I. Monotánc Fesztivál

Mi itt, Dunaújvárosban - a magyar táncmûvészetnek ebben a különös vonzerejû, egyéni hangvételû alkotóiról híres városában - elhatároztuk, hogy új színt keverünk ki a mûfaj palettáján. Az új színkeverék neve "Monotánc", kódszáma 2005 12 28-30. S hogy ennek miért érezzük szükségét? Nos azért, mert régi tapasztalatunk, hogy minden évben születnek rendkívül értékes önálló estek, szóló produkciók, melyek színvonaluktól függetlenül sajnos hamar feledésbe merülnek, nem futják be az õket megilletõ karriert.

Szögi Csaba
Teszünk egy kísérletet! Évről-évre összegyűjtjük ezeket az előadásokat, és Dunaújvárosban a két ünnep között egy fesztivál keretén belül a "Monotánc" 2005 12 28-30-as keverékkel felfrissítjük egy kicsit a téli tájat. Ha már végképp elég volt a bejgliből, a legkiválóbb kortárs magyar táncművészek produkcióival kínálunk enyhülést a Bartókban.

Legyen a vendégünk a két ünnep között Dunaújvárosban!

Üdvözlettel: Szögi Csaba és Énekes István

 

A XXI. század elején már tudjuk, a technika szinte mindenre képes. Ha nem ma, hát majd holnap. Naiv ember, aki bármin meglepődik. A technika szülte szenzáció azonban holnapra szertefoszlik. Az értékek zűrzavarában a biztos támpontok egyike már évezredek óta az Egyszál Ember maga. Szellemi és fizikai teljesítményével önként vállalt kitárulkozásával.

A Monotánc Fesztivál egy színes csokor a tél közepén ezekből a megfellebbezhetetlen értékű szellemi és fizikai teljesítményekből. A legkiválóbb kortárs magyar táncművészek szóló - vagy majdnem szóló - produkcióiból. Szeretnénk, ha a Monotánc Fesztivál évről évre a bátor emberek gyülekezete lenne, a mindig újat akaróké, akik nem rejtőzködni, hanem épp ellenkezőleg, kitörni akarnak. A bátraké, akik egyszál egyedül is vállalják az egyetlen érvényes ítélethozatalra jogosult zsűri, a közönség ítéletét.  Nézz rám - és ítélj felettem!

Énekes István

MEGNYITÓ:
2005. december 28. szerda, 19.00
Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza
Dunaújváros, Bartók Béla út 1.

A FESZTIVÁLT MEGNYITJA:
Szántó Péter, képviselő, a Kulturális Bizottság elnöke
Klein András Miklós, a Dunaújvárosi Kulturális Egyesület elnöke

DÍJ:
A Monotánc Fesztiválon egy díjat adunk ki, a fesztivál fődíját, melyet a törzsközönség ítél oda.
S hogy ki számít törzsközönségnek? Mindenki, aki hat előadásra szóló bérletet vásárol.
Jöjjön és döntsön Ön is!

Jegyértékesítés: Bartók Kamaraszínház - Szervezési Iroda: 06/25/402-598 Munkásművelődési Központ - Négy Évszak Fesztivál Iroda: 06/25/501-440

Az esti előadások vége után fél órával a Dunaújvárosi Sárga Taxi buszt indít Budapestre.  A buszra az aznapi színházjegy felmutatása ellenében kedvezményes 700 Ft-os jegy váltható.
 

