Kun László bemutató

"Annak ellenére, hogy Kun Lászlóról elég gazdag forrásanyag áll rendelkezésünkre, zaklatott, ellentmondásos személyiségét mégis teljes homály fedi. A kortársakat is megdöbbentõ "felnõttkori" kicsapongások, a minden erkölcsi normát felrúgó szilaj élet szinte bármilyen elképzelt karakterhez szépen simul: ez éppúgy lehet egy autonóm személyiség botrányt keresõ lázadása, mint egy megtiport fiatal hím nemi királysága, de akár közönséges élvetegség, sunyi, önmagát sem vállaló hedonizmus is. Kun László esetében bármelyik lelki alkat elképzelhetõ."

Fotók az olvasópróbáról
 Próbafotók
Grafikák
Próbanapló


 


"Ezért a történelmi források alapján kiismerhetetlen Királyt három "alakban" jelenítettem meg: egy 12 éves, beteges, álmokba, legendákba kapaszkodó, épphogy-uralkodó Gyerek, egy erős akaratú, változtatni, uralkodni, tisztán látni próbáló 20 éves, a Fiatal, és a halál közeledtét már sejtő, mindenből kiábrándult, hit és morál nélküli, életélvező 28 éves Érett férfi. A három király nem következik egymásból, nem egy életút különböző állomásai, hanem három különböző személyiség. Három király.
A három királyt: a tiszta, mítoszokon nevelt Gyereket, az önmaga erejére és vágyaira ráébredő Fiatalt, és a cinikus, vagy talán bölcs hedonista Érett férfit három különböző színész játssza, akik mindvégig a színpadon vannak, és folyamatosan figyelik, átélik, véleményezik egymás tetteit, döntéseit. Hármójuk alakjából fog összeállni a darab végére Kun László ellentmondásos, végletes figurája. A háromfelé osztott főszerepet nem formai játéknak, írói ötletnek szántam, hanem a királydráma klasszikus műfaját megújító kísérletnek. Egy modern személyiség rekonstrukciója."

(Kiss Csaba)

Trill Zsolt

A darab története a középkorban, a 13. században zajlik. Az ország királyává egy 12 éves gyereket koronáznak meg, IV. Lászlót, aki magyar apától és egy nomád, harcos kun fejedelem lányától származik. A keresztény és a pogány világszemlélet, vérmérséklet ütközik a gyerekben. Ezt a feloldhatatlan belső konfliktust erősíti fel és teszi tragikussá az országot megosztó hatalmi harc, a folyamatos rivalizálás a főurak, az egyház és a királyi udvar között. Nincs közös vagy országos érdek, mindenki a másik kiszorításán, megsemmisítésén munkálkodik pillanatnyi önös szempontjai szerint. A darab elején Kőszegi Henrik, a száműzetésből visszatérő nagyúr a gyerekkirály szeme láttára lemészárolja az ország nádorát (miniszterelnökét). A brutális gyilkosságtól a gyerek idegláz-rohamot kap, heteken át eszméletlenül fekszik, élet-és halál között lebegve. A csodával határos feltámadás egyben megvilágosodás is a gyerekkirály számára, ugyanis halálos álmában egyik ősével, az országot alapító István királlyal találkozott, aki kemény kezű kormányzást, erős központi akaratot sugallt neki. Egy ország, egy király!

Miske László és Kádas József


A gyerek az egyház támogatásával nagykorúvá kiáltja ki magát, és kezébe veszi az ország irányítását. A Henrikkel való nyílt leszámolás a gyerek felnőtté válásának pillanata is egyben. Azonban a hiúságában, érdekeiben sértett nagyúr visszavág, megalázó módon fogságba ejti a királyt. Ekkor váratlanul segítségére siet az anyakirálynő, aki a magára maradt uralkodó támogatására hadba hívja a pogány kunok félelmetes nyilas seregét. A fiatal király harcba vonul, és a kunok segítségével fényes diadalt arat a cseh királyon. A halottakkal borított csatatéren ismerkedik meg a kun fejedelem lányával, Éduával. Feleségét, a nápolyi király szelíd, vérszegény lányát elhagyva László az érzéki örömök, és a korlátlan szabadság felé fordul, maga ellen uszítva nemcsak a magyar főurakat, de az őt eddig támogató egyházat is. A fékeveszett hatalmi harcok nyomán országos káosz, iszonyú vérfürdők és fosztogatások, vallási és etnikai háborúskodások színtere lesz az ország. A római pápa - a főurak uszítására - kiközösítéssel és keresztes hadjárattal fenyegeti meg a királyt, aki első indulatában lefogatja és vérbő kun lányok ágyába hurcolja a pápa küldöttét.

