A második ének

A négy felvonásos, verses mesedráma 1911-ben született. Különleges jelentõségû az akkor 28 éves Babits alkotói és emberi pályáján. Elhagyhatja végre Fogarast, "számûzetése" helyszínét és visszatér Szekszárdra. Eltûnik verseibõl a "nagy hegyek nehéz árnya, a havasok idegen íze", A második ének "napfényes magyar tájon, a vad Balatonon játszódik" - írja Török Sophie.


Történetét kevesen ismerik - mégis mindenkinek ismerős. Kiindulópontja egy régi monda volt, címe: Rege a tihanyi visszhangról. E mondából használta fel Babits a visszhang keletkezésének epizódját, a "kecskekörmök" legendáját. A további motívumokat pedig - a szerencsét próbáló szegénylegényt, aki kiállva a nehéz próbát királylányt nyer hitvesül és fele királyságot; a kedélybeteg, nevetni képtelen királylányt, aki sorra küldi halálba az őt felvidítani próbáló kérőket; az öreg királyt, aki országa megmentését kéri lánya kezéért és fele királyságáért cserébe - a magyar népmesékből éppúgy ismerhetjük, mint az európai regékből.

A mese címének elsődleges jelentését maga a cselekmény világítja meg: a Pásztor első, varázslatos erejű dalával meggyógyítja a beteg Királylányt. Ám amikor jutalmul nyert országát több oldalról fenyegetik, kizárólag dalának gyógyító erejéért, szorongás fogja el: "Ifjunak az első dal könnyű dal és víg dal, de ki tudja, mi nem jön a másodikkal? (...) Jön a szégyen! A második ének jelképe azonban sokkal szélesebb érvényű, sokkal messzebbre mutat: ihlet és meddőség küzdelme testesül meg ebben a mesejátékban.

A megírás évében csak a mesedráma harmadik felvonása látott napvilágot a Nyugat egyik számában. Babits előszót is írt hozzá kifejezve reményét, hogy "talán valamelyik színházunk kísérletet tehet" a színrevitelre. Az ismételt kiadás elől már elhagyta e megjegyzését, talán mert színházaink 17 év elteltével sem (és azóta sem) "tettek kísérletet" a mű színpadra állítására.

A teljes művet életében nem adták ki. Egy fekete táblás füzetben maradt fenn a letisztázott, nyomdakész kézirat, címlapján Babits mottójával: "Történik egy dalos lelkében, melyet az író Meseországnak nevez. Ebben a lélekben van egy nagy tó, melyet Balatonnak nevezünk; ennek a partján él egy szép királylány. Erről a tóról és erről a királylányról lesz szó a mesében."

Felolvasó színházi esténk helyszínéül ezért választottunk fürdőt, ahol a víz, mind a nézők, mind a játszók (a Krétakör Színház és a Maladype Társulat színészei) organikus, játékos közegévé válhat.

 
 ***

BABITS MIHÁLY: A második ének
A Krétakör és a Maladype közös előadása

Résztvevők:
Bakos Éva
Bánki Gergely.
Fátyol Kamilla
Gyabronka József
Horváth Kristóf
Kálid Artúr
Láng Annamari
Nagy Zsolt
Oláh Zoltán
Parti Nóra
Péterfy Bori
Rába Roland
Sárosdi Lilla
Tilo Werner

Rendező: Balázs Zoltán

Előadás: 2006. március 31. 22h
Helyszín: Corinthia Aquincum Hotel
(Budapest, Árpád fejedelem útja 94.)

 A felolvasó színházi estünk a Corinthia Aquincum Hotel támogatásával jött létre!

Jegyrendelés: 20/241 8030, 886 2427, 886 2428 vagy jegy@kretakor.hu

Forrás: Krétakör Színház