Szenvedélyek Pandora-doboza

Nincs tanulság. Mese helyett mély, megrázó, reménytelen emberi történet tanúi vagyunk. Shakespeare Lear királyát, akárcsak a Cymbelinet vagy a Téli regét, körülményes színre vinni. A rendezõ nagyon könnyen beleeshet a mese csapdájába, mivel a darab cselekménye a mai ember számára meseszerû. (Dobre Júlia/hamlet.ro)


Alban herceg (Mátray László), Goneril (D. Albu Annamária), Cornwall herceg (Diószegi Attila) és Regan (Gajzágó Zsuzsa) az ülő körbeveszi Lear királyt (Nemes Levente)

A Bocsárdi László által rendezett Lear király mindezen felülkerekedik és kezdettől fogva elemi erővel zúdul ránk, mellőzve bármilyen "mesélgetést". A már gyermekkorunkból ismert téma, "amelyiketek-a-legjobban-szeret- -annak-adom-a-birodalmam", itt egy stabil rendszer, sőt egy egész világ összeomlását vezeti be. Lear infantilis viselkedése káoszt von maga után, számtalan áldozattal, köztük ő maga is. Elgondolkodtató, hogy milyen következményekkel járhat, bárhol vagy bármikor, ha felnyitjuk az emberi szenvedélyek Pandora-dobozát. A sepsiszentgyörgyi előadás ezt nemcsak bemutatja, hanem már indulásból kibontja azokat a belső motivációkat, amelyek Leart érthetetlen cselekedetéhez elvezetik. Lear vak szenvedélye, fékeveszett indulatossága elindítja a lavinát és az végigdübörög az előadáson, sorra maga alá temetve bűnöst, bűntelent.


Edgár (Váta Lóránd), Lear (Nemes Levente) és a Bolond (B. Fülöp Erzsébet)

Az előadás arra is élesen fókuszál, hogy a Földön mindenkinek van "árnyéka", nem létezik tisztán jó és tisztán rossz, kiderül, hogy egyszerre vagyunk "merénylők" és "áldozatok". A felismerés és megtisztulás útját mégis végig kell járni; csakhogy Learre ennek az útnak a végén nem a megváltás vár, csupán a megváltás reménye. Edmund utolsó szavai sem a rossz jóra fordulását jelzik, viszont fényt derítenek sötét pályafutása kevésbé elítélendő indítóokaira. Apjának, Gloucesternek a szeme világát kell elveszítenie ahhoz, hogy végre tisztán lásson. Ugyanakkor, sorsa aláhúzza a főhős sorsának tragikus szükségszerűségét.

Mese helyett mély, megrázó, reménytelen emberi történetnek vagyunk tanui a sepsiszentgyörgyiek Lear király előadásában. A "tanulságot" a Bolond szó szerint és jelképesen szögezi le, időtlen időkre és nemzedékek okulására.

- Dobre Júlia/hamlet.ro -


A sövény előtt Lear (Nemes Levente) és Cordelia (Kicsid Gizella)


Lear király
Mészöly Dezső és Vörösmarty Mihály fordítása alapján
- tragédia -

Szereposztás:
Lear, Britannia királya: Nemes Levente 
Goneril, Lear király lánya: D. Albu Annamária 
Regan, Lear király lánya: Gajzágó Zsuzsa 
Cordelia, Lear király lánya: Kicsid Gizella 
Gloucester grófja: Kőmíves Mihály 
Edgar, Gloucester gróf törvényes fia: Váta Loránd 
Edmund, Gloucester gróf fattya: Pálffy Tibor 
Kent grófja: Szabó Tibor 
Bolond: B. Fülöp Erzsébet 
Alban herceg, Goneril férje: Mátray László 
Cornwall herceg, Regan férje: Diószegi Attila 
Oswald, Goneril udvarnoka: Nagy Alfréd 
Nemes: Debreczi Kálmán 
Frankföld királya: Veress László 
Burgund hercege: Kolcsár József 

dramaturg: Sebestyén Rita Júlia 
díszlettervező: Bartha József 
jelmeztervező: Dobre-Kóthay Judit 
zeneszerző: Könczei Árpád 
szcenikus: Deák Barna 
színpadi mozgás: Liviu Matei

rendező: Bocsárdi László

Bemutató időpontja: 2006.11.28.


Edgár (Váta Lóránd), Edmund (Pálffy Tibor) és Alban herceg (Mátray László)

A Lear király történetének alapja egyszerű mese, de olyan mély emberi érzések és vágyak vezetik a szereplőket, hogy Shakespeare tragédiáját akár polgári drámának is tekinthetnénk. Lear azáltal, hogy lemond királyságáról, már az első jelenettől emberré válik, de királyságával együtt a királyság tudatáról nem tud lemondani, ezért emberségében szeszélyes, kegyetlen és goromba, aki az új helyzet bizonytalanságában nem tudja, hogy valójában meddig terjed a hatalma. Ez a kettősség jellemzi minden megnyilvánulását, ezért vele kapcsolatos benyomásaink is kettősé válhatnak. Tudjuk, hogy méltán szenved, amikor megkapja, amire rászolgált, mégis azt érezzük, hogy méltánytalanság történik vele, mert a gyermeki hálátlanságból fakadó legkegyetlenebb gyötrelmeket szenvedi végig.

Az emberi lét minden fontos kérdése megjelenik a darabban, s azáltal, hogy ellenpontjaikban láthatjuk ezeket, átfogóbbá, egyetemesebbé válik a történet. Az élet és halál, ifjúság és aggkor, erő és gyengeség, növekedés és bukás, helyes döntések és tévedések, éleslátás és vakság drámája a Lear király. A világnak azt az eredendő értelmetlenségét, s benne az embernek azt a eredendő otthontalanságát ábrázolja, mely a lét legszélsőbb határai felől ragadja meg az embert. Tragikus szatíra, mely kigúnyolja az érdekeken és hatalmon alapuló földi boldogságot, de azt a Mennyországot is, amit a halál utánra ígérnek a vallási tanítások. Kigúnyolja a kozmogóniát, az ésszerű történelmet, az isteneket, a jó természetet és az embert, mely "Isten képére s hasonlatosságára" teremtetett. (Nagy B. Sándor)

forrás: hamlet.ro
A felvételeket Barabás Zsolt készítette