Rovarok Nyíregyházán

A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház 2006. február 4-én mutatja be a Rovarok címû musicalt. A darabot Tasnádi István írta, a zeneszerzõpáros Moldvai Márk és Jeli András, a koreográfusok Ladányi Andrea és Bánki Zsolt, a rendezõ Tasnádi Csaba.

Egyetlen nap. Az embernek nem sok, de egy kérésznek egy egész élet. Neki egyetlen napja van, hogy párt találjon magának, szaporodjon és a nap végén neki tényleg bealkonyul. (Még emésztőrendszere sincs, minek arra az egyetlen napra? Mintha Beckett találta volna ki...)

Darabunk hőse egy Tiszavirág, aki valami fatális tévedés folytán egy nagyvárosi csatorna partján bújik ki a bábjából. Hogy fogja így megtalálni magának az igazit? Szerencséjére vagy pechjére egy lakótelepi vérszívó banda megszánja őt. A Tetű, a Bolha, a Bögöly és a Szúnyog elhatározzák, hogy bearanyozzák a kérész kurta életét: megmutatják a legszebb helyeket, elviszik a legjobb bulikba, és közben próbálják megkeresni neki az igazi társat. Csakhogy a Kemotox Bárban a helyi maffiafőnök, Don Go kinézi magának a lányt. ("Igazi egyéjszakás kaland!") A vérszívók megszöktetik Tiszavirágot, és közben még arra is jut idejük, hogy megakadályozzák az elvetemült Mutáns világuralmi törekvéseit. Minderre a természet gonosz szeszélye folytán 24 órájuk van, mint egy átlag akciófilmben.

Mi lesz a nap végén? Beteljesíti-e a sorsát a kérész?
Tömörített élet, egyetlen nap: lehet értelme?

Zenés ökörség arról, hogy van-e az életnek értelme.
Szerintetek?

Musical kicsit másképp.

A Tiszavirág: 

Latin neve: Palingenia longicauda

A tiszavirág a kérészekhez tartozó nagy méretű faj (8-12 cm hosszú). Napjainkban már csak a Tiszában él, igen érzékeny a környezetére, védett faj.

Az életciklusok: a megtermékenyített pete lesüllyed a folyó mederfenékre, a kikelő lárva befúrja magát a meder falába és a víz felé nyitott vájatban él három évig. A lárvák (un. nimfák) több tíz-százezres példányszámú telepekben találhatók. Három év után ugyanazon nap ugyanazon órájában előbújnak az üregükből és a víz felszínére emelkednek. ( Nem tudjuk, hogyan csinálják - biológiai óra?!). A vízből kibúvó lárvák vedlenek és a belőlük kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdik rajzásukat. Néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik párjukat, a levegőben párosodnak. A párzás után a hím rövidesen elpusztul, a nőstény a vízbe rakja petéit, majd követi párja sorsát. A víz felszínét elhalt tiszavirág-tetemek ezrei lepik el, lassan tovasodródva a folyóval. Mindez néhány óra alatt, a szemünk előtt játszódik le, mint az átalakulás, a fajfenntartás, a halál és a továbbélés drámai megnyilvánulása. A peték lesüllyednek a meder fenekére. Aztán kezdődik előről minden, és ez így megy már több száz millió év óta. A védett tiszavirág nemcsak a Tisza jelképe, hanem jelzi a víz minőségét, a folyóban bekövetkezett ökológiai változásokat is. A tiszavirágzás látványos, egyedülálló jelenség Európában, és nálunk is egyre szórványosabb a környezet változása miatt.

ROVAROK

musical
Írta: Tasnádi István
Zenéjét szerezte: Moldvai Márk, Jeli András
 AZ EMBER HANGJA BÁRÁNY FRIGYES
 TISZAVIRÁG JENEI JUDIT
 BOLHA TÓTH ZOLTÁN LÁSZLÓ 
 BÖGÖLY NAGYIDAI GERGŐ
 SZÚNYOG KUTHY PATRÍCIA 
 TETŰ AVASS ATTILA
 ATKA TÓTH KÁROLY
 DON GO PUSKÁS TIVADAR
 DÖGLÉGY SZÉLES ZITA
 HERNYÓ PETNEHÁZY ATTILA
 NAGY TEMETŐBOGÁR ILLYÉS ÁKOS
 POMPÁS NÜNÜKE, FŐHANGYA HORVÁTH MARGIT
 MUTÁNS BÁTYAI ÉVA
 NAGYKÖNYVMOLY, HANGYA, BÜDÖSBOGÁR BOTOS BÁLINT
TETŰNÉ, KÖNYVMOLYKA GERLE ANDREA
KÖNYVMOLY, TÜCSÖKHANGYA PORTIK GYÖRFFY ANDRÁS
CSÓTÁNY KOBLICSKA KÁLMÁN
 PARAZITA MOLNÁR MARIANN
 SZÚNYOGCSŐDÖR, TAPLÓBOGÁR BALOGH GÁBOR
HEGYESFARKÚ RÉPABARKÓ BATTA RÓBERT
NAGY BOTSÁSKA VITÁL LAJOS
LŐCSLÁBÚ GALACSINHAJTÓ  JUHÁSZ ZSOLT

Valamint: egyéb ízeltlábúak
        
Súgó: Apjok Rodica Ügyelő: Lengyel János
A rendező munkatársa: Fülöp Angéla
Zenei munkatársak: Kazár Pál, Kazár Tíciána
Hangtechnikus: Fehér Csaba
Koreográfus asszisztens: Fenyvesi Judit
Grafikusok: Kiss László, Fórizs Gergely
Világítástervezés: JenőkékŽ

Látványtervező: CSÍK GYÖRGY

Koreográfus: LADÁNYI ANDREA és BÁNKI ZSOLT

Rendező: TASNÁDI CSABA

----

Weöres Sándor: Tiszavirág

Bóbitás hervadás
néz a fák mögül,
száraz, csörgő szőke sás
kontyán fénylő álom ül.
Lég lobog, víz zubog,
menny szövi tele:
hullámzik, rezeg, ragyog
a Föld árnyék-köntöse.
Lég ölén, víz körén,
mindenütt vagyok,
élő szem-szív-szövevény,
soha el nem lankadok.
Sokezer tetemem
gyűlik iszap-ágyon.
Vizirózsa levelen
Újra megrebben az álom.

forrás: Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház