Boguslawski, Gárdonyi és Divaldo Astorka

A hétvégén elkezdõdött I. COMET Fesztivál keretében lép fel Lengyelországból Teatr Boguslawski, az egri Gárdonyi Géza Színház és a pozsonyi Divadlo Astorka a Bárka Színházban.

SZÍNHÁZI MŰHELYEK TALÁLKOZÓJA
Magyar Stúdiószínházi Műhelyek XVII. Fesztiválja - I. COMET Fesztivál
2005. november 25. - december 2.

Részletes program erre >>

November 29. - 19 óra, Bárka Színház

KALISZI BOGUSLAWSKI SZÍNHÁZ
WILLIAM SHAKESPEARE
Ahogy tetszik

Szereplők: Izabela Noszczyk, Sebastian Pawlak, Agnieszka Kubies, Lech Wierzbowski, Maciej Grzybowski, Arkadiusz Cyran, Izabela Piątkowska, Jacek Jackowicz, Wiesław Wołoszyński, Karol Kręc, Zbigniew Antoniewicz, Ignacy Lewandowski, Krystyna Horodyńska, Izabela Soroka

Közreműködnek: az Alter Táncszínház táncosai

Díszlet: Wojciech Stefaniak Jelmez: Bogna Rząd Zene: Sasza Sarzyński, Damian-Neogenn-Lindner és Olgierd Futoma Mozgás: Anna Wytych Fények: Piotr Pawlik Súgó, ügyelő: Nicola Brojerska-Kaczmarek Rendezőasszisztens: Michał Siegoczyński


Rendező: ROBERT CZECHOWSKI


Az előadás lengyel nyelvű, szinkrontolmácsot biztosítunk!
 


A legendás színészről, Boguslawskiról elnevezett színház az utóbbi években került a lengyel színjátszás élvonalába. Egyik legsikeresebb előadásukat, Shakespeare: Ahogy tetszik-jét mutatják be, Robert Czechowski igazgató rendezésében. A szerelemről szóló reneszánsz vígjáték mai környezetben jelenik meg, melynek értelmében az ardeni erdő nem más, mint a szabadság és a szabadosság enklávéja, a korlátok hiánya, a szerelem születésének helye pedig a pub-klubok világa. Az előadásának személyes "mondandója" a múlandóság és a veszteség felett érzett fájdalom. A színház a COMET alapítótagja.

Hogyan lehet bemutatni ma egy Shakespeare-drámát, hogyan lehet felkelteni iránta az érdeklődést? A modern színház egyetlen járható útként az anakronizmustól, azaz a korabeli díszletek közé helyezett, semmitmondó álöltözetek világától való eltávolodást közvetíti felénk. Ennek értelmében az ardeni erdő ma nem más, mint a szabadság és a szabadosság enklávéja, a korlátok hiánya, a szerelem születésének helye pedig a pub-klubok világa, ahol az élet-üldözött emberek füstfelhőbe temetkezve keresik boldogságukat. (...)
A shakespeare-i idill ma már nem létezik. (Vagy talán soha nem is létezett? Mindig is irodalmi fikció volt csupán?). Helyét a modern - látszólag harmonikus és boldog, ám valójában szürke és ábrándok nélküli - klub-élet vette át, ahol a szerelem nem érzést, hanem testiséget jelent. (...)
Ilyen világban élünk. Ilyen világ vesz bennünket körül. Így látjuk Shakespeare-t ma. (A)hogy tetszik?


KRITIKAI VISSZHANG

Saját társulattal rendezett a kiváló Kaliszi Boguslawski Színház igazgató-főrendezője, Robert Czechowski - egy gyönyörű Ahogy tetsziket. Igen, gyönyörűség látni azt, amikor valaki nem éri be az úgynevezett aktualizálást azzal, hogy a szereplők kezébe mobiltelefont ad és videót használ (miközben ez is megtörténik), nem elégszik meg azzal, hogy felmutatja Célia és Rosalinda lehetséges leszbikus kapcsolatát, majd azt, hogy Orlando és Célia betépve próbálnak kiszakadni az otthontalanságból... Mindezeket nem végeredményként, de eszközként használja a tehetséges rendező, aki nem spórolja meg az alapos szövegelemzést - így találja meg saját, személyes viszonyulását Shakespeare sokszázéves szövegéhez, és így találkozik feloldhatatlan és kibékíthetetlen egységben a pillanat ereje: Rosalinda és Orlando végzetes találkozása és az idő pecsétje: a múlandóság és a veszteség fájdalma.
(Bérczes László, Zsöllye)

***


EGRI GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ
November 30. - 19.00 óra Bárka Színház

KORNIS MIHÁLY

Halleluja

Szereplők: Sata Árpád, Balogh András, Mészáros Máté, Szívós Győző, Fehér István, Blaskó Balázs, Kovács Patrícia, Péter Kata, Bodor Erzsébet, Vókó János, Tóth Levente, Horváth Ferenc

Valamint: Pintér Kristóf, Ludányi Andrea, Tardy Anna, Perlaki Petra, Oravecz Péter, Szabó Péter, Pogonyi Gyuláné

Díszlet: Valcz Gábor Jelmez: Ferencz Zsófia Zene: Dévényi Ádám Mozgás: Fekete Kata Fény: Bányai Tamás Ügyelő: Ludányi Andrea Súgó: Horváth Éva Rendezőasszisztens: D. Katona Mária

Rendező: ANGER ZSOLT

 

Gárdonyi Géza Színház, Eger
A Nemzetközi Monodráma Fesztivált is szervező, száz éve működő színház Anger Zsolt rendezésében Kornis Mihály drámáját, a Halleluját mutatja be. A történet egyetlen végtelenre nyújtott időpillanatban játszódik, mégis évtizedeken átívelő családtörténetet látunk, személyes életeket és éppen érvényes társadalmi, politikai aktualitásokat. Anger rendezésében azonban nemcsak az elmúlt kor idéződik fel nagyon pontosan, hanem "úgy nyúl el puha ujjal, tapintatosan és szinte láthatatlanul a máig, hogy az embert mint megoldhatatlan problémát sejteti az események hátterében." (Stuber Andrea)

Az egri színház előadását felolvasó színház előzi meg: Kornis Mihály saját drámáját, az Apokalipszist olvassa fel, Forgách András rendezésében. A rádiófelvétellel kísért előadás utórendezvénye a szeptemberben a Magyar Dráma Napja alkalmából a Bárka Színházban megrendezett I. Felolvasószínházi Fesztiválnak.


