepet maga Charpentier énekelte. A zeneszerző egyfelvonásosa tele van dekoratív elemekkel, igazán pazar díszítésekkel, eleganciával és nem utolsó sorban kifinomultsággal. 
 

Henry Purcell

Purcell merőben más világ! Noha majdnem egy időben éltek és alkottak. Származását tekintve ízig vérig angol. A legnagyobb angol zeneszerző, az angol barokk legkiválóbb képviselője. A Chapel Royal énekese, orgonistája, majd a Westminster apátság orgonistája, később a királyi udvar zeneszerzője. Polifon stílust képviseli keveredve a francia zenével. Természetesen őt sem kerülték el az olasz és francia dallamok, de műveiben jóval több komorság, melankólia és sötétség van. Mint már fentebb említettem az ő nevéhez fűződik az angol opera virágkora. Halála után, egészen Händel megérkezéséig az angol zenei élet igen silány volt. Purcell egyetlen operája a Dido & Aenas, mely egyébként prózai darab, hosszabb - rövidebb zenei betétekkel. Születésének pontos ideje és helye nem tisztázott, valószínűleg Londonban született, 1659 nyarán vagy őszén; testvére, Daniel szintén muzsikus volt, orgonista és zeneszerző; apjuk valószínűleg Thomas Purcell udvari muzsikus volt. Az idősebb Henry Purcell pedig feltehetőleg szerzőnk nagybátyja. Zenéje olyannyira ötletgazdag, hogy csak kevés szerző volt képes felérni Purcell művészetéhez. Händel-re is hatott munkássága és Georg Friedric elismeréssel nyilatkozott a nagy elődről. Korai műveiben megfigyelhetjük a polifon stílus elemeit. Még saját bevallása szerint is olasz mintára komponálta igen híres 12 szonátáját. Talán az egyetlen olyan angol barokk komponista akinek neve ismerősen cseng. Kései művei egyszerűbbek, de szólam és dallamvezetésük egyedi sajátosságokkal teli.


Legismertebb műve a már említett egyetlen egy operája a Dido. Tate szövegkönyvére írt, s 1689-ben Londonban mutatták be egy leányiskolában Chelsea-ben. Írt több úgynevezett quasioperát avagy masque-ot is. (Utóbbiból fejlődött ki az opera.) Ezek a művek olyan operák, melyekben nagyobb terjedelmű prózai párbeszédek találhatók. Sok kísérőzene fűződik még nevéhez. A nagy angol drámaíróknak készültek ezek a kompozíciók. Ilyen pl. Edmund Spenser nyomán írt The Fairy Queen (A tündérkirálynő), a John Dryden : Arthur király vagy Shakespeare : A vihar c. drámája. Sok hangszeres darabot írt. Ezekből a legjelentősebbek csembalóra és orgonára készültek, de igen sok vonós kompozíciója is megmaradt az utókor számára! Több kórusművet is írt. Mind II. Károlynak, mind II. Jakabnak, ez utóbbinak már trónörökös korában is. Purcell írta II. Jakab koronázási anthemjét is 1685-ben. Több ódát is írt. Ezeket rendszerint nagyobb ünnepségekre. Négy Cecília-ódája kórusra íródott zenekari kísérettel, anthemjei (nem liturgikus egyházi kórusmű) közül 24 zenekarral, 43 orgonával és egy harsonákkal. Kantátái egy vagy több szólóhangra íródtak, obligát hangszerekkel. Gyermekkorától írt dalokat, több mint százat, melyek egy része gyűjteményes kiadásban jelent meg Londonban. Címe : Orpheus Britannicus.


 

Dido & Aenas Carthago 1676. Claude Lorrain


Maga történet Dido karthagói királynő és a pun udvarba vetődő Aeneas szenvedélyes, tragikus szerelmének története Vergilius negyedik könyve nyomán. A bevezetőben említettem Dido búcsúját. A szépség felsőfoka.  Könnyeket csal az ember szemébe.

 


Opera Antiqua Fesztivál
Művészetek Palotája - Fesztivál Színház
Egyfelvonásos operák, részben szcenírozott előadásban

2005. november 27, 30. 19:00


Az Actéon szereposztása :

Actéon  Jean-Francois Lombard
Diane  Csereklyei Andrea
Arthébuze  Kiss Noémi
Junon  Németh Judit

 

A Dido and Aeneas szereposztása:

Dido Halmai Katalin
Aeneas Hámori Szabolcs
Belinda Kiss Noémi
Second Woman Csereklyei Andrea
Sorceress Németh Judit


Közreműködik :
a Purcell Kórus és korabeli hangszereken az Orfeo Zenekar
Vezényel : Vashegyi György
Rendező: Káel Csaba

 

 


szerző: Megyeri Zoltán