TÁRSSZERVEZŐK:
Alternatív és Független Színházak Szövetsége
Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza
Bartók Táncszínház
Nemzeti Táncszínház


PROGRAM:

2005. december 28. szerda
15.00 Táncfilmek (Boszor Café)
17.00 Kovács Gerzson Péter: CODA (Kamaraterem)
19.00 Katona Gábor: Eső után
 Bozsik Yvette: EMI
 Ladányi Andrea: Tutyila

2005. december 29. csütörtök
15.00 Táncfilmek (Boszor Café)
17.00 Kocsis László Szúnyog: Napszámos (Kamaraterem)
19.00 Berger Gyula: Baubo (előadó: Ladjánszki Márta)
 Mészöly Andrea: Ada
 Michaela Pein: "transitions change developments" avagy az átmenetek változtatnak fejlődésen
 Szabó Réka: Olyan furcsa vagy ma...
Hargitay Ákos: Neoposztmodern táncfantázia pár percben, egy Scott Wells által Budapesten hátrahagyott piros, enyhén használt melegítőalsóban és helyenként pucér felsőtesttel előadva

2005. december 30. péntek
15.00 Táncfilmek (Boszor Café)
17.00 Gergye Krisztián: Egoist? (Kamaraterem)
 Finita la Commedia: EXIT - Kaspar variációk (Kamaraterem)
19.00 Horváth Csaba: Nagyvárosi ikonok

 

TÁNCKÉPEK - kiállítás a fesztivál ideje alatt Fenyves Márk táncművész-képzőművész Bege Nóra, Dusa Gábor, Éder Vera, Gáspár Gábor, Katkó Tamás, Kenyeres Csilla, Orosz Péter,  és Varga Gábor György fotóművészek
 

 

FELLÉPŐK:

***
KOVÁCS GERZSON PÉTER

1980-ban városgazdász diplomát szerzett, majd az ELTE Néprajz szakán folytatta tanulmányait. Londonban a Laban Center hallgatójaként elvégezte a Visual Design szakot.
1978 óta hivatásos táncos, részt vett a MTA néptánckutató programjában, filmezett Erdélyben, a Felvidéken és Észak-Afrikában, volt óraadó, koreográfus-asszisztens és szcenika-látványtervezés tanár a Táncművészeti Főiskolán. A Magyar Állami Népi Együttes társrendezője, előadásainak és sok kortárs tánc-produkciónak, drámai színházi előadásnak látványtervezője.
1987-ben megalapította a TranzDanz-t, mellyel beutazta a világot, és számos hazai és nemzetközi elismerést szerzett. Az általa megalkotott, magyar és Kárpát-medencei néptáncokon és kortárs tánctechnikákon alapuló innovatív, integratív táncnyelv a magyar kortárs tánc egyik meghatározó irányzata. A TranzDanz a kultúrák sokszínűségét hirdeti: lokális bázison szól, globális kérdésekről - a TranzDanz glokális.

Kovács Gerzson Péter. / fotó: Dusa Gábor /

CODA

A produkció a TranzDanz trilógia harmadik tétele.
A coda zenei kifejezés, jelentése: befejező rész, amelynek szerepe a mű fontos motívumainak felidézése, emlékeztetés, megerősítés. Ennek jegyében a Coda összefoglalja a TranzDanz eddigi előadásainak üzeneteit: a lokális kötődés fontosságát, az univerzalitás igényét, az önálló gondolat elsődlegességét, a saját arc megőrzésének igényét és mindezek felmutatásának sziszifuszi harcát.

A Coda a IV. Veszprémi Táncfesztivál (2001.) produkciós díját nyerte el, 2002-ben a Magyar Stúdiószínházi Műhelyek XIII. Fesztiválján a megosztott fődíjat kapta meg.

Koreográfus, látványtervező, táncos: Kovács Gerzson Péter
Zeneszerző: Dresch Dudás Mihály
Zene: Dresch Quartett

Támogatók: NKA, NKÖM, Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottsága, Soros Alapítvány, MU Színház

50’

***
KATONA GÁBOR

A Magyar Táncművészeti Főiskola Néptánc Tagozatán végzett, majd a Budapest Táncegyüttes táncosa, koreográfus-asszisztense lett. A modern tánc területén elsőként a Phobos Táncegyüttessel dolgozott, 2001 óta a Közép-Európa Táncszínház tagja. 2003-tól 2005-ig a Színház- és Filmművészeti Egyetem vendégtanára. 2005-ben Harangozó-díjat kapott.

