Michael Haydn : Andromeda e Perseo

Mondhatni így is: egy igazi érdekesség. Joseph Haydn öt évvel fiatalabb testvéröccse; Michael Haydn operája. A maga korában Michael is nagyra becsült komponista volt - viszont nehéz dolga van az utókorral annak a zeneszerzõnek, akinek valamely családtagja szintén elismert, nagy szerzõ. (Ilyenek a Bach testvérek és jelen esetben a Haydn testvérek is.)Az idõsebb testvér munkája nagyon is háttérbe szorította mûvészetét.

Napjainkban egyre több művét fedezik fel újra; legtöbbször egyházi műveit, miséit ismertetik meg a hallgatósággal, de most egy csodálatos opera kerül bemutatásra a Fesztivál Színházban, melynek ősbemutatója Magyarországon 2004. augusztusában volt Kőszegen.

Michael Haydn 1737-ben született alsó-Ausztriában Rohrauban. 1753-tól a bécsi jezsuita szemináriumban tanul tovább, fejleszti zenei tudását.  Ígéretes énekesként kezdte pályafutását a bécsi Stefanskirche fiúkarában. Kilenc esztendőt tölt el a kórusban és eközben kiérdemelte a segéd orgonista címet is. Első miséjét Nagyváradon komponálta. Ez 1757, de legkésőbb 1760 körül történt. Itt kapcsolatba került egy másik híres zeneszerzővel Dittersdorffal is. 1771-ben komponálta Sigismund érsek halálára a c-moll requiemet. Életét nagyváradi éveitől tudjuk pontosan követni, ahol Firmian hercegérsek karmestere volt. Valószínűleg az ő ajánlására került Salzburgba Sigismundnak érseki udvarába, aki 1762-ben alkalmazta. Michael Haydn élete ettől kezdve egybeforrott Salzburg városával. Élete végéig érseki szolgálatban maradt és tevékenykedett. Itt megnősült. Maria Magdalena Lipp lett felesége, aki híres énekesnőként már ismert volt. Mozart operáiban komoly szerepeket keltett életre. Egyébként zeneszerzőnk kitűnő kapcsolatot ápolt az egész Mozart családdal. Leginkább Leopolddal, de a zseniális fiával szintúgy. Történt egyszer, hogy Haydn betegeskedett és egy sürgősen megírandó hegedű-brácsa duettben az ifjabb Mozart segített neki. Salzburgban hatalmas tekintélyt szerzett magának. Olyannyira, hogy Bécsben is kezdték megismerni műveit és munkásságát. 1800 körül Napoleon csapatai megszállták Salzburgot és a zeneszerző minden vagyona odaveszett Mária Terézia császárnő ekkor misét rendelt tőle. Ezzel kívánta segíteni a komponistát, hogy ismét talpra tudjon állni. A misét egy évre a megrendeléstől a bécsi Laxenburg palotában elő is adatta a szerző vezényletével, jövedelmező sikerrel. Joseph Haydn nagyon nagyra becsülte testvér öccsét. Úgy vélte, hogy testvére az egyházi zene terén felülmúlja őt. Egyik leghíresebb egyházi miséje a "Missa hispanica." Ezért a művéért a Stockholmi Akadémia már 1786-ban tagjai közé fogadta. A századfordulón két jelentősebb látogatást tett a bécsi udvarba, illetve Eszterházy Miklós herceghez. 1806-ben érte utol a halál. A salzburgi Szent Péter katedrálisban helyezték örök nyugalomra, sírját a zenészek akkoriban kegyelettel látogatták, Schubert még 1825-ben is elzarándokolt a sírkőhöz. Említést érdemel még Michael Haydn tanári képessége is. Olyan nagy szerzőket találunk tanítványai között mint pl. Reichát, Neukommot, Webert, Diabellit.