...ez olyan mű, amely nem az időben terjed. Két összezárt életnek az egy időpillanatban bemutatott egésze. Van egy unoka és egy nagypapa, és van ez a délután negyed hatos időpillanat, amikor már majdnem hazajöttek a szülők, de mégsem, nem lehet tudni, hogy miért nincsenek még itthon, pedig itthon lenne a helyük, hogy szeressék őket. Ez az a pillant, amikor a kisunoka és az öreg nagyapa végigélik az életüket, egyik visszafelé menve az időben, a másik pedig előre. Az öreg történetében benne van az élet összes emblematikus pillanata, a háborútól az ötvenes évekig, tele furcsa alakokkal, elvált feleségekkel, szeretőkkel, elvetélt asszonyokkal, meg nem született gyerekekkel. Az egész olyan, mint egy tintapaca (...) mintha egy végtelen hosszú családtörténet betűit összekevernénk, föloldanánk egy tintásüvegben, és az egészet újra kilocsolnánk. Nem időben terjed, hanem az asszociációkban. (...) a színház feladata egyébként is az, hogy a papíron kis fekete maszattal kódolt érzelmeket újraélessze.
(Anger Zsolt az előadásról Egres Béla összefoglalásában, Heves Megyei Hírlap)


***

 

POZSONYI ASTORKA SZÍNHÁZ
December 1. -19.00 óra - Vívóterem
3 és fél óra, egy szünettel

Play Gorkiy avagy a Nyaralók

Gorkij darabját átírta: Roman Polák
Fordította: Ján Ferenčík


Szereplők: Boris Farkaš, Anna Šišková, Szidi Tobiás, Marián Miezga, Vladimír Hajdu, Marta Sládečková, Peter Šimun, Zita Furková, Marián Zednikovič, Matej Lanld / Miroslav Noga, Zuzana Kronerová, Lucia Gažiová, Vlado Černý, Juraj Kemka, Lukáš Latinák

Dramaturg: Andrea Domeová Dalszöveg: Jana Beňová Zene: Michal Ničík Díszlet: Vladimír Čáp Jelmez: Simona Vachálková Operatőr: Richard Krivda Segédoperatőr: Tomáš Zednikovič Vágó: Martin Beneš, David

Rendező: ROMAN POLÁK

Az előadás szlovák nyelvű, szinkrontolmácsot biztosítunk

Az Astorka Színház az 1968-as szovjet megszállás következtében megszűnt pozsonyi Divadlo Na Korze hagyományainak követője, azaz erős és sajátos rendezői értelmezésekben állít színre klasszikus, illetve kortárs drámákat. Gorkij: Nyaralók című darabjának eredeti struktúráját, szereplőviszonyait bár megtartotta Roman Polák rendező, ám a szöveget átírta, új közegbe helyezte: napjaink újgazdag, maffiózó társadalmának viszonyai közé. A kritika a Play Gorkij című produkciót többek között a nagyszerű filmes projekció, a kitűnő színészi munka és a részletek kidolgozottsága miatt dicsérte. Az Astorka Színház a COMET alapítótagja.

Nem akarok azzal foglalkozni, hogy ez az én darabom-e vagy Gorkijé. KIDOBNI EGY MONDATOT: ezt ítéljék meg mások. Amikor elkezdtem átírni Gorkij darabját, egyes szereplők elveszítették az életerejüket, természetességüket, tézisekké üresedtek, mások pedig, akiket Gorkij csak a környezet ábrázolására használt, elkezdtek jogot kérni az életért. Nem működött a szereplői viszonyok alaprajza, a jó és rossz viszonyok alaprajza sem, a szereplők minél jobban kivetkőztek magukból. Nekem azonban egyszercsak elkezdtek hiányozni Gorkij szavai, így a készülő darabhoz az eredetiből írtam hozzá párbeszédeket, monológokat, amivel új szereplők születtek, új szituációk.

Remélem, Gorkijjal együtt ma találunk időt arra, hogy magunkba nézzünk. Remélem, jó mulatság lesz!
(Roman Polák az előadásról)


KRITIKAI VISSZHANG

Roman Polák nem távolodik el teljesen a gorkiji pátosztól. A Nyaralókat más korba, más körülmények közé helyezte - maffiózókkal, szponzorokkal, mobiltelefonokkal -, de meghagyta Gorkij erkölcsi látásmódját. A végén talán túlságosan is patetikusan utal a mi szegénységünkre, szerencsére azonban az előadás szövege több síkúan értelmezhető. Ami bennünket igazán összeköt Gorkij hőseivel, az az afölött érzett rezignáció, hogy "a konzervativizmus, az intellektualizmus, a demokrácia halott, minden hazugság, az ember pedig nem más, mint az egyedfejlődés egy prototípusa".

A Gorkij-szöveg aktualizációjával Polák folytatja a klasszikus darabok merész színpadi adaptációjának sorozatát. (...)