Spiró György: Árpádház

Spiró György fergeteges abszurd komédiája magyar királyokról, magyar politikáról. A több mint tíz éves Árpádház õsbemutatója a Krétakör felolvasószínházában Keszég László rendezésében a Krétakör Színház színészeivel. A Kossuth-díjas író nagyszabású, nyelvújító vígjátéka két választás közt Magyarországon a Mûcsarnokban.

SPIRÓ GYÖRGY: ÁRPÁDHÁZ
- vérzékeny és naiv krónika -

játszók: a Krétakör színészei
rendező: Keszég László

Időpont: 2006 április 15. 20.00
Helyszín: Műcsarnok

 

A friss Kossuth-díjas író drámái nagy magyar színházi korszakok meghatározó élményét jelentették több generáció számára. A Csirkefej Gobbi Hilda legendás alakításában Zsámbéki Gábor rendezésében a fiatal Katona József Színház stílusteremtő előadása volt, ahogy az volt az Ikszekből Major Tamásnak színpadra írt Imposztor is, s ez utóbbi nemcsak Magyarországon. Talán nem túlzás azt állítani, hogy Spiró a nyolcvanas évek elején új színházi nyelvet teremtett.

Számos darabját játsszák azóta is nagy sikerrel a magyar színházak, elég, ha a Kvartettre vagy a Koccanásra gondolunk. Ám a napi ponyvaslágerek sikerével vetekedő munkája az utóbbi években mégis a Fogság című történelmi regény volt, melynek már hetedik utánnyomása kapható a boltokban.

"Jelen pillanatban úgy fest a dolog, mintha a színháznak és általában a művészetnek nem lenne társadalmi jelentősége - mondta egy interjúban Spiró György 2000-ben. -Ez átmeneti állapot. Tíz évvel ezelőtt még nem így volt. És a fejemet teszem rá, hogy tíz év múlva sem így lesz."

Mégsem ez a magyarázata annak, hogy egyik legjobb színpadi szerzőnk nem egy nagyszabású darabját még egyetlen magyar színház sem mutatta be. Saját kedvenc drámája, a Békecsászár mintegy nyolcvanszereplős - ez önmagában elrettent minden igazgatót. De itt van az 1994-95-ben írt Árpádház, mely megjelent ugyan a Mohózat című kötetben és a Színház mellékletében is (1997. február), mégsem vitte színre soha senki.

Keszég László öt éve mondogatja különböző színigazgatóknak, hogy megrendezné a művet. Csakhogy egy direktor sem merte bemutatni Spiró fergeteges komédiáját, mely az árpád-házi királyokat kéjesen öldöklő, hataloméhes és egyúttal megcsömörlött, hol gátlástalan, hol félhülye barbároknak írja le, akiknek utódot a legnedvesebb ölű lotyó szülhet majd.

Az Árpádház nyelvében aligha ismernénk rá a Csirkefej vagy pláne a Koccanás szerzőjére. Vérbeli, régi magyar nyelvezettel fűszerezett abszurd, mely olvasva is hangos kacagásra késztet. II. (Vak) Bélát például így oktatja halni készülő elődje a szerelem fortélyaira:
"Majd elmagyarázom neked, Béla herceg, miféle módozatai vannak a szerelemnek, ezt a barátok aligha tudják. Biztosabban gyereket alkotsz, ha te vagy fölül, de hát elsőre ez nálad nehezen ment volna. Én sokat voltam fölül, mégsem ment, ez valami átok volt rajtam. Asszonyod nagy kurva lesz, örülj neki, ha megcsal, azt úgyse látod. - Szép nagy faszod van neked, Béla, örülhet az egyház, örülhetek én is. Áldott legyen a henger, aki monyoródat mégse vágta ki. "

Két választás közt Magyarországon különös kajánsággal hallgathatjuk majd az egymással versengő fivérek, Kálmán és Álmos versengését a trónért, s bárki győz is a végén, boldogan mondunk rá áment.

 
forrás: Krétakör Színház