Johann Michael Haydn


Az Andromeda e Perseo szövegkönyvét Giambattista Varesco salzburgi főkáplán írta. Kortársai szerint a zeneszerző legjobban sikerült operája. Varesco kitűnő librettista volt. Még magának Mozartnak is készített operaszövegkönyvet. Többek között az Idomeneo Ré di Creta és a szinte alig ismert L’oca del Cairo szövegét. Perseo és Andromeda mitológiai tárgyú opera. A librettistát elsősorban a négy szereplő lelki világa érdekelte. Haydn a két felvonásos librettót a kor követelményeinek megfelelően zenésített meg. Hihetetlenül virtuóz vokális szólamokat komponált. Igen jó énekesekre van szükség az opera előadatásakor. Leginkább a szopránszólóknál. Az opera női főszerepét maga Michael Haydn neje énekelte. Valószínű, hogy nagy része volt abban, hogy férje három pompás áriát komponált a darabbeli Andromeda számára. És most következik egy érdekesség. Perseo szólama. Mostanság gyakran előfordul, hogy nők bújnak nadrágba és ők énekelik az amúgy férfiak számára komponált áriákat. Nos ezeket anno valódi férfiak keltették életre. Egyszóval kasztrált énekesekről van szó, akiket kamaszkorukban vetettek alá operációnak, (megfosztották őket férfiasságuktól) hogy szépen csengő gyerekhangjuk megmaradjon, párosulva a felnőtt férfi tágas tüdejével. A kasztráltak fénykora a XVIII. századra tehető. Perseo szólamát Francesco Ceccarelli énekelte. Ő már az utolsók között volt. Ceccarelli azonban nem volt megelégedve az operával. Hiányolta belőle a virtuóz megoldásokat, melyet az ő szólamára írtak. Keveselte a bravúr-áriákat, melyben igazán megcsillogtathatta tudását. Így a bemutató előtt pár nappal Haydn még egy virtuóz áriát komponált kifejezetten a kasztrált énekes kérésére. Ez a második felvonásban hangzik el a darabot záró együttes előtt.


Az opera cselekménye a következőképpen alakul az első felvonásban Androméda, Képheusznak, Ioppe királyának lánya, a sziklához láncolva várja, hogy sorsa beteljesedjék. Apja ugyanis egy szörnyű jóslat hatására képes lenne saját vérét feláldozni a tengerben élő szörnyetegnek, hogy ily módon hárítsa el országáról a természeti csapásokat, katasztrófákat. A hercegnő rettenetesen fél és már lelki szemei előtt látja a fenyegető szörnyeteget. Képheusz király, Androméda atyja, és Phineusz, a király testvére, a lány vőlegénye halálra váltan figyelik a hajnali tengerparton a szörny érkezését. Ioppe lakói is a partra özönlenek, hogy alázatosan kérjék, könyörögjenek a távolból előtűnő szörnyetegnek, kímélje meg a lány életét. A király a megpróbáltatásoktól meggyötörten eszméletét veszti. Phineusz életet ver ájult testvérébe, mert reménykedve látja, hogy egy gyors hajó érkezik a partra, s róla egy hős ifjú siet feléjük. Lázas érdeklődésére Képheusz elmeséli neki lánya történetét, aki anyja, Kassziopeia ostoba kérkedése miatt került ebbe a szörnyű helyzetbe. A harcos megígéri, végez a szörnyeteggel, ha jutalmul Androméda kezét kapja. Phineusz kérdésére annyit árul el magáról, hogy ő is király. Képheusz odaígéri lányát csak az ifjú menjen és pusztítsa el a szörnyeteget. Az összegyűlt tömeg ismét könyörög a szörnyetegnek. Hiába. Majd látván az ifjú hős sikeres küzdelmét, örömujjongásban tör ki. Phineusz ráébred, királyi bátyja ígéretének következtében elveszítheti menyasszonyát. Gondolataiban elmerülve távozik. Ezek a gondolatok azonban igen sötétek és gonoszak. A hős felfedi kilétét. Ő Perzeusz aki még a hatalmas Atlasz eszén is túljárt. Andromédát viszont kétségek gyötrik, noha első látásra beleszeretett az ifjú hősbe. Perszeusz nem tud arról, hogy a lány Phineusz jegyese, s értetlenül fordul Képheuszhoz, aki elmondja neki az igazságot. Phineusz bosszút forral. Androméda sok-sok gondolkodás után bevallja Perzeusznak, hogy ő Phineusz jegyese, mert atyja neki ígérte kezét. Perzeusz próbálja megnyugtatni a lányt és közben forrón szerelmet vall neki. Elmeséli, hogy már azóta szereti, mióta megpillantotta a sziklához láncolva. Androméda apja közeledik és a két szerelmes lélek gyorsan búcsút int egymásnak. A király Képheusz sem titkolja tovább Perszeusz előtt, hogy lánya már menyasszony. Amikor az ifjú megtudja, hogy Phineusz nem tett semmit azért, hogy jegyese védelmében, úgy véli, hogy ezek után őt illeti a lány keze. Képheusz elhatározza, hogy beszél testvérével és tisztázzák a helyzetet. Nagy megelégedésre a lány örömmel veszi tudomásul, hogy vőlegénye ezentúl nem Phineusz, hanem Perzeusz. Perzeusz pedig az ex vőlegényt szinte már kioktatja és az istenek akaratára hivatkozik.