"Koreográfusként egy olyan formanyelvi világ kialakítására törekszem, amelyben a Kárpát-medence folklórjának mozgásanyaga, archaikus értékrendje ötvöződik mai színpadi kifejezési formákkal. Ennek a fúziónak a célja, hogy kiaknázza a néptáncból mint mozgásanyagból eredő dinamikai és ritmikai értékeket, és ezt az erőt párosítsa a kortárs tánc plasztikai gazdagságával. Számomra ebben a folyamatban az egyik legfontosabb szempont az organikusságra való törekvés."

Katona Gábor. /fotó: Dusa Gábor/

ESŐ UTÁN

"Életem korlátozott mozgásomnak és értelmemnek megannyi próbája. Szüntelenül."
(Kurt Vonnegut)

A XXI. Zalai Kamaratánc Fesztivál (2004.) koreográfiai nagydíjas előadása.

Előadják: Katona Gábor, Fejes Kitty
Zene: ausztrál népzenei montázs
Jelmez: BARA
Fény: Fogarasi Zoltán
Hang: Kondás Zoltán
Koreográfia: Katona Gábor

15’

***
BOZSIK YVETTE

Bozsik Yvette pályája klasszikus képzettsége és szellemi alkata közti ellentét szorításából indult. Mindig is kényszernek érezte a balett tradicionális és zárt rendszerű világát, hagyományos sztereotípiáit. A kitörést az jelentette, hogy 17 éves balettnövendékként elkezdett független avantgarde produkciókat készíteni. Bár évekig egy klasszikus balett-csoport vezető táncosa volt, az alternatív művészet mellett kötelezte el magát, amikor képzőművész kollégájával Árvai Györggyel megalakította első társulatát, a Természetes Vészek Kollektívát. Bozsik Yvette kivált a csoportból, hogy előbb Szegeden koreografáljon, majd létrehozta önálló csoportját Bozsik Yvette Társulat néven. Produkciói egyre professzionálisabbakká váltak, egyre nyitottabbakká a néző felé.
Erre bizonyíték, hogy 1994-ben megkapta a legrangosabb magyar táncvilágbeli elismerésnek számító Harangozó-díjat és sok egyéb rangos kitüntetést. 2001-ben a Magyar Köztársaság
Érdemes Művésze lett. Sikereinek hatására számos nemzetközi hírű előadóval dolgozhatott együtt.

Bozsik Yvette. /fotó: Hapák Péter/

EMI

Emi - japán női név, amelynek kettős a jelentése: "áldás" és "szépség". Bozsik Yvette ebben a tánc-video-performance-ban a hagyományos japán és távol-keleti tánc elemeit ötvözi saját XX. századi stílusával. A meditáció és a világ felé fordulás, az elmélyedés és az előretörés, a keleti és a nyugati mentalitás, életfelfogás és értékrend csap össze és hat egymásra ebben a szólóban.

Koreográfia, tánc: Bozsik Yvette
Jelmez: Berzsenyi Krisztina
Fény: Pető József
Video: Vati Tamás

15’
www.ybozsik.hu

***
LADÁNYI ANDREA

1981-ben végzett a Magyar Táncművészeti Főiskolán. 1981-86-ig a Markó Iván vezette Győri Balett szólótáncosa. 1986-89-ig balettet, modern és jazztáncot tanul Torontóban, New Yorkban, Los Angelesben. 1989-91-ig a Helsinki City Theatre, majd 1992-ig a Finn Nemzeti Opera szólótáncosa. 1995-ben megalakítja és vezeti a La dance company-t. 2002-ben kinevezik a Színház- és Filmművészeti Egyetem Mozgástanszékének élére. Liszt- és Harangozó-díjas, Érdemes művész.

