Az öngyilkos

Másolták csapatostul az öngyilkos-mintát írta Majakovszkij, amikor en vérével írt búcsúlevelet hátrahagyva felakasztotta magát Szergej Jeszenyin költõ 1925. december 28-án a leningrádi Angleterre szállodai szobájában.

Az életben
meghalni nem nehéz.
Életet alkotni
nehezebb.

Vlagyimir Majakovszkij 1930. április 14-én lett öngyilkos moszkvai lakásán. A szovjet-Wertherizmus ötletéből Nyikoláj Robertovics Erdman (1902-1970) Európai körútjáról hazatérve (Berlin, Velence) 1925 októberében nekifogott Az öngyilkos című szatírájának. 1928-ban befejezte. Mejerhold kedvenc komikusa, Igor Iljinszkij próbálta a főszerepet. 1930 szeptemberében a központi bizottság betiltotta. Következtében a szerzőt 1933-ban letartóztatták. Szibériába került lágerbe. Andropov 1968-ban a Tagankának, és 1982-ben a Szatíra Színháznak újra megtiltotta játszani. Pénteken Dalos Rimma fordításában Jordán Tamás állította színpadra a Nemzeti Színházban az öt felvonásos komédiát két részbe sűrítve.

Söptei Andrea, Gazsó György / fotó: Nehéz Andrea

Nyomorúságos, sokszorosan megalázott munkanélküli Szemjon Szemjonovics Podszekalnyikov. Elkeseredésében kikottyantja: öngyilkos lesz. A társadalom minden rétege érdekelt öngyilkosságában. Tiltakozást, kiemelkedést, társadalmi érdekességet kölcsönözhetnének a csóró öngyilkosságától. Gazsó György légynek sem ártó jámborsággal sodródik közüggyé. Hagyja magát, tetszeleg a ráirányuló figyelemben. Apró fokozatokban egyetlen életrevaló ötletnek az öngyilkosságot találja. Alakítása első felében árnyalt egyensúlyt talál az élősdi jelentéktelenség és a természetes kedvesség között. Nem áldozat és nem körmönfont szélhámos: csupán hagyja magát beszippantani a mániákusan önző környezettől. Alakítása második részében - feltehetően rendezői sugallatra - sebesen meghajtja szövegmondását. Úgy rémlik, mintha átvenné saját hangját, és kitartana az egyhangúság mellett. Hiányoznak hangsúlyváltásaik. A jól fölépített belső dráma helyét átveszik a megkoreografált tömegjelenetek. A komédia tragikomikusságát elfedi a nagyszámú szereplő mozgatása. Az éttermi mulatság zűrzavarában elvész Podszekalnyikov drámája. Gazsó a szín hátterébe szorul. A cselekmény duplafedelű groteszkségét eltakarja a tömegjelenetek beállítása.

Blaskó Péter, Bognár Anna, Csankó Zoltán / fotó:Nehéz Andrea

Horesnyi Balázs díszletei követik roskatag ásatagságukkal az ugyancsak Jordán-rendezte Farsang megoldásait. Horesnyi most szerencsésebben küzdött meg a szerencsétlen színpadi tágassággal. Az első rész társbérleti térbeli bősége reálisnak hat, jóllehet akkor, mint a Kreml Szent György terme. Az ajtók és falak a Doctor Caligari expresszionista díszleteinek szabását követik. A díszítések szürrealista-barokk fantazmagóriák. 

Söptei Andrea, Molnár Piroska / fotó:Nehéz Andrea

Kivételesen nagy szerep jutott a színházi fodrászatnak. A mulatságosan, belülről megformált Blaskó Péter hosszú hajú, kurtaszakállú társbérlő céllövöldése (különösen széles karimájú kalapban) Kerényi Imrére hajaz. Básti Juli hatalmas hajtömeggel és Dőry Virág tarka patchwork toprongyában karakteres komika a vendéglősnő kurta szólamában. Szarvas József ortodox pópája ragasztószagú műszakállból áll. Csankó Zoltán lumpen-értelmiségije hosszú lobboncot visel, kihívó művészhajat. Trokán Péter kétségben hagy azt illetően, hogy növesztett vagy ragasztott a jellemszakálla.

Varga Mária, Gazsó György / fotó:Nehéz Andrea
 

Igen jó Söptei Andrea tehetetlen felesége, és Varga Mária finomkodásból-ordináréságból vegyített kikapósa. Rutinos vénasszony Molnár Piroska anyósa. Mulatságos epizód Bródy Norbert siketnémája. Észrevehető Hevér Gábor jelszavakkal tömött fejű levélkihordója. fiatalembere. Ha nem égne a szeme, észrevehetetlen volna Andai Katalin. Hamisságával kirikít Pasqualetti Ilona. Róla jut eszembe, hogy miután minap a Tivoli-Hamletben összecseréltem Petyi Jánost Katona Zoltánnal. Továbbiakban óvatos leszek, és csak annak közlésére szorítkozom, hogy (túltengően) közreműködött az előadásban Kovács Márton és zenekara, valamint a Nemzeti Színház Tánckara,  a zenei munkatárs Selmeczi György, a koreográfus Horgas Ádám, továbbá Hollósi Frigyes, Németh Judit, Pécz Ottó, Bognár Anna, Vass Teréz,  Csoma Judit, őt azért nem téveszteném össze Pásztor Edinával, Bajomi Nagy György, Horváth Ákos, Orosz Róbert, és Koleszár Bazil Péter, Kassai László, Ficzere Béla  gyászhuszárok. 

Részlet az előadásból / fotó: Nehéz Andrea


Jordán rendezésének gyökerei Kaposvárig nyúlnak el. Már Caragiale-előadásában is szokatlanul nagyszámú szereplőt vonultatott színre. Most is kavargó szovjet-tömegek jelennek meg a mártírként hasznosítható Podszekalnyikov-társbérletben, valamint a NEP előnyeit élvező nekibúsultan mulató éttermi jelenetben. A magas létszám azonban nem okvetlenül nyújt magas színészi szeszfokot a színpadon. A jó színház nem éri be a vezető színészek érdekességével. Az egymondatos, vagy némaszereplők is szabatos, végiggondolt, koncepciózus helyükön kell legyenek, különben az előadásokon hatalmas molyrágta lyukak támadnak.  

szerző: MGP

További képek az előadásról >>