Eszterhás

Joe A. Eszterhas azaz Eszterhás József Antal piszok jól tud írni. Már az apja is - dr. Eszterhás István - is író volt, igaz: rettenetes rossz író, közhelyontó, utánérzések utánérzéseinek utánézéketlenje, dagályos, kongóan üres bombasztok szerzõje. Hollywoodot rengetegen leleplezték. Írtak róla Szodoma és Gomorraként, futószalagon legyártott álomgyárként, nagyiparosított hazugságok fabrikájaként.

De mindig a savanyú a szőlő szemszögéből. Eszterhas nem hiába nyújtogatott, megfilmesítetlen forgatókönyveinek mellőzése után írta meg önkielégítésül a Hollywoodi fenevad című emlékiratát, hanem az egyik legsikeresebb, sőt, mindeddig a legsikeresebb forgatókönyvíró hiteles undorodását olvashatjuk a hazugságvárosról, az adok-veszek legszentebb emberi érzések piacáról. Miközben olvasom, félreérthetetlenné lesz, Eszterhasnak ugyanaz a gondja van, mint mindenütt az írással foglakozóknak: miként őrizhető meg a szabadság anélkül, hogy éhen kelljen halni, vagyis a kecskét is megsüssék, és a káposzta is ízletes legyen. Hollywood és (mondjuk) Budapest között nem morális a különbség, csupán monetáris.

A papa rossz író volt (és ez is merő hízelgő túlbecsülés). A fia irodalmi virtuóz. Csöppet sem arról van szó, hogy Eszterhás István rossz ügyet szolgált, Eszterhás József Antal, pedig többnyire jó ügy mellé állt. Magyar náci volt a papa, amerikai emberjogi elkötelezett a fiú. A fiú könyvéből kiderül, hogy amikor apját amerikai bíróság elé állítják hamis adatokkal az országba besompolygó, háborús bűnösként: dokumentumok bizonyítják, apja-anyja tagja volt a Nyilaskeresztes Pártnak. Sőt: előkelő alacsonyszámú tagsági könyvvel rendelkeztek. A papa semmi irodalmi tehetséget nem örökölt fiától, akinek füléből is tehetség folyik. Idősebb Eszterhás magasb irodalmi szférákban tolongott, irt regényeket, rettenetes történelmi ősmagyar blődlijét, a Döbrönte kürtjét, a Nemzeti Színház parádés szereposztásban vitte színre Tőkés Annával, Timár Józseffel, Kiss Ferenccel, a Színészkamara elnökével főszerepben (1940). A 13. században játszódó drámát a Batthyány Gyula gróf tervezte ferde színpadon, ferde vonalú gótikus bútorokkal gróf Batthyány Gyula ferdén dőlő gótikus díszletei között játszották mérsékelt sikerrel.

Joe A. Eszterhas = Eszterhas József Antal. Hollywoodi forgatókönyvíró, rendező többek között a híres Elemi ösztön, és az Evita című film rendezője.  Csákányban született 1944. november 24-én.
Apja Dr. Eszterhás István miniszteri tanácsos, író, a Magyar Futár című lap főszerkesztője, nagyon gazdag családból származott. Dr. Eszterhás István (1907-2001) a nemzetvédelmi és propagandaminiszter, dr. Antal István személyi titkára a volt jugoszláv követség palotájában az Andrássy út 121. ben. Mint miniszterelnökségi sajtóelőadó a kormányzó osztálytanácsosi rangot adományozott. Miniszterelnökségi miniszteri titkár- sajtóelőadói címét a miniszterelnök az 1. 160/1945. rendelet alapján 1945. július 13-án hatálytalanította. (M. Közlöny, 1945. július 20.). Regényei: Háborúban nőttünk fel, Forradalom, Három nap a pokolban. A Vitézi Rend Zrínyi-csoportja ezerpengős díjjal jutalmazta Musztafa Karafa és az akasztófa című háromkötetes regényét, mivel " a legjobban szolgálta a magyar katonaeszményt". A gébic. Regény a numerus clausus mellől. Kispest, 1928. Muszkavezető. Bp. 1930. M. N. Diákszöv. Kiadása, Nemzetpolitika. Bp. 1936. Magyar Jövő. A besúgó és az apostol, Magyar Könyvtár, Anonymus, Róma, 1950, Nyugodt lehetsz elvtárs Anonymus, Róma, 1959, Atlanti szaletli, szerző kiadásában,
Szegény gazdagok, magyar, 1938, rendező: Csepreghy Jenő, fkv: Eszterhás István (Jókai Mór regényéből), operatőr: Eiben István, főszereplő: Uray Tivadar (Hátszegi báró)
Két színműve: Kis istenek (1942), Szeánsz (1943) nem került bemutatásra. 1945-től Ausztriában, 1950-től az Egyesült Államokban élt, dolgozott.
 