Ladányi Andrea. /fotó: Dusa Gábor/


TUTYILA

"Ladányi alanyi testköltészetének újabb darabja. (...) Ladányi művei ugyanis szinte kezdetektől a vallomás, a tánclíra legbensőbb, énségi törvényből világra dobott távoli horizontján teljesednek ki. Itt a leghitelesebb, a legerősebb. Szinte sebezhetetlen, mert hogy e tájon már mindenütt seb virágzik, nincs már szabad felület senki és semmi számára. Darabjait alig lehet elemezni, mert Ladányi nem előad, bemutat, eltáncol valamit, hanem a mű Ő maga. S a Tutyila mintha még összefoglalás is lenne; koreográfiai, képi és zenei világával is határozottan megidéz korábbi és újabb opuszokat."
(Péter Márta, Ellenfény)

Koreográfus, előadó: Ladányi Andrea
Zene: Lisa Gerrard, Patrick Cassidy
Jelmez: Benedek Mari
Fény: Fésüs Zsolt

20’

***
KOCSIS LÁSZLÓ "SZÚNYOG"

Kocsis László a Szegedi Kortárs Balett tagja volt hat évig, azóta szabadúszóként táncol és koreografál. Számos a világban elismert kortárs koreográfussal dolgozott, készített koreográfiát a Vígszínháznak (A vörös postakocsi), a Duna Televízió számára Érzékeny töredékek címmel összművészeti előadást hozott létre, részt vett Kovács Gerzson Péter Tranzit című előadásában, és legutóbb bemutatta a Könnyeim hullanak, bár az esőben nem látszik... című előadását.
2004 nyarán ösztöndíjasként Japánba utazott a világ legjelentősebb butoh előadóművésze, rendezője, Tanaka Min mester meghívására. Három hónapig élt és tanult a hegyekben a mester farmján, és készült a Smiles in the forest című nemzetközi produkcióra, amelynek Tokióban volt a bemutatója.

 

Kocsis László Szúnyog. /fotó: Dusa Gábor/


NAPSZÁMOS

"Napszámosként kerestem (keresem) magamban azt a bejáratot, amit egyetlen szál ki nem gyomlált gaz is eltakar..."

"Olvadó tűzön fekszem, a testem izzó jég, vacogok és félek az olvadás látványától, mert mi lesz velem, ha csak egyetlen jégkristály mögé bújhatok már? Lesz-e olyan torz a kép, hogy a valóságot eltakarva tudjak ezer tükörrel szemben kérges tenyérrel tapsolni magamon?"
(Kocsis László Szúnyog)

A VIII. Veszprémi Táncfesztivál (2005.) különdíjas előadása.
Koreografálta, rendezte és táncolja: Kocsis László Szúnyog

60’

***
BERGER GYULA

"10 évnyi intenzív klasszikus balett, néptánc, jazz- és modern tánc tanulmányokat követően 1984-ben alakítottam meg első társulatomat, a Berger Táncegyüttest, amely sokáig az egyetlen félhivatásos modern táncegyüttes volt Magyarországon. 9 nehézségekben és sikerekben gazdag év után, új utakat és inspirációt keresve a hollandiai Arnhemben lévő Művészeti Főiskola Európai Táncművészet Fejlesztési Központ (EDDC) tagozatának hallgatója lettem, ahol 4 évig tanultam.
A diploma megszerzését követően 1997-ben visszatértem Magyarországra, azóta darabokat készítek, tanítok, és néhány kollégámmal létrehoztam az L1 Független Táncművészek Társulása elnevezésű alkotóközösséget, valamint a Berger Gyula és Barátai Táncszínházat.
Az utóbbi években állandó alkotó- és előadótársammá vált Ladjánszki Márta, akinek köszönhetően darabjaim vizuálisan is igényesebbek lettek. Ő egy nagyszerű és sokoldalú művész, aki környezetében mindenkire inspirálóan hat. A vele való intenzív munkában önmagam újabb és újabb oldalait fedezem fel, amiért nagyon hálás vagyok neki. Egyébként meg perec!"

