Felföldi levelek, Kalotaszeggel

A Magyar Kultúra Napja alkalmából a Hagyományok Háza egy este  két mûsorral is kedveskedik közönségének: bemutatja Az Ifjú Szívek Magyar Táncegyüttes “Felföldi levelek“ és a Magyar Állami Népi Együttes “Az örök Kalotaszeg" címû mûsorát.

Ifjú Szívek Magyar Táncegyüttes: Felföldi levelek

Az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes az 1955-ben megszüntetett hivatásos "Népes“ együttes küldetését vállalva alakult. Kiemelten foglalkozik a szlovákiai magyar és a Kárpát-medencei hagyományos tánc- és zenei kultúra kutatásával, archiválásával és színpadra állításával.
Az együttest pozsonyi magyar diákok alapították.

Felföldi levelek című műsorában olyan zenét és olyan táncokat mutat be az együttes, amelyek nem voltak ismeretlenek és idegenek az egy régióban, egy hazában élők számára, hiszen a gömöri embernek egykor bizonyára többet mondott egy szlovák forgatós, mint a kalotaszegi legényes, mivel korábban itt a magyarok is ugyanolyant táncoltak. Gyűjtőútjain bizonyára hasonló táncokat láthatott Bartók és Kodály, leveleikből, valamint Petőfi Sándor írásaiból pedig érdekes és izgalmas korrajzot kapunk az emberek életmódjáról, szokásairól. Ezekből a mozaikkockákból áll össze az előadás.

***

Magyar Állami Népi Együttes: Az örök Kalotaszeg
In memoriam Varga Ferenc “Csipás"

A Magyar Állami Népi Együttes új műsora, "Az örök Kalotaszeg", egy bánffyhunyadi zenész család, a Vargák ("Csipások") zenéje kapcsán foglalja össze Kalotaszeg tipikus román, magyar, cigány népzenéjét, táncait.


Ha a Magyarország felől utazó átkel a Királyhágón, hamarosan Kalotaszegen találja magát. Jellegzetes, dombos erdélyi táj, a Nyugati-Kárpátok árnyékában. Az első jelentősebb városka Bánffyhunyad, ahol fellelhetők még a falusi lét romjai, a megcsúnyult, modern építmények mögött. A város elején csillogó pléhfedelű, Mercedes jelvényű cigánypaloták, a legújabb idők szomorúan hivalkodó építményei. A Főtéren tatárjárás után épült magyar református templom. A vasúton túl, Váralmás felé, cigánykolónia, düledező, széteső házakkal. Ezen a fertályon élnek ma is a "magyar", református cigány "Csipások". A család első híresebb tagja Varga Ferenc "Csipás", a "balkezes" volt. Fiai is zenészek lettek, s mivel hagyományosan a cigányok szolgáltatták ezen a tájon mindenkinek a zenét, apjuk örökébe léptek. Egész Kalotaszegen közmegelégedésre játszottak, magyaroknak, románoknak, cigányoknak egyaránt. A fejben és szívben összegyűlt hatalmas tudás ifjabb Varga Ferenc "Csipás" művészetében tetőzött. Az általa képviselt kiegyensúlyozott, az előadásmódra, hegedűtónusra és arányokra magas szinten figyelő hangszeres népzene az egyéni, virtuóz hangzás és a közösségi tudás örökérvényű, művészi szintézise. A "Csipás" név a magyar népzenészek között összefonódott Kalotaszeggel, legendává vált.
Az a világ, amelynek zenéje, táncai e produkcióban megtalálhatók, végérvényesen elmúlt, ám a drasztikus, kijózanító változások, a durva pléh-realitás ellenére, fejünkben és szívünkben örökre megmarad. Együtt élünk őseink Kalotaszegével. A vidék nemzeteinek jellemző táncai összefonódnak ezzel a zenével, amely egységes, örökérvényű és magyar.

A műsorban Demeter Erika (román), Herczku Ágnes és Lengyel László "Türei" (magyar), valamint Varga István "Csipás" (cigány) dalokat énekelnek.

A műsort Kelemen László szerkesztette.

 

időpont: Január 22.  p é n t e k  1 9 : 0 0
Helyszín:   Hagyományok Háza, Budapest, I. ker. Corvin tér 8.

 

forrás: Tranzit Média Kommunikációs Ügynökség