Új világ

A tûz és a víz (a föld és a levegõ mellett) a négy alapelem szélsõséges ellentétpárja, a legaktívabb két elem, melyben egyesül a romboló és építõ erõ, a jó és a rossz szándék, a pusztítás és az újjászületés. A különbözõ népek mitológiáiban a teremtéstörténetekben, az alkímiában, de még az evolúciós elméletekben is valamiképpen a két elem harcából alakul ki a világmindenség, a bolygók. A tûz és a víz a szenvedély, a szerelem jelképe is, mindkét elem magában rejti a születést és a halált. Mindkettõ az emberi élet és a kultúra alapját képezi, elszabadulva viszont gyilkos õserõ.

Juronics Tamás és Markovics Ágnes
a Sárember c. előadásban
fotó: Papp Dezső
Az ÚJ VILÁG egy egyetemes, több mitológia elemeiből táplálkozó "természetmítosz". Ignata, a tűz-lány és Akvor, a víz-fiú be nem teljesülhető szerelme az európai irodalom és mondavilág híres szerelmespárjait idézi föl, akiknek szinte mindig áldozatos, boldogtalan sors jut. Ugyanakkor egyfajta beavatás-történetként is felfogható mindez: az alkímisták szimbolikus "násza", vagy a szabadkőművesek rítusai egyaránt eszünkbe juthatnak. Ez az "új mítosz" többezer év európai kultúrkincséből táplálkozik.
A Tűz Birodalmában a Kovácsok elkészítették a Gömböt, melyet féltve őriznek mindenkitől. Az alakváltoztató izzó gömb maga az erő, a hatalom, a Világ. A Víz Birodalma azonban harcot indít a gömb megszerzéséért. A kegyetlen kilátástalan háború hosszú ideje zajlik, eredménytelenül. A csatában Akvor, a víz Hercege megpillantja Ignatat, a Tűzhercegnőt, és képtelen folytatni a harcot. A Hercegnőt is elbűvöli a fiatal harcos: végzetes szerelem ébred köztük, ha ugyanis csak megérintik egymást, máris mindketten odavesznek. Szerelme miatt árulással vádolják Ignatat. Akvorral útnak indulnak, egymáshoz sem érve, a Víz Birodalmába. Közben a túlerő győzedelmeskedik: a Víz-harcosok megszerzik a Gömböt, mely elhalványuló fénnyel gőzölög a harcosok gyűrűjében. A szerelmespár azonban a Víz Birodalmában sem talál nyugalomra. A Herceg anyja, Akvitaka Királynő meglágyulna fia kérésére, hogy fogadják be az ellenséget, ám ebben a birodalomban a Tűz szülötte halálra van ítélve. Időközben diadalittasan hozzák az udvarba a Gömböt, ám hiába az örömünnep: az egykor oly csodálatosan izzó Gömb elveszítette melegét és fényét. A Királynő belátja: nincs más megoldás: szövetkezni kell az ősellenséggel, a Tűzzel. Suabadon engedi hát a foglyokat, ám elkésett. A Gömbön átok ül, s csak áldozat árán kel új életre. A Tűzjósnő sugallatára hagyják beteljesülni a Herceg és a Hercegnő szerelmét. Ignata és Akvor belehal a targikus nászba, s a Gömb életre kel: Ignipoteus, a Tűz Királya és Akvatika Királynő gyermekeiket gyászolva ébredne rá: hiábavaló volt az időtlen csata, hiszen csak ketten együtt, egymás ellentétes energiáját kihasználva képesek életben tartani a Gömböt.
A megbékélés, az ellentétes erők szövetségének víziója, az egyesülő Európában különleges mondanivalót hordoz, az áldozatok árán megszülető egység és harmónia mítikus üzenete így nyer nagyon is mai jelentést ebben a táncjátékban.

A SZEGEDI KORTÁRS BALETT előadása:
Új világ

Zene: Ágens, Dvorák
Vezényel: Gyüdi Sándor
Táncos:
Ignata, a Tűzkirály lánya - Barta Dóra
Akvor, a Vízkirálynő fia - Fodor Zoltán
Akvatika, a Vízkirálynő - Nicole van Gent
Ignipoteus, a Tűzkirály - Juronics Tamás
Tűzjósnő - Ágens
Akvisa, Akvor nővére - Jónás Zsuzsa
Igneskus, Ignata öccse - Finta Gábor
Igneus, Ignata fivére - Kalmár Attila
Ignatus, Ignata fivére - Haller János

Jelmeztervező: Molnár Zsuzsa
Díszlettervező: Molnár Zsuzsa
Világításterv: Stadler Ferenc
Dramaturg: Almási -Tóth András
Produkciós vezető: Pataki András
Koreográfus-asszisztens: Sárközi Attila

Rendező-koreográfus: Juronics Tamás

Bemutató időpontja: 2006. június 7., Szegedi Kortárs Balett

További előadások:
AGRIA NYÁRI JÁTÉKOK - Eger 
augusztus 4. (péntek) 21:00 
augusztus 5. (szombat) 21:00 
 
SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK - SZEGED, DÓM TÉR - Szeged 
július 7. (péntek) 21:00 
július 8. (szombat) 21:00

forrás: port.hu