A második felvonásban Képheusz érdeklődik a hős tetteiről. Perzeusz kézséggel válaszol kérdéseire és elmeséli miként vágta le a fejét  a gorgónak Minerva és Merkúr segítségével, valamint azt, hogyan bánt el Atlasszal. Az ifjú Andromédához indul. Képheusznak pedig végig kell hallgatnia Phineusz szemrehányásait, mert nem adta neki leánya kezét. A király dühében megparancsolja katonáinak, hogy tartsák szemmel testvérét. A két szerelmes édes kettesben beszélgetnek és Perzeusz feltárja mindenét a hercegnő előtt. Képheusz a népéhez fordul, tőlük kér tanácsot elhatározására, hogy szándékait megváltoztatva Perszeusznak adja lánya kezét. Természetesen a király népe nem bánja az esküvőt és "áldását" adja a frigyre. Képheusz népe előtt adja össze a fiatalokat, s Perzeuszra bízza országának irányítását. A távolban zaj hallatszik. Az elkeseredett Phineusz érkezik seregével, de Perzeusz egyetlen kardcsapással véget vet a harcnak, majd nagylelkűen megbocsát riválisának. Phineusz kész a bűnhődésre, de Perzeusz kéri a királyt, hogy ne büntesse testvérét. Megkegyelmez és örömünnepre bíztatja az egész birodalmat. 
 

Andromeda e Perseo Pietro Mazzucchelli dit Il Morazzone (1571-1626)

Az opera cselekménye mint azt olvasni is lehet igen bonyolult, kesze - kusza. Amolyan igazi barokk történet. Ármány, szerelem, majd az édes végkifejlet. A zene viszont csodálatosan ellensúlyozza ezt a sok - sok váratlan fordulatot. Büszkék lehetünk erre az előadásra, mert Magyarország volt az a vállalkozó szellemű ország, akik teljes hangfelvételen rögzítették Haydn eme operáját.


Nemzeti Hangversenyterem - Fesztivál Színház 
2005.november. 29. 19:00

Michael Haydn : Andromeda e Perseo
- opera két felvonásban, olasz nyelven -

Andromeda: Fodor Beatrix
Perseo: Gál Gabriella
Fineo: Megyesi Zoltán
Ceseo: Asztalos Bence

Közreműködik:
Szombathelyi Szimfonikus Zenekar és a Berzsenyi Dániel Főiskola Énekkara (karigazgató: Vinczeffy Adrienne)

Díszlet: Sellyei Gábor
Vezényel és az előadást rendezte: Pál Tamás

 


szerző: Megyeri Zoltán