Modernizációs program

Megkezdõdött a Magyar Állami Operaház modernizációs programjának végrehajtása. A reformfolyamat célja, hogy a Magyar Állami Operaház nem csupán mûvészi, hanem mûködési értelemben is Európa vezetõ operaházainak sorába emelkedjen. Idézet a Magyar Állami Operaház fõigazgatói álláshelyére kiírt pályázatunkból: "Pályázatunkban az Operaház komplex modernizálására kínálunk megoldást. Modernizálási programunk kettõs lényege, hogy a mûvészi korszerûsítés együtt haladjon a mûködési, gazdálkodási, rendszervezérlési reformmal."

A MÁO évek óta forráshiánnyal küzd, amely lehetetlené teszi a tervszerű gazdálkodást, a magas művészi színvonalon történő működést.
A MÁO jelenlegi vezetése közel 750 millió forintos, évekre visszanyúló béradóssággal, 500 millió forint feletti tartozással, kész, leszervezett és leszerződött műsorrenddel vette át az Operaházat. Az előző vezetés által rögzített program, a már aláírt szerződések minimalizálták az új vezetés mozgásterét. Az eladott bérletek visszavásárlása, az aláírt szerződések módosítása ugyanis hátrányosabb anyagi következménnyel jártak volna egy radikális műsor-módosítás esetén, mint a meglévő program megvalósítása. A helyzet normalizálására egyetlen lehetőség kínálkozott: a bemutatószám csökkentése. Ezt meg is tettük.
A MÁO jelen pillanatban is napi likviditási gondokkal küzd, a hiány a jelenlegi működési feltételrendszer mellett naponta milliós nagyságrenddel nő.

A modernizációs folyamat kiinduló pontjai:
• Az örökölt béradósság semmilyen körülmények között nem gazdálkodható ki.
• A Modernizációs program kétéves, 1,980 millió forintjából jelenleg 250 millió forint áll rendelkezésre.
• A modernizációhoz szükséges átszervezés létszámcsökkentéssel jár. A felmentési idő és végkielégítés kifizetésére a MÁO jelenlegi gazdasági körülményei között képtelen, szükséges azt - a korábbi évek gyakorlatának megfelelően - központi keretből biztosítani. (Pénzügyminisztérium)
• A modernizáció célja, hogy a művészi értékek megtartása mellett racionálisabb működési és gazdálkodási struktúra jöjjön létre. A modernizációs program fő eleme az új működési rendre való áttérés, melynek megfelelően az Ybl palota jelenti majd az operajátszás központját, míg az Erkel Színház PPP-konstrukcióban megvalósuló rekonstrukciója és korszerűsítése után a társulat évente 120 előadást tart ott. Ezen felül az Ybl palotában létrejön egy új háziszínpad, mely lehetővé teszi a blokk-rendszerhez szükséges színpadi próbákat, valamint Budapest új stúdió operájaként fog működni.

A modernizációs folyamat
Az Operaháznak teljeskörű modernizációra van szüksége. Új, produkciós  szemléletre, a teljesítmény, a kreativitás értékeinek támogatására, a pazarlás megszüntetésére. Akárcsak Magyarországnak. Ahhoz, hogy az örökölt gazdasági-működési nehézségeket orvosoljuk, értelmes modernizálásra van szükség. Ennek egyik apró lépése, hogy a gazdasági egyensúly létrehozása érdekében, a következő szezonban mintegy tizedével csökkentjük az előadásszámot. (Megjegyzendő, hogy így is kétszer annyi opera- és balett előadást fogunk tartani jövőre, mint jelentős, élvonalbeli Európai Operaházak.)
A Magyar Állami Operaház társulata Európa egyik legtehetségesebb, legerősebb társulata, ám ma értékei alatt teljesít, akárcsak Magyarország. Ahhoz, hogy a társulatban rejlő erő újra európai színvonalra emelje az Operaházat, a Ház elavult és korszerűtlen működését hatékonyabbá, takarékosabbá, és a minőséget, a teljesítményt támogatóbbá kell tenni.
Az Operaház vezetése a gazdálkodási helyzet javítása és a művészeti színvonal megőrzése érdekében rövid távú lépéseket határozott el a pénzügyi egyensúly és az átfogó modernizáció feltételeinek megteremtése érdekében:
• Az ellenőrizhetőség és a takarékosság érdekében megkezdődött a szabályozás korszerűsítése, a MÁO teljes szabályozásának felülvizsgálata.
• A tényleges hatékonyság érdekében megkezdődött az új érdekeltségi rendszer bevezetése, mely a a keretfelhasználás ellenőrzését, a keretgazdák felelősségének nyomatékosítását és számonkérését jelenti.  (Az Operaház keretei, ill. keretgazdái: főigazgató, főzeneigazgató, balettigazgató, gazdaságí-ügyvezetői igazgató, főrendező, műszaki igazgató.)
• Mivel jelenleg a MÁO működése, apparátusa  két színház (Ybl palota, Erkel) szimultán működtetésére van kialakítva, első lépésben a 2006/2007-es szezon tervezésor kimaradtak azok az előadások, melyek a két játszóhely együttes kiszolgáláshoz szükséges személyzetet feltételeznek. (Ez a műsorterv terv még így is lényegesen több előadást tartalmaz, mint amit kizárólag egy játszóhelyen meg lehetne valósítani, hiszen a hosszútávú terveinkben az operaház és az Erkel Színház mellett alkalmi játszóhelyek, vidéki és külföldi előadások is színesítik majd a MÁO programját.
• A programszűkítés (előadás-szám csökkentés) nyomán történő racionálisabb működés ésszerű átszervezést von maga után, melynek természetes következménye a MÁO alkalmazotti létszámának csökkentése. (Ma még, a közalkalmazotti törvény és más munkajogi szabályozások miatt az Operaházban művészek tucatjai - közalkalmazotti státuszban - jutnak rendszeres illetményhez tényleges teljesítmény nélkül, miközben nincs mód a valós teljesítményt nyújtók honorálására.  Terveink szerint az átszervezés után a MÁO tisztességes eseti megbízási díjjal honorálja majd azokat, akik munkájukkal, fellépéseikkel hozzájárulnak a Ház sikeres működéséhez.)