/fotó: Sipos Dániel/

BAUBO

"Két nagy fájdalomtavon kell átkelnie a Célhoz igyekvőnek. A hideg fájdalom taván, amikor felébred benne az Én-vagyok érzésének magánya. És a forró fájdalom taván, amikor ez az illúzió elvétetik tőle." (Popper Péter)

Táncolja: Ladjánszki Márta
Zene: Peter Rehberg
Jelmez: Artista - Stampf Katalin
Díszlet: Bartos András
Fény: Szirtes Attila
Koreográfus: Berger Gyula
Köszönöm Ádám és Kriszta segítségét!

Támogatók: L1 Független Táncművészek Társulása, Trafó KMH, Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága, NKÖM, Tanzquartier Wien, Kulturkontakt Austria, Táncélet.hu, színház.hu, Marland Kft., Habalu Kft.,
www.l1.hu
15’

***
MÉSZÖLY ANDREA

"A képzőművészet irányából kanyarodtam a táncművészet felé a kilencvenes évek elején, az akkor kiemelt szakmai figyelem kísérte DekaDance társulat egyik alapítótagjaként. Az együttes felbomlása óta önálló alkotóként és előadóként tevékenykedek. 1998-óta az újfajta műhelyszellemben, kísérletező együttműködésben dolgozó L1 Független Táncművészek Társulásának vagyok a tagja. Koreográfiai munkám nem más, mint életem megélt lenyomata, egy párbeszéd magammal a munkán keresztül. Külső és belső fejlődésem útmutatója."

ADA

ADA egy városban élő nő, inkább csontos és húsban szegény, olyan, mint egy kúszónövény. Sokat időzik gondolataival, nem szeret beszélni, többnyire hallgatja, amit mondanak neki. Ingerlékeny városi nő, elfojtott, vágyakozó.

"Mészöly Andrea Ada című koreográfiája szép, tiszta tánc volt, egy emlékezetes ötlettel, intim fényekkel és lebilincselő zenei anyaggal." (Halász Tamás, Ellenfény)

Koreográfus, előadó: Mészöly Andrea
Zene: Fibre, hang töredékek
Fény: Bánki Gabriella

15’
www.l1.hu

***
HARGITAY ÁKOS

Az L1 Független Táncművészek Társulásának egyik alapító tagja. A Magyar Táncművészeti Főiskola végzős hallgatója modern tánc koreográfus szakon. 1989 óta különböző kortárstánc koreográfusokkal és társulatokkal dolgozott Magyarországon és külföldön egyaránt (Gál Eszter, Sascha Waltz, David Zambrano, Willi Dorner, Mark Tompkins és mások). 1994-től 2000-ig Sascha Waltz meghívására közreműködött a Twenty to Eight és a Tears Break Fast című előadásokban. 1997-98-ban részt vett David Zambrano Ballroom Project-jében Amsterdamban, Brüsszelben és New York Cityben. 1996-ban Michaela Peinnel közösen megalapította a Company Two In One nevű társulatot. Darabjaikat nagy sikerrel játsszák Európa-szerte és az Egyesült Államok több városában is. Jelenleg a Bruckner Egyetemen (Linz, Ausztria) és a Győri Balettnél tanít kontakt technikát és partneringet.

Hargitay Ákos

NEOPOSZTMODERN TÁNCFANTÁZIA PÁR PERCBEN, EGY SCOTT WELLS ÁLTAL BUDAPESTEN HÁTRAHAGYOTT, PIROS, ENYHÉN HASZNÁLT MELEGÍTŐALSÓBAN ÉS HELYENKÉNT PUCÉR FELSŐTESTTEL ELŐADVA

Ha elméleti síkon gondolkodunk a táncról, felmerül egy kérdés (a sok közül), hogy merre tart ma a táncművészet? A válasz egyszerű: nem tudom. Ha azonban jól körülnézünk a mai tánc világában, rájöhetünk arra, hogy már mindent "kitaláltak". Mit tudjuk mi ma, hogy mit csináltak 40 éve az amerikai posztmodernek odaát?! A válasz pedig egyszerű: mindent. Ekkor felmerül a következő kérdés: akkor mi maradt nekünk itt, EURÓPÁBAN, pontosabban itt, Kelet-Európában? A válasz egyszerű: MINDEN.

