Indul az évad

Szeptember 20-án kerül sor a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház 2006/2007-es évadának hivatalos megnyitójára. Az új évadot John Millington Synge A nyugati világ bajnoka címû komédiájával nyitja a színház, szeptember 20-án. Ezt követi, szintén az évad nyitó-eseményeként a budapesti Örkény István Színház vendégjátéka: szeptember 21-én és 22-én Mácsai Pál Azt meséld el, Pista! címû, Örkény István életérõl szóló egyéni mûsorát játssza a színház Nagytermében.


Jelenet  a A nyugati világ bajnoka című előadásból

Évadnyitó előadásaink, A nyugati világ bajnoka és A csárdáskirálynő  hónap végi előadásai után szeptember 29-én kerül sor az évad egyik legizgalmasabb tervének nyitányára. A Brassói Filharmónia közreműködésével a Tamási Áron Színház és Sepsiszentgyörgy Város Tanácsa kilenc szimfonikus hangversenyből álló komolyzenei évadot indít Sepsiszentgyörgyön. A tervek szerint az évad során havonta egy hangversenyre kerül majd sor a színházban, amelyeken a Brassói Filharmónia és meghívott előadói lépnek fel. A hangverseny-évadra a hagyományos színház-bérlethez hasonló hangverseny-bérletek is válthatóak. Az első, ünnepi hangversenyen a szeptember végén Brassóban zajló Vonós-hangszeres Előadók Nemzetközi Versenyének díjazottai lépnek majd fel Haydn, Beethoven, Stamitz és Bottesini-művekkel, vezényel: I. Ionescu-Galaţi.


Jelenet  a A nyugati világ bajnoka című előadásból

A 2006/2007-es évadban hat új bemutatót tart a színház, három előadás bérletesként, egy zenés produkció, egy kamaraelőadás és egy egyéni tánc-est pedig bérleten kívül kerül bemutatásra. A bérlet-kínálat negyedik darabja egy erdélyi társulat bérletes vendégjátéka lesz, 2007 tavaszán.

Az új évad első nagyszínpadi bemutatójának előkészítése már el is kezdődött:  Shakespeare Lear király című tragédiájának próbái augusztus 21 és szeptember 15 között a budapesti Nemzeti Színházban zajlanak. Bocsárdi László Lear király-rendezése egyszerre két színházban, két külön szereposztásban kerül színre, ennek a rendkívüli kalandnak első állomása az a próbafolyamat, melynek keretében a budapesti Nemzeti és a Tamási Áron Színház művészei közösen dolgoznak a két előadás előkészítésén.

Shakespeare Lear király-a a reneszánsz Anglia átalakuló, forrongásban lévő társadalmának feszültségeiből született. A tragédia minden mondata egy olyan, ellentmondásokkal teljes korszak konfliktusait hordozza, mely egyszerre tiszteli a megszentelt, felkent uralkodót s az önerejéből felemelkedő egyéniséget. Mi történik az emberiséggel, ha a becsvágy minden értéket felszámol maga körül? Milyen sors vár mireánk, ha sem az öreget becsülni, sem atyánkat tisztelni nem tudjuk többé? Shakespeare válasza egy világvége-hangulatú látomás a tisztességen alapuló világrend (talán végérvényes) szertefoszlásáról, de ugyanakkor arról a rettegéssel és szenvedéssel szegélyezett útról is melyet minden halandónak egyszer végig kell járnia. A Lear király sepsiszentgyörgyi bemutatója novemberre várható, a budapestire 2007 februárjában kerül majd sor. A két színház közti együttműködésnek várhatóan további állomásai is lesznek.

Szilveszter estéjére készül el a színház következő bemutatója, a Diploma után című rock-musical Pinczés István rendezésében. A sepsiszentgyörgyi közönség néhány évvel ezelőtt már találkozhatott a rendező nevével: a Tamási Áron színház egyik nagy sikerű zenés produkcióját, Schwarz, Greene és Tebelak Godspell című musicaljét jegyezte rendezőként 1996-ban. Az idén Szilveszterkor bemutatandó darab szövegkönyvét Charles Webb The Graduate című regénye és Mike Nichols Diploma előtt című nagy sikerű filmje nyomán Pozsgai Zsolt budapesti dramaturg, drámaszerző írta, a dalszövegeket - az előadásban felcsendülő tucatnyi blues- és beat-sláger szövegét - az előadás rendezője, Pinczés István fordította magyarra. A darab egy huszonegy éves fiatalember, Benjamin Braddock történetét meséli el. Főhősünk, aggódik saját jövője miatt, ahhoz az életpályához azonban, amit gazdag, ám korlátolt családja rá akar kényszeríteni, semmi kedve sincs. Élete még kuszábbá válik, mikor egy nála jóval idősebb asszonnyal - apja üzlettársának feleségével, Mrs. Robinsonnal - kerül szerelmi viszonyba. A zűrzavar akkor lesz teljes, mikor főhősünk Mrs. Robinson lánya, Elaine személyében élete nagy szerelmét ismeri meg. Szilveszteri bemutatóként az előadás legfőbb vonzerejét ezúttal is zenéje adja majd: Simon and Garfunkel, Bob Dylan, a Rolling Stones vagy a Doors dalai ebben a szabadságról és szerelemről szóló történetben először szólalnak meg magyarul.

