Teatro de la Maestranza

A Magyar Nemzeti Balett társulata fantasztikus meghívást kapott, 115 fõvel Sevilla-ban, a Rómeó és Júliával vendégszerepelnek. William Shakespeare 410 évvel ezelõtt írta minden idõk legcsodálatosabb szerelmi történetét, a Rómeó és Júliát.

A mű azóta számos színházi, majd filmrendezőt, opera-, musical- és balett-zeneszerzőt ihletett meg, akárcsak a balettvilág  jeles koreográfusait Frederick Ashtontól John Cranko-ig, Kenneth MacMillantől Maurice Béjart-ig, Leonyid Lavrovszkij-tól Oleg Vinogradovig, idősb. Harangozó Gyulától Robert North-ig.
Itthon Seregi Lászlónak köszönhetjük kiemelkedő előadásunkat, aki 1985-ben alkotta meg első Shakespeare-balettjét, a Rómeó és Júliát. A táncmű muzikalitásának, karakterábrázolásának, drámaiságának és teatralitásának köszönhető, hogy ez az egyik legsikeresebb Seregi-darab, a Magyar Nemzeti Balett repertoárjának ékessége, amelyet a társulat büszkén mutat be a spanyol közönségnek. Seregi a már tőle megszokott módon olyan magas feszültségű szituációkat teremtett, melyek a nagy angol drámaköltő halhatatlan sorait áttételes módon közvetítik a nézőŹhöz. A mű drámai szövetébe belevitte a szélsőséges indulatokkal és érzelmekkel telített reneszánsz életérzést, magatartást, amelyben hirtelen izzik fel a szerelem és a gyűlölet. Seregi bevallottan Zeffirelli nagyszerű filmjének szerelmese, ő maga sem tagadja, hogy munkája során e film volt az egyik fő ihletője Mint a róla szóló monográfiában vallja: "Valójában egyedül ezt a filmet tartottam a Shakespeare-tragédiával adekvát alkotásnak. El is határoztam: ha én egyszer a balettszínpadon nekifogok, márpedig nekifogok, akkor el fogom érni, és be fogom bizonyítani, hogy közelebb tudok jutni Shakespeare-hez, mint bárki más." 
Sevilla-ban a Teatro De La Maestranza színházban lép a nagyérdemű elé a társulat. Az épület befogadó színházként is működik, s a rendszeresen megrendezett tánc- és operaelőadások mellett gyakran lát vendégül nemzetközi együtteseket. A Spanyolok táncszeretete garantálja a sikert és a teltházas előadásokat, a vendéglátók nem véletlenül választották a klasszikus szerelemi történetet, Budapesten beleszerettek a mi Rómeó és Júliánkba. Január közepén 115 fő utazik Sevilla-ba, amely magában foglalja az igazgatóságot, a karmestert, a zongoristát, a szólótáncosokat, a kartáncosokat, valamint a műszaki és az adminisztratív személyzetet.

A turnén a főszerepekben többek között Popova Aleszja (Kossuth díjas, érdemes művész), Ifj.Nagy Zoltán (Kossuth díjas, kiváló művész), Szakály György (Kossuth díjas, kiváló és érdemes művész), Cserta József, Túri Sándor, Pongor Ildikó(Kossuth díjas, kiváló és érdemes művész), Anna Tsygankova, Bajári Levente, Sárközi Gyula, Csonka Roland, Szakács Attila és Apáti Bence táncolják el a világirodalom legszebb szerelmi történetét. 

"Van egy régikeletű, ám kissé cinikus színházi vélekedés - mondja vállalkozásáról a koreográfus -, amely úgy szól, hogy: ha semmi sem jut eszedbe, végy elő egy Shakespeare darabot. Ez azonban nem igaz. Ez kelepce. Mert ha az alkotó komolyan akarja venni a dolgát, akkor kiderül, hogy Shakespeare megszólaltatása mindennél nehezebb. Az avoni hattyú olyan mélységekbe húzza le, olyan csapdahelyzetekbe viszi bele az embert, hogy kínok kínját állja ki a vele való birkózás közben. S végül kiderül, hogy egy Shakespeare darabot elővéve sokkal többféle dolognak kell eszébe jutnia, mintha bárki máshoz fordult volna. Tudom, hogy merészség, de nem kevesebbet tűztem ki célomul magam elé, minthogy Shakespeare veretes sorait táncba költsem át. Ezért képesnek kell lennem, hogy érzelmileg felfokozott módon alkossak, ezt átadjam a táncosoknak, akik a közönséghez közvetítik művemet. Hiszem, hogy a tánc az egyetlen művészi kifejezésmód, amely lehetővé teszi, hogy a szavakkal kimondhatatlant megfogalmazzam. Nem tagadom, elég nagy művészi becsvágy szükséges ehhez, de úgy érzem, hogy ez most megvan bennem."

- Seregi László -

Forrás: Magyar Nemzeti Balett