Tánc-koreográfia: Hargitay Ákos
Zene: zenei mix
Koncepció: amerikai posztmodernek nyomán H. Ákos

15’
www.l1.hu

***
SZABÓ RÉKA

Táncos-előadóként dolgozott Emma Rice-szal (GB), Milli Bitterlivel (A), Javier de Frutos-szal (GB), Rui Hortával (P), és sok magyar alkotóval (Ladjánszki Mártával, Berger Gyulával, Magyar Évával (Sámán Színház), Hudi Lászlóval, Gál Eszterrel, Nagy Andreával, stb.)
Önálló darabjait több hazai díjjal jutalmazták (pl. Alternatív Színházi Szemle legjobb táncelőadás díja 2001. és 2002., VIII. Veszprémi Táncfesztivál legjobb produkció díja, 2005.), és számos európai fesztiválra meghívták (London, Madrid, Bécs, Pozsony, Ljubljana, Faro, Prága, Amszterdam, Graz, stb.).

Szabó Réka. /fotó: Pecsics Mária/


OLYAN FURCSA VAGY MA

Egy belevaló vizuális csapat, egy ferde-lelkű zajzenész és egy súlyproblémákkal küzdő táncos a következő kérdést feszegetik: hogyan lehetnénk önmagunk árnyékai?
Köszönet Miminek és az L1 Táncművek Improsokk(!) sorozatának, ahol a darab alapötlete megszületett.
Táncos: Szabó Réka
Zenész: Krist_K
Látvány: Kiégő Izzók

15’
www.l1.hu

 

***
MICHAELA PEIN

Bécsben született, felváltva Ausztriában és Budapesten él és dolgozik. Az Iwanson School for Contemporary Dance Center-ben kortárs táncot tanult, majd elnyerte a New York Award-ot és New York-ban folytatta tanulmányait (1995). 2005-ben a BKA /Vienna ösztöndíjasaként Djerassi-ban (San Francisco) vett részt residency programon. Dolgozott a Willi Dorner (A) társulatával, a Tanz Atelier Wien-ben, Katja Wachter-rel (D), részt vett Jean-Yves Ginoux (F),  Jennifer Lacey (N.Y.), Gál Eszter, Ladjánszki Márta, Berger Gyula projektjeinek megvalósításában, és együttműködött Scott Wells-szel (USA), Vicky Shick-kel (N.Y.), Jo Anna Mendl Shaw-val (N.Y.) és Alan Good-dal (N.Y.).
A Bruckner University táncművészeti tanszékén tanít. 2005-től diplomás GyrokinesisŽ specialista. Az L1 Független Táncművészek Társulásának alapítótagja.

"transitions change developments" avagy az átmenetek változtatnak a fejlődésen

Ez a táncszóló Amerikában, Kalifornia államban a Djerassi Resident Artists Program keretében készült. A koreográfia nagymértékben az ottani környezet és a természet befolyása alatt készült, kiindulópontja egy a víz témájának körüljárásából kiinduló többszintű mozgástanulmány. Ahogyan a külső és belső állapotok tükröződései át meg átjárják egymást, folyamatosan változó, mozgásban levő képeket hoznak létre.

Koreográfus: Doris Maria Reisinger
Előadó: Michaela Pein

Támogatók: BKA (A), Djerassi Resident Artist Program (USA), L1 Táncművek, Marland Kft.

15’
www.l1.hu

 


***
GERGYE KRISZTIÁN

Gyergye Krisztián.
/fotó: Katkó Tamás/


Gergye Krisztián 1996-ban találkozott először a tradicionális jávai szakrális tánc speciális formanyelvével. Mestereivel rendszeresen fellépett tradicionális táncosként keleti kulturális rendezvényeken. A 1997-ben Csabai Attila Kortárs Táncműhelyéhez csatlakozva részt vett a KOMPmÁNIA Társulat tréningjein is, ahol megismerkedett a klasszikus balettel és modern tánctechnikákkal is. Számos kortárs formációban vesz részt táncművészként, Ágens állandó alkotótársa, 2001 óta pedig önálló előadásokat is létrehoz.