Katolikus Magyarok Vasárnapja (Catholic Hungarians’ Sunday) lap szerkesztője Youngstownban 1951-től. Fia: Joe Eszterhas: Hazudozni Amerikában (Telling Lies in America) megírta az emigrációban angolul rosszul tudó és kínlódó apja (Maximillian Schell) és önmaga (Kevin Bacon) konfliktusát Guy Ferland rendezésében.
A ház, ahol a híres filmrendező született a Kis utcában volt, Kolman-háznak hívták, de sajnos ez a ház már nincsen meg. A háborúban a kis Józsika túlélte a támadást Szombathelyen mivel lent voltak a számukra védelmet adó pincében. Azonban nem maradt semmijük sem. Ezt bizonyítja az a levél is, melyet Mária Németországból küldött: "Semmim sem maradt, csak a karomon ülő Józsika." Németországban éltek egy darabig, onnan kivándoroltak az Amerikai Egyesült Államokba, és Józsika, vagy ahogy ott hívják Joe története, itt folytatódik.

Az áttörést meghozta számára, hogy oknyomozó riportot írt a feketék polgárjogi mozgalmáról. Erre felfigyelt az United Artists. Felhívták a figyelmét, hogy írjon forgatókönyveket, mert igen jól ír. Ezután megírta az Ö. K. Ö. L.  című könyvet. Sylvester Stallone játszotta a főszerepet. A film nagy elismertséget hozott Eszterhasnak. Elköltözött Clevelandből, Hawaii-ra ment lakni. Ott sem volt maradása, továbbköltözött San Franciscóba, fülig belemerülten a hatvanas évek világába. Természetesen folytatta tovább forgatókönyvírói munkásságát, megírta a Flashdance-t, a Music Box-ot, majd ezután jött a fő műve az Elemi ösztön, Sharon Stonnal, és Michael Douglassel. A forgatás alatt Joe rettenetesen beleszeretett Sharon Stonba, de olyannyira, hogy a film végeztével, már, mint egy pár mentek el a forgatás helyszínéről.  Joe Eszterhas mióta a háború alatt elhagyták az országot nem sokszor volt hazánkban. Egyszer akkor vetődött fel, hogy ellátogat Magyarországra, mikor a magyar filmesek világtalálkozója volt. El is fogadta a meghívást. Már a beszálláshoz készülődtek a repülőbe, amikor telefonhívást kapott, hogy a feleségének az apja infarktust kapott, és így vissza kellett fordulniuk. Az előzetes tervek szerint a protokollon kívül mindössze két helyre látogatott volna el Joe, és az egyik helyszín Csákánydoroszló, a szülőfalu lett volna. 1996 májusában már valóban volt Magyarországon, ekkor forgatta Budapesten az Evita című nagysikerű filmjét a két szupersztár főszereplővel, Madonnával, és Antonio Banderassal. A forgatás alatt Joe nem látogatta meg szülőfaluját. Talán majd idővel sor kerül a nem mindennapi látogatásra!

Joe Esterhás, egykori nemzettársairól: "A magyarok erőszakosak, az öngyilkosságig szenvedélyesek, túl gyorsan mondanak ítéletet, szűklátókörűek, antiszemiták és rasszisták" nyilatkozta egy clevelandi lapnak Joe Esterhas. A magyar származású világhírű hollywoodi forgatókönyvíró azt is hozzátette: "ha meglátsz egy magyart az utcán, menj oda, és vágd pofon! Ő tudni fogja, hogy miért kapta." Az interjú abból az alkalomból készült a hollywoodi forgatókönyvíróval, hogy a torokrákból felépült és megjelent önéletrajzi könyve a filmipar belső világáról, közölte a Népszabadság.  Papp Lászlónak, az amerikai Magyar Szó főszerkesztőjének alábbi írása megvilágítja a magyar(apa)gyűlölő Joe előéletét is:  AZ ELTÉKOZOLT FIÚ: " Eszterhás István 1951 után több mint negyedszázadon át szerkesztette a Katolikus Magyarok Vasárnapja című újságot Clevelandban, amelyet egy kiváló színvonalú politikai hetilappá fejlesztett. Ugyanakkor, mint az amerikai magyar élet jó ismerője számos könyvet írt az emigráns életről és sorsról. Amerikai magyar regény, Eltékozolt fiak és más regényei a leghitelesebben mutatják be a második Világháború után Amerikába érkezett magyarokat.  Fia, Joe Eszterhás, örökölte apja írói tehetségét. Máskülönben az alma messze esett a fájától: a fiú sorsa és élete elkanyarodott az apáétól. A menekülés alatt 1944 novemberében Csákánydoroszlón született fiú Clevelandban katolikus iskolába járt és a nyugati oldali Görgey Artúr cserkészcsapatban nevelkedett. Azután nemcsak tehetségével, de kicsapongó életformájával is hírt szerzett magának. Az egyik legismertebb és legsikeresebb filmíró lett Hollywoodban. A Flashdance filmmel futott be, a Basic Instinct több mint 3 millió dollárt hozott a konyhára. Az apja amerikai magyar generációját ábrázoló Music Box című filmje sok vitát és ellenérzést váltott ki a (z amerikai) magyarok között. A sikerek és víg élete tetőpontján Joe torokrákot kapott, megtért és visszaköltözött Ohióba. Imával és testgyakorlattal kívánja levezekelni "ifjúsága bűneit". Emellett az írást sem hagyta abba. Most megjelent könyve, a Hollywood Animal azonban a "régi Joe" stílusában írt hencegések és pletykák gyűjteménye. A Time magazinban Lev Grossman a könyvet egy irodai partihoz hasonlítja:"Kezdj hozzá későn, gyorsan lapozd át és hagyd ott, mielőtt a végére érnél." (Litkey és Társa, 2005.)

szerző: MGP