Kóti Árpád és Trill Zsolt


Amikor ráébred tette súlyára, az ország ellen indítandó keresztes háború valódi veszélyére, László váratlanul megalázkodik, a pápai küldött és magyar főurak lába elé borulva bocsánatot kér és eskü alatt megfogadja, hogy keresztény uralkodóhoz méltó életet fog élni, erővel megkereszteli és letelepíti a nomád kunokat. De mindez csak színjáték, átejtés - derül ki a felmentő ítélet után. A kiátkozási per során játszott kétszínű játék a személyiség átalakulásának újabb fordulata . Az ösztöneit és vágyait szabadon követő, önálló, független fiatal király helyébe innentől egy cinikus, hedonista, az emberek megtévesztésében örömét lelő, százarcú érett férfi lép, aki haláláig gúnyt űz a királyi udvarból, egyházból, feleségből, családból, minden társadalmi szabályból. Az egyre erősödő pápai fenyegetés hatására a főurak titkos tanácsa elhatározza, hogy a királyt elteszik láb alól. A merénylet piszkos munkája a keresztes hadjárat által fenyegetett kunokra, a király szeretett népére hárul. A kun fejedelem és fiai álmában meglepik és lemészárolják a királyt. Annyira összevagdosták a testét, hogy a korabeli források szerint csak anyajegyei alapján tudták azonosítani. A vérben fürdő testet három nő, anyja, felesége és szerelme próbálja végső nyugalomba helyezni, de sem az egyház, sem a királyi kripta nem fogadja be. Huszonnyolc éves volt.

Trill Zsolt, Egres Katinka, Kádas József

"Nehéz az, hogy rendezőként el tudjak szakadni az író gondolataitól. Nehéz az a váltás, hogy az író leteszi a tollat, és átadja helyét Kiss Csabának, a rendezőnek. Ez egy tudathasadásos állapot. A helyzetet az oldja meg, hogy több munkatárssal dolgozom együtt. Van egy erős dramaturgom Rácz Attila személyében, aki saját ízlése szerint meghúzta a darabot, és én azt elfogadtam. A szöveg intaktságát vagy ártatlanságát ő már elvette. Aztán jön a díszlet-, a jelmeztervező, a zeneszerző. Létrehoznak egy vizuális és hangi világot, amivel eltávolítanak engem a darab verbalitásától. Elkezdem látni, hallani az előadást. Ettől kezdve rendezőként kezelem már a darabot. Ha nem a saját, hanem egy más szerző művét rendezem, akkor könnyebb a dolgom, mert nem merülök el olyan mélyen a szövegben, akkor a színi megjelenést és a szöveg mögötteseit egyszerre fedezem fel.

Képletesen úgy szoktam fogalmazni, hogy a saját darab rendezése olyan, mintha az ember másodszor akarna szerelmes lenni ugyanabba a nőbe. Már minden titkát ismerjük, tudjuk, hogy milyen az, amikor gyűrötten ébred és rosszkedvű, túl vagyunk mindenen, és akkor most ezzel a sok tudással ússzunk bele megint a szerelembe!
Ez nehéz. Többször rendeztem már saját darabomat. A jó az, hogy -és a Kun László esetében fokozottan így van- boldog vagyok, hogy rendezhetem. Jelen esetben a darab személyiség drámáját rendezni hihetetlenül izgalmas feladat. Közelebbről az a kérdésfelvetés, hogy az ember miként viszonyul önmaga korszakaihoz, felnőttként hogyan tekint vissza gyermek és fiatalkorára, hogyan viszonyul az önmagában együtt élő régebbi "ének"-hez.
Ilyet még soha nem csináltam színházban, sőt azt sem tudtam, hogy ilyen létezik."
( Kiss Csaba)

Kádas József és Egres Katinka


 

Kiss Csaba: Kun László
- királydráma -

Gyerek:
 
ifj. Vidnyánszky Attila/Létmányi Attila

Fiatal:
 Kádas József

Érett:
Trill Zsolt

Erzsébet anyakirályné:
Ráckevei Anna

Kőszegi
Henrik:
Horváth Lajos Ottó

Csák Mátyus:
Miske László

Ladomér, esztergomi érsek:
Kóti Árpád

Fülöp, fermói püspök, a pápa legátusa:
Márton András m.v.

Árbuz, kun vezér:
Dánielfy Zsolt

Kézai Simon, írnok:
Sárközy Zoltán
Kis Izabella, a Gyerek László jegyese:
 Ágoston Krisztina/Gellén Fanni

Érett Izabella, a felesége:
Varga Gabriella

Édua, kun lány, a szerelme:
Egres Katinka

Béla, macsói herceg:
Mészáros Tibor

Törtel, kun harcos:
Krisztik Csaba

Kemencse, kun harcos:
Kristán Attila

Mandula, kun lány:
Földeáki Nóra

Köpcsecs, kun lány:
Szűcs Kata

Őrök,harcosok:
Simó Krisztián
Kiss Gergely Máté

Zenészek:
 Arany Zoltán
Bálint Lajos
Dickmann Roland

Díszlet: Csanádi Judit
(A festményeket Ország Lili művei ihlették.)
Jelmez: Berzsenyi Krisztina
Zeneszerző:Ditrói Kelemen László
Koreográfus: Katona Gábor
Dramaturg: Rácz Attila
Világítás:
Szalai András
Abuczki István

Rendező:
Kiss Csaba

Trill Zsolt és Egres Katinka