A torockói menyasszony

Molnár Piroska elvitte a showt az operettszínház Menyasszonytánc címû, Indig Ottó Torockói menyasszony címû színdarabjából készített klezmeroperettjében. Fontos, de nem úgynevezett fõszerepet játszik. Mégis õ kapta a legtöbb tapsot a nyilvános fõpróbán anyaprimadonna és anyakomika keresztezõdésébõl született elsöprõ energiájú alakításával.

Molnár Piroska

Molnár Piroska gazdag özvegyet játszik. Bizonyos Blumnét. Meghalt férjéről felnőtt zabigyerek hull a nyakába.

Igazán nem tendencia nélkül emlékeztetnék rá, hogy a Belvárosi Színházban annakidején ezt a szerepet Gombaszögi Ella játszotta, akinél okosabb és elevenebb kedély azóta sem tündökölt színpadjainkon. Egyetlen poén nem vész el. A rejtett tréfákat is könnyedén kiaknázza. Miközben élvvágyó, felvágott nyelvű szókimondó asszonyság, pillanatra sem veszti el méltóságát. Nem adja oda a tréfás hatás kedvéért az emberábrázolást. 

 

Torockói menyasszony és férfi templomi ünneplőben. 1870-es évek.
Torda-Aranyos megye

Indig Ottó Brassóban született (1890. november 18.) 1969. május 22-én kiesett az Ascona felé haladó vonatból, és meghalt.

1930-ban Kolozsvárról Pestre költözött. A színdarab 1931-ben készült el. A Belvárosi Színház mutatta be Dayka Margit főszereplésével 1931. október 24-én. (Kolozsvárott, Indig felesége, Neményi Lili játszotta.) Gózon Gyula volt Herskovics, Mály Gerő a jegyző, és - Hollywoodban Steve Geray néven működő - Gyergyai István a parasztlegény. 1937-ben Keleti Márton filmre vitte. Dayka Margit  volt Rózsi, Jávor Pál Andris, Kabos Gyula Herskovics kocsmáros. (Legutóbb a Vidám Színpadon rendezte meg Kalmár Tibor - 1991 - Nyertes Zsuzsa. Nemcsák Károly és Bodrogi főszereplésével.) Tűz a monostoron című drámáját titkos kedvesének, Bajor Gizinek írta, a Nemzeti mutatta be. Erdélyben, Budapesten és Párizsban újságíró, 1951-ben Münchenben, a Szabad Európa Rádió munkatársa lett. 1961 júniusában ment nyugdíjba. Írásai főleg az Új Látóhatárban jelentek meg.

Hasonnevű fia, irodalom és színháztörténész tavaly halt meg Nagyváradon.

Torockó divatot csinált. Zsindelyné Tüdős Klára divatszalonja a Belvárosban ezzel a jelmondattal hirdette áruját. Torockói pruszlikot visel minden magyar úriasszony.

Kállai István Böhm Györggyel - Miklós Tibor dalszövegeivel - a több zenei nyelvet perfektül megszólaltató Jávori Ferenc (Fegya) muzsikájával Broadway-tanulságokat ízléssel használó drámai előadás alapanyaga született meg. Nem a pesti Broadwayra, hanem a New Yorkira céloztam. Elmenne a Shubert Színházban is. Nem rekordhosszúságú sorozatban, de háromszázszor megél majd a Nagymező utcában is. Nyakatekertség nélkül fér bele dráma, líra, komikum, békés egymás mellett élés, türelemre uszító kedvesség.

Részlet az előadásból

Túri Erzsébet forgóra szerelt díszletrendszerének háztetején a hegedűsön (Gazda Bence) kívül harmonika (Nagy Anna) és klarinét (Kohán István) is van a háztetőn. Akik nem férek a díszlet csúcsára, a leszűkített zenekari árokban bújnak meg. Így a zeneszerző Fegya zongorál a BKB (Budapesti Klezmer Band) élén, Silló István zenei vezetésével és Kéringer László karigazgató részvételével.

Béres Attila tiszta, céltudatos előadást állított színpadra. Szerelmi kettősökben jobbról-balról kis bárányfelhőket fújnak szárazjégből a színpadra. A kéjgáz minden számot befelhőzi. Régen nem látható ekkora létszámú résztvevő egyetlen színpadon. Teljes létszámban betódul a szöveges színészeken kívül a színház ének- és tánckara. Néha sok is belőlük, nincs hova elhelyezni őket.

Kissé gyanús a díszlet fenekén a polgárvárost felidéző utcasor. Mintha színpadra megnőtt volna a múlt század elejének Torockója és kikupálódott volna a teátrumban.

Siménfalvy Ágota

Siménfalvy Ágota (Patkó Nagy Rózsi) méltóságteljes érzékenységgel megy végig elidegenedése és idegen környezetbe vetődése stációin. Drámát játszik, nem a primadonna-státuszát erősíti meg. Mészáros Árpád Zsolt (Bárány András) a mokány, kis falusi bonviván. Megnyerően őszintének tetszik. Még a melodramatikus, kimódolt pincébe menekülés jeleneteiben is, ami már Indig Ottó eredetijében is színpadi tölteléknek érződött, elütvén az eredeti kedélyes és barátságos hangvételétől. Szabó P. Szilveszter Jonel  intrikus szerepében baljós súlyú már a békés kezdetektől fogva. A szava-hihetetlenül kulisszahasogató jelenetekben is kerüli a rosszízű melodrámázást.

Kerényi Miklós Máté (Dávid) képzett táncos, jó hangú énekes, egészséges humorú színész. Elhagy minden csikart humorú fogást, Broadway-bájolgást, nemtelen színészi fogást. Igen életrevaló táncoskomikusnak látszik.

Lehoczky Zsuzsa szószátyár, pletykahordozó Majziknéjában agyonüthetetlenül játékos, kipukkanóan tréfás.

Mászáros Árpád Zsolt, Dézsy Szabó Gábor

A fodrászat hiába öregítette parókával, a jelmeztervező Füzér Anni is reménytelenül kísérelte meg idősebbnek mutatni a főpróba napján 79. születésnapját ünneplő Mednyánszky Ágit: kilátszott törhetetlen fiatalsága, kedvessége, kedélye, táncos fürgesége.

Kovács Zsuzsa egy csípőficamos nagynéniként, Papadimitriu Athina lomhakerekű, félálomból megszólaló, mindig késésben reagáló nagynénje kiváló karakter. Benkóczy Zoltán (a Túri Erzsébet tervező képkeretéből a cselekménybe beleéneklő, majd a tüll mögül előrejövő) elholt Blum malomtulajdonosként ízes, életkedvtől sugárzó szólójával az előadás egyik legélettelibb alakja.

Mikó István Herskovics kocsmárosa rutinos népszínmű-zsidó.

Rabbiként  Jantyik Csabának, ha két tucat keze volna, akkor sem gesztikulálhatna többet, mint most a hat kezével. Faragó Andrással, a katolikus plébánossal előadott kettőse így is kiemelkedő.

Marik Péter méltósága, Szendy Szilvi csitrisége, Oláh Tibor, Peller Károly odaadó részvétele, Dézsy Szabó Gábor drámai heve dicsérendő.

Bodor Johanna és Rogács László koreográfiája betölti a teret. A színésztáncok nem érik be a szokásos operett "családi figuráival". Igazi táncos mutatványokra készteti a színészeket, akik állják a torockói sarat. 

szerző: MGP
fényképek: Nehéz Andrea