"A tradicionális jávai tánc az emberi, ’civil’ érzelmek visszaszorításával ad lehetőséget az isteni idea figurájának megjelenüléséhez. A kortárs jávai tánc formanyelve azonban a legmélyünkben lakozó elfojtott vágyak, titkos emóciók felszínre hozatalából építkezik. A jávai tánc sajátos meditációja maga a középút. Az, hogy mennyire tudok belehelyezkedni, tökéletesen megmutatja emberi hibáimat. A kortárs viszont a legszélsőségesebb létállapotaimra mutat rá. Azok kiélése és megtapasztalása ad viszonyulási lehetőséget a középpont harmóniájához."


EGOIST?

Tánc: Négyesi Móni, Gergye Krisztián
Ének: Ágens
Zene: Schnittke, Ágens, montázs
Jelmez: Béres Móni
Smink: Károlyi Balázs
Fény: Toto, GK
Hang: Boudny Ferenc
Koreográfia-rendezés: Gergye Krisztián

25’

 


***
FINITA LA COMMEDIA:

Fehér Ferenc a Finita la Commedia táncos-koreográfusa. Klasszikus értelemben vett táncosi képzésben nem vett részt, ám a művészetére meghatározó befolyást gyakorló irányzatoknak (electric-boogie, hip-hop tánc, harcművészet), s az O. Caruso-val való (6 évre visszatekintő) közös munkának köszönhetően egyedi, összetéveszthetetlen stílusban dolgozik. E stílus kialakulását szerencsésen elősegítette, hogy a társulat előadásaiban olyan nagyszerű előadó-alkotókkal szerepelt együtt, mint Ladjánszki Márta, Gergye Krisztián, Ágens, Duda Éva, Gold Bea, Szász Dániel.
Fehér Ferenc és az együttes munkája számos hazai és külföldi díjban, elismerésben részesült. 2005-ben a Kairói Nemzetközi Alternatív Színházi Fesztiválon Fehér Ferenc a legjobb férfi színész díját vehette át. A fesztiválon az együttes a Medusa piercing és az EXIT című előadással szerepelt. Az előadások rendező-koreográfusa O. Caruso.

Finita la Comedia. /fotó: Sarnyi Szilvia/


EXIT - KASPAR VARIÁCIÓK

"A titok értelme a folyamatos kétértelműségben van. A dupla, háromszoros jelentésekben, melyek titokká válnak a néző lelkiállapotától függően." (Redon)

Tánc: Fehér Ferenc
Zene: ZUM, The Corporation
Fény: O. Caruso
Koreográfia: O. Caruso, Fehér Ferenc

Támogatók: NKÖM, NKA, Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottsága, Műhely Alapítvány, Új Előadóművészeti Alapítvány, SOROS Ösztöndíj, Fölöp Viktor Ösztöndíj, Duncan Centre - Prága

20’
www.finita.hu

 

 

***
HORVÁTH CSABA

Horváth Csaba 1987-ben végzett a Táncművészeti Főiskola Néptánc Tagozatán. 2005-ben koreográfusi diplomát szerzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Koreográfusként és táncosként 1998-ban került a Közép-Európa Táncszínházhoz, melynek  2000 óta művészeti vezetője is.
Koreográfusi pályájának kezdetén a néptánc elemeiből merített, s annak elemei alkotói útját tükröző mozgásvilágának mai napig meghatározó elemei. Az absztrakt tánc és a teatralitás egyformán érdekli. Művei egy része zenei inspiráció, másik része irodalmi alapanyag.
Díjai: Harangozó-díj (2001), Táncművészek Szövetségének díja: az Évad Legjobb Alkotója (2003), Gundel-díj (2004), Imre Zoltán Koreográfusi díj (2004)

Horváth Csaba. /fotó: Dusa Gábor/

NAGYVÁROSI IKONOK
- hommage á Pilinszky János -

"Pilinszky János költészete kezdetektől meghatározta művészi ambícióimat, koreográfiai ténykedésemet. Mély elkötelezettségem, hogy szólóestem neki ajánlom, belőle építem. Ez, itt és most persze még "csak" azt jelenti, hogy a koreográfus önkorlátozást vállal: éppen annyira kell majd az alkotási folyamatban fegyelmeznie, alázatra bírnia önmagát, mint amilyen fegyelemmel és alázattal mondta ki a költő - vagy éppen hallgatta el - az egykoron rábízott szavakat." (Horváth Csaba)

Táncolja: Horváth Csaba
Közreműködik: Blaskó Borbála
Zene: Brian Eno, Robert Schumann, J. S. Bach, Led Zeppelin, Sofia Gubaidulina, The Roots, David Bowie, R.E.M.
Jelmez: Benedek Mari
Fény: Kovács József
Színpadkép: Horváth Csaba
Film: Buvári Tamás
Szereplők: Szűcs Elemér, Blaskó Borbála
Rendező-koreográfus: Horváth Csaba

Támogatók: NKÖM, NKA, Budapest Gyógyfürdő és Hévizei Rt., Magyar Rádió
60’
www.cedt.hu


KIÁLLÍTÁSOK:

FENYVES MÁRK

Képző-iparművészeti tanulmányait a pécsi Művészeti Szakközépiskolában kezdte, egyetemi oklevelét a Magyar Iparművészeti Egyetemen szerezte 1998-ban. 1987 óta kiállító művész.
Mozdulatművész, koreográfus, esztétikus testképző-kinetológus, a Duncan-Dienes Orkesztika Iskola és a Még 1 Mozdulatszínház alapító tagja és művészeti vezetője. 1993 óta tanít mozdulatművészetet a Duncan-Dienes (orkesztikai) rendszer alapján. Tánctörténeti kutató-dokumentarista, mozdulatelmélet-mozdulatelemzés tanár, a Magyar Tánctudományi Társaság elnöke, a Magyar Tánclexikon szerkesztője (modern és kortárs tánc). 1996-tól dr Dienes Gedeonnal dolgozik a Dienes hagyaték feldolgozásán.

FOTÓKIÁLLÍTÁS

Az Alternatív és Független Színházak Szövetsége Fotós szekciójának tagjai fiatal, pályakezdő, és már befutott, neves fotóművészek, akik az elmúlt években a legtöbbet tették a  színházi-, táncszínházi fotóművészetért. Egyénileg és csoportosan is rendszeresen kiállító művészek. Az ő fotográfiáikból nyílik egy közös tárlat a Monotánc Fesztivál ideje alatt, a fesztiválon fellépő művészekről készült alkotásaikból.
A kiállító művészek:
Bege Nóra, Dusa Gábor, Éder Vera, Gáspár Gábor, Katkó Tamás, Kenyeres Csilla, Orosz Péter, Varga Gábor György

TÁNC-KRITIKAI-SZEMINÁRIUM

A fesztivál ideje alatt Tánc-Kritikai-Szeminárium működik a Bárka Hajónapló Műhely fiatal kritikusai számára. Meghívott előadók: Halász Tamás, Hegedűs Sándor, Jászay Tamás, Kutszegi Csaba, Mestyán Ádám. A résztvevők fesztiválról szóló cikkei olvashatóak lesznek a www.tancelet.hu oldalon.

TÁNCFILMEK:

Délutánonként 3 órától a kortárs magyar táncművészet kiemelkedő szereplőinek tánc-filmjeit vetítjük a Boszor Café-ban. (TranzDanz, Közép-Európa Táncszínház, L1 Táncművek)

 

források: Nemzeti Táncszínház, Szögi Csaba