Craiovai vendégjáték

Az Új Színház  is meghívást kapott a romániai Craiovában rendezendõ egyhetes Shakespeare-fesztiválra, melyen kilenc ország - többek között Japán és Izrael - egy-egy produkciója vesz részt.  A magyar társulat április 28-án a Szentivánéji álom címû elõadást mutatja be, Szergej Maszlobojscsikov rendezésében.

Shakespeare: Szentivánéji álom
- fordította: Nádasdy Ádám -

THÉSEUS: GOSZTONYI JÁNOS
HIPPOLYTA: TORDAI TERI 
LYSANDER: VASS GYÖRGY
DEMETRIUS: HUSZÁR ZSOLT
HERMINA: BOTOS ÉVA
HELÉNA: KECSKÉS KARINA
ÉGEUS: KERESZTES SÁNDOR
OBERON: HIRTLING ISTVÁN
TITÁNIA: GYÖRGYI ANNA
PUKK,PHILOSTRATUS,TETŐFI: EPERJES KÁROLY
TOMPOR: GÁSPÁR SÁNDOR
VINKLI: TAKÁCS KATALIN
SIPÁK: ALMÁSI SÁNDOR
LAVÓR: KISFALUSSY BÁLINT
GALKÓ BALÁZS
KÓRÁSZ: GÉCZI ZOLTÁN
TÜNDÉREK:
HAY ANNA, MIHÁLYI ORSOLYA, RUSZNÁK ADRIENN
HOLDANYA: FAZEKAS VERONIKA

Díszlet: Szergej Maszlobojscsikov
Jelmez: Balla Ildikó
Dramaturg: Hársing Hilda és Lőkös Ildikó
Súgó: Farkas Erzsébet
Ügyelő: Rovó Rézi
A rendező munkatársai: Hajdinák Judit, Maja Cezárszkaja

Rendező: Szergej Maszlobojscsikov m.v.

Eperjes Károly, Hirtlng István
"Maszlobojscsikov ráadásul talál valakit, Eperjes Károlyt, akire átruházza önmagát. Eperjes játssza Pukkot, Philostratust és Tetőfit: a játékmestert, a protokollfőnököt és a színházcsinálót. Vedlett szmokingkabátjában (jelmez: Balla Ildikó), botra szerelt harangocskáival, belső zsebéből előkotort laposüvegével rezignált ripacs, mutatványos, mágus és komédiás egyszerre. Ő aztán nem erőlködik, hogy látszódjék. Nem kell izzadnia, hogy valakinek mutatkozzon. Elég a jelenléte, hogy súlya legyen, és a súlya, hogy könnyed legyen."

/Élet és Irodalom, november 11., Koltai Tamás /

***

Shakespeare álmát kelti életre a vendégrendező Szergej Maszlobojscsikov. Nem csak a szerelmes athéni ifjakra bocsátott álom kuszaságait, hanem magának a költőóriásnak az álmát. Reméli, ilyen lehetett képzeletében. A maga tervezte játék téren egy előre-hátra görgethető tologatható pódiumon gördíti be a szereplőket. Az eredeti foglalkozása szerint díszlettervező rendező igencsak rajta hagyta keze nyomát az előadáson. Hangsúlyos szerepet kap a látvány, a látomásba forduló színpadi kompozíció, a tér festői bejátszása, a gördülő pódiumon ülő szereplők plasztikus csoportkép beállítása. (...) A mesteremberek megannyi magánszáma és pompás összjátéka vaskos ellenpontja a szürreális poézisnek. Átváltozás és játék, álom és vágyvilág sodródik egybe a tűnő idő nyomában.

/Magyar Nemzet, 2004.10.04., Metz Katalin/

 ***

Györgyi Anna a legnőibb tündérkirálynő a mai színpadon. Talán nem sértődik meg, ha azt írom: egyik-másik mosolya, mozdulata, hangsúlya, bájos fintora a fiatal Ruttkai Évára emlékeztet. Bubik István - úgy is, mint több Szentivánéji álom bemutatón, elszabadul a pokol, amikor Zuboly - Tompor belevág híres monológjába: "Jaj mint látok, Thisbémet nem látom." Röhög, visít az egész nézőtér.

 /Vasárnapi Hírek, 2004.10.03., Gantner Ilona/

 ***

Eperjes Károly három szerepet is játszik. Mindhárom rendező: Philostratus a király ceremóniamestere, Tetőfi a színházat játszó mesteremberek szellemi vezére, Pukk pedig a tündérkirály szolgálatában gabalyítja összevissza a sorsokat. Gondolhatnánk akár azt is, hogy az egész a színházról szól, de ez nem lenne igaz. A három rendező a legkevésbé a színházat, a játékot rendezi. Az életet és az álmokat, az érzéseket és a tetteket, a vonzalmakat és a gyűlöleteket igazgatják. Túlokos huncutsággal és ostoba túlbuzgalommal, nemtörődömséggel és precízkedéssel, részeg hanyagsággal és megfelelni vágyó félelemmel, alázattal és pimaszsággal. Eperjes remekül kever és vált, azonosít és tesz különbséget. S a végeredmény, hogy nem valamely eszme, valamely szánkba rágandó gondolat, hanem az élet teljessége látszik hullámzani a színpadon. S ilyenkor minden játszó is tehetségesebbnek, jobbnak tetszik, mint egyébkor. Akit szerettünk, azt imádjuk, akit utáltunk, azt elviseljük, aki máskor fakó volt, most színesnek látjuk.

/Népszabadság, 2004.08.18., Zappe László/

 ***

Szergej Maszlobojscsikov lírai értelmezést adott az előadásnak. A görkorcsolyás nyitószín, a gördülő díszlet azt sugallja itt a gravitáció teljes erejével nem érvényesül. (...) Az erdőben a rendkívül hatásosan játszó tündérek csínyei és mindenek előtt Puck varázslatai során, valóban csodák történnek. (...) Maszlobojscsikov kimondottan jó ritmust adott játéknak, jól mozgatja a színészeket, a zene pedig az egész előadás hangulatát meghatározó, domináns szerephez jut.

/Gyulai Hírlap, 2004.08.19., Erdész Ádám/

 ***

Sziporkázóan lendületes, varázslatos mese, színészi lubickolás, a rendező és művész együttrezdülése, nézői átlényegülés, könnyű, felszabadító éjszakai élmény, pajzánság, erény, fintor és kacagtatás — számos jelzőt lenne érdemes sorolni, hogy kellőképpen méltányoljuk a Gyulai Várszínház Szentivánéji álom bemutatóját William Shakespeare tollából, Nádasdy Ádám fordításában, Szergej Maszlobojscsikov rendezésében. (...) Ebben a produkcióban akár négy évtizednyi különbségű korosztály játszik együtt. Kecsesek, szépek a fiatalok, kisasszonyok és ifjak egyaránt. Perlekednek, incselkednek, szerelmeskednek, ám olykor jó lenne jobban érteni szavukat, mégis ígéretes tehetségek.

/Békés Megyei Hírlap, 2004.08.13., Bede Zsóka/

forrás: Új Színház