Blokkrendszer
Ma a világ  korszerűen működő operaházainak többségében a  magas szakmai színvonalat és gazdaságosabb működést az úgynevezett blokkrendszerben (staggione) való játékrend biztosítja.
A Magar Állami Operaház a blokk-rendszerű játékrendre való átállásra törekszik.       A blokk-rendszer egyfelől biztosítja a repertoár-darabok művészi minőségét garantáló, hosszabb és alaposabb próbafolyamatot, valamint az ezt követő, rövid sorozatban (blokkban) való egyenletesen magas színvonalú játszását.
Másfelől a blokk-rendszer garantálja az új bemutatók megfelelő szakmai színvonalon történő megszületését. A blokkrendszerbe illeszkedve lehetővé válik a turnék és csereturnék - azaz az Operaházban vendégeskedő opera-együttesek vendégjátékának és az Operaház turnéinak - átlátható tervezése is. Az új rendszer áttekinthetővé és hosszú távon biztonságosan tervezhetővé teszi a játékrendet. A blokkosított játszási rend költségtakarékosabb gazdálkodást tesz lehetővé.

Házi színpad
A blokkrendszerű játszás alapvető feltétele, hogy a színház rendelkezzen a színpad méretével azonos és annak technikai lehetőségeit modellező próbaszínpaddal (házi színpad). Elképzeléseink szerint ez a házi színpad az Ybl palotában jöhet létre, ennek előkészítése még 2006-ban megkezdődik. A házi színpad ugyanakkor otthont adhat a kortárs és kísérleti műveknek, ami elengedhetetlen követelménye a modern opera és balett-játszás folyamatos megújulásának. (Stúdió Opera)

Az Erkel Színház korszerűsítése
Az Operaház működtetésének új koncepciója lehetővé teszi az ország legnagyobb (2000 fő befogadóképességű) színházépületének más struktúrában történő működtetését. Terveink szerint az átépített Erkelben kap majd otthont két színpad méretű próbaterem, egy balett-terem és egy zenekari próbaterem, melyek tovább gazdagítják a blokk-rendszerben rejlő lehetőségeket és tehermentesítve az Ybl palotában létrehozott háziszínpadot, folyamatos stúdió-operajátszást tesznek lehetővé az Andrássy úton. 
Az átépített Erkelben kap majd helyet az Operaház teljes műhely-kapacitása. Új asztalos-, lakatos-, festő műhely létesül, teljes műhelysor tehát, ahol korszerű körülmények között készülhetnek az Operaház díszletei. Tekintettel az Operaház frissen átalakított alapító okiratára, az új műhelysorban lehetőség nyílik itthoni és külföldi színházak megrendeléseire, vállalkozási formában díszleteket gyártani. Ez a tevékenység jelentős többlet-bevételt eredményez majd.

Jegyértékesítési rendszer, informatikai fejlesztés, kontrolling
Az Operaház jelenlegi jegyértékesítési rendszere korszerűtlen és gazdaságtalan, elsősorban a pénztári és ügynöki értékesítésen alapul, a jegyértékesítő végpontok száma alacsony, a jegyeladás költséges és nehezen áttekinthető. Ezért online alapú, internetes jegyértékesítés bevezetése szükséges. Ez pontosan nyomon követhetővé teszi a jegyeladásokat és gyorsan mobilizálhatóvá teszi a még el nem adott jegyeket.

Egyúttal az Operaház teljes informatikai rendszerének és honlapjának megújítása is szükséges a belső kommunikáció, valamint a közönséggel való közvetlen és interaktív kapcsolat érdekében.
A gazdálkodást segítő kontrolling rendszer kialakítása is elengedhetetlen, amely biztosítja a gazdasági-működési folyamatok összehangolását és hatékonyságát, a gazdaságos működés érdekében hozott intézkdések végrehajtását.

Összegzés
A Magyar Állami Operaház a modernizációs program megvalósításával elindult azon az úton, amely egy európai színvonalon működő operaházhoz vezet.
Mint minden reformnak, az operaház reformjának is vannak ellenzői, hiszen a megújítási folyamatok mindig kellemetlenségekkel, érdeksérelmekkel, megszorításokkal járnak. Ezeket azonban érdemes elviselni, hiszen a megújulás élhetőbb, sikeresebb, eredményesebb Operaházhoz vezet. Több modernizálási kísérlet bukott már meg a Házban. A mostani, legújabb modernizálási programnak is vannak ellenségei, akik eszközökben nem válogatva, mindent megtesznek a reformok bevezetése ellen. Demagógiával szítják az ellenérzést a modernizációval szemben. Kihasználják a tudatlanságot és a felgerjesztett, alaptalan félelmet, hogy megakadályozzák a reformtörekvéseket.  Magyarországnak azonban szüksége van a megújulásra és az ország első színháza zászlóshajóként járhat a magyar kultúra megújulásának élén.
Ez most a tét.


Hegyi Árpád Jutocsa, DLA
főigazgató
Magyar Állami Operaház