2007 februárjában a Nobel-díjas Harold Pinter A gondnok című darabja kerül színre a színház Kamaratermében. Harold Pinter gyakran helyezi hőseit abszurdnak tűnő helyzetekbe, ám hősei mindig megmaradnak különös körülmények között rekedt hétköznapi embereknek. Ez alól A gondnok három szereplője sem kivétel. Azáltal, hogy a szerző szereplőinek története helyett inkább viszonyaik változását, játszmáikat helyezi darabja középpontjába, A gondnok inkább helyzetképként, állapot-rajzként értelmezhető, mint koherens történetként. A szerző által megrajzolt kép emberi kapcsolataink alapvető ambivalenciáját leplezi le, a közösségi lét és magányosság, a barátság és bizalom problémáit ábrázolja. Mindhárom szereplőt a magánytól való szabadulás vágya mozgatja, de megtapasztalják a boldog együttlét reménytelenségét is, mert képtelennek tűnő igény egy fedél alatt élni valakivel, akit szeretünk de valójában nem ismerünk - vagy akit ismerünk, de (talán épp ezért) nem tudjuk szeretni. Pinter darabját a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rendező-szakának végzettje, Patkó Éva állítja színpadra a színház Kamaratermében.

Az évad negyedik új produkciója a világhírű svéd színház- és filmrendező, Ingmar Bergman egyik TV-játékának színpadi adaptációja lesz. A darab címe - Dúl-fúl, és elnémul - idézet Shakespeare Macbethjének utolsó monológjából: Az élet csak egy tűnő árny, csak egy / Szegény ripacs,  aki egy óra hosszat / Dúl-fúl, és elnémul: egy félkegyelmű / Meséje, zengő tombolás, de semmi / Értelme sincs. Akár Bergman legtöbb alkotását, ezt a történetet is valós személy, Bergman egyik nagybácsijának alakja ihlette, aki "ideg-gyengesége" miatt élete végéig családja gyámsága alatt állt, de akinek feltalálói szenvedélye, garabonciássága a gyerek Bergman egyik meghatározó élményévé vált. A darabban elmesélt történet magját képező vállalkozás - egy hangosfilm elkészítése - sokak számára őrültségnek tűnik: 1925-ben járunk, s a némafilmek diadalmas korszakában egy amatőr feltaláló hóbortos találmányát senki sem tudja komolyan venni. Bergman e kudarcba fulladt vállalkozás történetét a színházról szóló példázattá írja át, vallomássá a színházi előadás embereket összekötő erejéről, világ-teremtő képességéről. A darabot Kövesdy István rendezésében mutatja be a társulat, bemutatója április közepére várható.

Az évad utolsó bemutatója a magyar drámairodalom egyik legkiválóbb alkotása, Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című színjátéka lesz. Vörösmarty romantikus költői víziójában népmese, költészet és filozófia olvad egybe gazdag és sokszínű világgá. Fennkölt líraiság és realista életképek, súlyosan drámai pillanatok és könnyed humor, reményvesztett fájdalom és sugárzó boldogság keveredik benne. Olyan ez, akár az élet: egyszerre vidám, szomorú és groteszk. Bár gondolatisága, bonyolult szimbólum-rendszere az emberi lét fontos kérdései körül kering, népmesei ihletésű darabként a Csongor és Tünde mégis tiszta, egyszerű és könnyed. Az előadást Török Viola állítja színpadra, akinek Balassi Szép magyar komédiá-ja és Tamási Áron Boldog nyárfalevele után ez lesz harmadik sepsiszentgyörgyi rendezése.

Külön érdekessége lesz színházunk műsorának Bicskei Zsuzsanna Apokrif című egyéni előadóestje, melyet színésznőnk október 6-án mutat be a színház Kamaratermében. A Mandrake, Michael Beasley, Dead Can Dance, Lajkó Félix, Ligeti György, Kado, Apocalyptica és Therion zenéjére, Eörsi István verseire készült egyéni est középkori magyar boszorkányperek perirataiból merít ihletet. Bicskei Zsuzsanna új előadása a tánc, az ének, a vers nyelvén az elvakult vallásosság nevében legyilkolt több ezer egyszerű asszony sorsáról, női princípium és patriarchális világrend, hatalmasok és elnyomottak örökké élő konfliktusáról beszél.

Az idei évadra tervezett új bemutatók mellett az elmúlt évadból négy előadás marad műsoron: Samuel Beckett: Godot-ra várva; Kálmán-Békeffi-Kellér: A csárdáskirálynő; John Millington Synge: A nyugati világ bajnoka; és az Asszonytánc - Bicskei Zsuzsanna táncestje.

 
Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház
Irodalmi titkárság