Légy jó mindhalálig

Pénteken került bemutatásra a Debreceni Csokonai Színház Kamaraszínházában a Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig címû regénye alapján készült színdarab, Háy János átiratában. "A színpadi átdolgozás megjeleníti azt a lélektani sokszínûséget, ami a regényt jellemzi, ugyanakkor követi a mû alapvetõ történetívét is. Nem a történetiség, de nem is a múltbéliség motiválta az átdolgozást, hanem az, hogy a mai gyerek felfedezhesse a saját személyiségének, a saját sorsának elemeit a színpadi változatban is.

Jó értelemben vett családi darab született, amire közösen mehetnek szülők és gyerekek, hiszen megtalálják benne az épp rájuk vonatkozó, az éppen őket érintő kérdéseket, problémákat."

-Háy János -

Trill Zsolt és Kiss Balázs

Érvényes és nagyon izgalmas üzenete a műnek az a kérdés korunkban, amikor úgymond demokrácia van, hogy mikor megy át az ember a hazugság birodalmába. Mikor ébred rá arra, ahhoz, hogy betörjön abba a világba, amelyben létjogosultságot kell szereznie, fel kell adnia az őszinteséget. Itt jön be a jóság kérdése, amely már-már keresztényi erővel sugárzik a műből, bár Móricz Zsigmond ezt nem hangsúlyozza, vagyis nem kimondott keresztényi attitűd van benne. Felnőttként megértjük-e azt, hogy ártatlanságunkat mikor és hogyan veszítettük el? Ez a darab az ártatlanság elvesztésének kálváriája. Egy gyerek pedig talán abból a szempontból nézheti, hogyan küzdjön az igazáért, miből merítsen erőt, milyen felnőtt gesztusokból, milyen emberi megnyilvánulásokból veheti észre, olvashatja ki, hogy mire figyeljen. Mert a tájékozódási pontok- sajnos-ebben a világban bonyolultabbak lettek. Egy mai gyerek előtt annyi iránytű van-az érvényesülésben, mit tanuljon, mi legyen, hogy legyen, és a világ is annyit kínál, hogy bármelyik szülő vagy tanár is elbizonytalanodhat, hogyan ismerje fel egy gyerekben, mi felé mozdítsa. Az viszont felismerhető, és ez a legfontosabb, hogy az eredendő jóságát, azt a fényt, amit születésünkkor még hordozunk, amit sugározni akarunk, ami értelmet ad annak, hogy miért vagyunk a földön, ezt meglássuk benne. Ez az aktuális üzenet. Ebből áll össze az, amit az édesanya tud mondani Nyilas Misinek, hogy legyen jó mindhalálig, hiszen a sok kálváriában a kiutat ez az egyetlen mondat vagy üzenet jelenti, ez az, ami a gyermeket végül összerántja és egy végső döntésre ösztökéli.

- Árkosi Árpád - 


LÉGY JÓ MINDHALÁLIG
A színpadi változatot Móricz Zsigmond regénye alapján Háy János írta


Felnőttek:


PÓSALAKY ÚR
Kóti Árpád

MAMA, Misi édesanyja
Oláh Zsuzsa

APA, Misi édesapja
Garay Nagy Tamás

TÖRÖK JÁNOS
Trill Zsolt

TÖRÖK NÉNI
Dobos Ildikó m.v.

TÖRÖK BÁCSI, a férje
Csikos Sándor

TÖRÖK ILONKA
Szabó Anna Eszter m.v.

DOROGHY BELLA
Szűcs Kata

DOROGHY VIOLA
Földeáki Nóra

DOROGHY ÚR
Jámbor József

DOROGHY ILIKE
Mocsár Zsófia


GYÉRES,latin tanár
Tóth László
 

BÁTHORI,számtan tanár
Benedek Gyula m.v.

NÁZÓ, földrajztanár
Simor Ottó

PEDELLUS,iskolaszolga
Varga József

IGAZGATÓ
Miske László

ÖREG PROFESSZOR
Sárközy Zoltán


ORCZY MAMÁJA
Bódi Marianna

GÉZA BÁCSI, Misi nagybátyja
Bakota Árpád

KERTÉSZLEGÉNY
 Janka Barnabás

NYOMOZÓ I.
Kiss Gergely Máté

NYOMOZÓ II.
Simó Krisztián


Gyermekszereplők:


NYILAS MISI
Kiss Balázs

ORCZY
Majer Tamás


GIMESI
Terge János


BÖSZÖRMÉNYI
Kirják Krisztián


K.SÁNTA
Kiss Zoltán Tamás
 

SÁNDOR MIHÁLY
Mercs Máté

TANNENBAUM
Varga Zoltán


SZEGEDI FERI
Kurely László

LISZNYAI, szobafőnök
Szakály Gergő


NAGY ÚR
Szabó Dániel


DOROGHY SANYIKA
Gál Kristóf


Osztálytársak:
Cservák György Dávid, Fejes-Tóth István, Jeremiás Ádám,Kapás Bendegúz, Nagy Dávid, Kurely Balázs, Sitku Norbert,Tornyi Levente


Díszlet: Kiss Beatrix
Jelmez: Libor Katalin
Zene: Faragó Béla
Rendezőasszisztens: Jóvér Csaba
Súgó: Nánási Andrea
Ügyelő: Kató Anikó

Rendező: ÁRKOSI ÁRPÁD

forrás: Csokonai Színház, Debrecen