Szabadság-hegy

Ötven éve az aradi vértanúk gyásznapján volt Rajkék újratemetése. Este a József Attilában Gáli Józsefnek, a Faluszínház dramaturgjának vizsgadarabját adták elõször. A Szabadsághegyet Gáli tanára, Háy Gyula, saját kockázatára fogadta el a fõiskolán, hogy leosztályozható legyen az akkor már az Erõs János sikeres bemutatóján túlesett fiatal író. Gáli József vizsgadarabja a Színmûvészeti Fõiskola dramaturg tanszakán Háy Gyulának köszönhetõen elfogadtatott, de 1954-1955 óta színpadra nem került. Klasszikusan zárt dráma: estétõl reggelig játszódik egy kádervillában. Gáli visszaadta a drámának a monológot. Szakított  a sematizmus realizmusparancsával, mert az életben sincsenek monológok (?)



Balla Margit: Gáli


Körbejárta szamizdatként a művészértelmiséget. A darabról a barát Eörsi István zavartan tartózkodó az Irodalmi Újságban: "vajon ez a siker nem publicisztikai értékeinek köszönheti-e létét, vajon e műbe nem a merő aktualitás pumpálja - ideig-óráig -a vért?". Gobbi Hilda vendégszereplésének köszönhetően nem művészi kudarc. Gobbi jóvátételbe játssza el a koncepciós perben lefogott fiáért aggódó proletáranyát, az előképet nem annyira szapora termésű öregasszonyszerepeiből merítve, mint inkább a nem sokkal előtte megformált Pelagéja Vlaszovnából, Gorkij kötelező olvasmánnyá lett Az anya alakjából. Gobbi utóbb a Szabadsághegy mamáját átváltja háztáji színészete védjegyszerű alakításává. A büszke, harcos proletárasszonyból bájosan cserfes proletármutter Szabó néni lesz. Eörsi még úgy látja alakítását: " végül  képes egy egész becsapott és feleszmélő nép szimbólumává válni." Nem temetik el az utójátékszerű második részben. Színházilag drámaibb a halálnál. Otthagyja a villát. Kimegy a színpadi rendszerből a maga útját járni.
Háy tudván tudta: a Szabadsághegy színpadra nem kaphat szabad utat. Több tabut sértett. Nemcsak a koncepciós perek szabadultjainak kérdését érintette. Már maga a helyszín is dramaturgiai lázadás volt. Egy szabadsághegyi villában, kádervillában, játszódott a darab. Bercsényi Tibor polgári jólétet tükröző villa szalonját hordta színre, ál-rönesszánsz karszék, Metternich-íróasztal, zöldernyős villanykörték a csilláron. A díszlet önmagában vádirat volt, egy uborkafára kinevezett munkáskáder életmódjával súlyosbítva megalkuvásait.
A bemutató forró sikert aratott. A színház műsorkísérő információja a nézőtér harmadik sorában ülő Nagy Imrére emlékszik. Én arra, hogy az első sor közepén ült Rajk Júlia és Károlyi Mihályné, Andrássy Katinka. Mi főiskolások bekönyörögtük magunkat a földszint végére. Nem személyes emlékezés miatt írom, hanem azért, mert ott volt évfolyamtársam, Léner Péter is, a József Attila mai igazgatója, aki megrendelte és megrendezte a Szabadsághegy átiratát Szabadság-hegy címen. Az elolvasott színdarab és a megrendezett előadásból következtethetően ötven éve nem értette meg Gáli darabját.
A fél évszázaddal későbbi felújítás díszletét Horgas Péter tervezte nem tudva róla, hogy munkavilágításnál játszanak majd a színészek, és hogy a tüll revüfüggöny leeresztése megoldhatatlan nehézség elé állítja majd a műszakot. Vágó Nelly jelmezei közül egy fogadásra készült kisestélyi drámaian cselekvő, játszó ruha kiemelkedően sikerületlen.
 J. B. Priestley drámatechnikájából tanultan a békés családról fokozatosan kiderülnek titkaik. Lelepleződik takargatott jellemük.

Spányik Éva főszereplésével, Paál István rendezésében a veszprémi színház stúdió-előadásban kipróbálta a színmű életképességét 1990-ben. Bebizonyosodott: az 1954-ben veszélyes mű 1956. október 6-án robbant. Másfél évtized múltán kifáradt belőle időszerűsége. A József Attila Színház vezetése megbízott egy fiatal írót, hogy készítsen tisztelgő előadásszöveget "Gáli József drámája nyomán".
Darvasi László három hibát ejtett. 1: képtelen volt visszautasítani a színház halvaszületett ötletét, hogy maira fazonírozza a Szabadsághegy alaprajzát. 2: az új darabot nem tudta megírni. 3: poszthumusz plágiumba keverte Gálit. A Mama előtt titkolják, hogy legkisebb fiát elvtársai bebörtönözték, nevében leveleket hamisítanak a fiú állítólagos szovjet tanulmányútjáról. Akár Déry Tibor novellájában. Nem Gáli plagizált Dérytől. Nem Déry lopta meg a börtönben ülő Gálit. Darvasi követte el az irodalmi illetlenséget.

Galambos Erzsi nemrégen szubrett-primadonna, most ő a proletáranya - Gorkijtól Szabó néniig. Sarkára lép katonása, nem hajló térddel. Mozgása magában hordja életrajzát. A konok, fegyelmezett, befelé élő, kifelé szolgáló törzsfőnökasszonyt. Rajta kívül az előadásban Sztankay és Schnell Ádám alakításának második fele méltányolható színészi teljesítményként.

szerző: MGP