Csehov: Cseresznyéskert

A Ranyevszkaja család elárverezésre váró birtokán játszódó alig több mint száz évvel ezelõtt megírt, ma is aktuális történetet Radoslav Milenkoviè rendezésében december 1-én este 7 órakor mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház társulata. A miskolci teátrum Spiró György fordításában játssza a darabot.


Jelenet a próbáról

A XIX. század végén játszódó történet szerint a Ranyevszkaja család birtokát elárverezik, hogy villákat, nyaralókat építsenek a helyén.  A Cseresznyéskertet, a régi Oroszország szimbólumát, a régi orosz élet jelképét elvesztik azok, akik nem voltak képesek megtartani. Ranyevszkaja letűnt világából Lopahin új világába való átmenetet a darab egyes szereplői értetlenül, más, főként fiatalabb hősei reménykedve fogadják. A szimbolikusan bármely életforma megszűnését ábrázoló Cseresznyéskert  "...a valaha megírt legjobb darab rólunk, a mi világunkról. Itt minden egyes szó kincs. (...) Ebben a darabban az a konfliktus a komikus, ami a jelentéktelen, a testi, a törpe és a magasztos, a lelki, a drámai között zajlik. A végeredmény komikus. A hatás. Semmit nem semmisítek meg, ami Csehovban humoros, de aki csak könnyű szórakozásra vágyik, az inkább keressen egy másik előadást.  Az, hogy egyszer majd jó lesz az élet, csak szólam, mert úgysem lesz jó. Nem leszünk boldogabbak. Nem lesz több szeretet. Az igazi remény: legyen értelme a szeretetnek. Legyen értelme a szenvedésünknek. Ami csak akkor lehetséges, ha megőrizzük emberségünket. A színház pedig éppen erre való: azt segít megmutatni, hogy akármit tett is velünk ez a világ, még nem veszett el minden, még nem fordultunk ki teljesen emberi mivoltunkból." /Radoslav Milenkovič rendező/


Müller Júlia, Áron László, Halmágyi Sándor

"...ez a Cseresznyéskert nem a régi, megszokott, melodramatikus előadás, amitől minden néző rettegni szokott: most beülünk, itt leszünk holnap reggelig, és mindenki csak sír. Egyáltalán nem! Radoslav Milenković nagyon jó ritmusú előadást rendez a maga alapos elemzésével, világos gondolataival - és ellenállhatatlan humorával." /Müller Júlia, Ranyevszkaja/

"...az izgat, hogyan bontsuk ki a színészekkel együtt az alapvető témát, ha a múltban élünk, a jelen csak illúzió, mint Sarlotta bűvészkedése. A következmény: nincs jövő. Hogy ez a jövőtlenség a közönség számára mennyire riasztó, az attól függ, mit lát a híradóban." /Radoslav Milenkovič rendező/

"Csehov 20. századi világsikere azt jelzi: új és központi problémát tudott megragadni, amelyet talán nem mérnek fel racionálisan, de éreznek mindenütt, ahol az ő drámáit játsszák." /Spiró György műfordító/


Jelenet a próbáról

Anton Pavlovics Csehov
CSERESZNYÉSKERT
-
színmű két részben -
Fordította: Spiró György

Ranyevszkaja, Ljobov Andrejevna, földbirtokosnő: Müller Júlia
Ánya, a leánya, 17 éves: Barta Mária Viola
Varja, fogadott leánya, 24 éves: Bodor Németi Gyöngyi
Gájev, Leonyid Andrejevics, Ranyevszkaja testvére: Áron László
Lopahin, Jermolaj Alekszejevics, kereskedő: Fandl Ferenc
Trofimov, Pjotr Szergejevics, diák: Lukács Gábor
Szimeonov-Piscsik, Borisz Boriszovics, földbirtokos: Halmágyi Sándor
Sarlotta Ivanovna, nevelőnő: Kerekes Valéria
Jepihodov, Szemjon Pantyelejevics, könyvelő: Baj László
Dunyasa, szobalány: Varga Andrea
Jása, fiatal inas: Molnár Erik
Firsz, öreg inas, 87 éves: Csapó János Jászai-díjas, Érdemes művész
Állomásfőnök: Somló István
Postamester: M. Szilágyi Lajos

Díszlettervező: Fabry Juraj
Jelmeztervező: Laczó Henriette
Irodalmi munkatárs: Horváth Barbara
Színpadmester: Farkas Gábor
Ügyelő: Rack Zsuzsa - Orehovszky Zsófia
Súgó: Gah Erzsébet
Rendezőasszisztens: Pöltz Júlia

Rendező: RADOSLAV MILENKOVIĆ

Bemutató: 2006. december 1. - Nagyszínház


 Bodor Németi Gyöngyi, Müller Júlia


<< Bócsi Krisztián felvételei a próbáról >>

<< További képek az előadásról >>


Jelenet a próbáról

forrás: Miskolci Nemzeti Színház
A felvételeket Bócsi Krisztián készítette