Igazgatóválság Marosvásárhelyen

Továbbra is kénytelen mûvészeti vezetõ nélkül mûködni a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata. Mivel az aligazgatói tisztségre kiírt, január 31-én tartott versenyvizsgán sem Balázs Éva színmûvész, sem Harsányi Zsolt rendezõ-színész nem érte el a hetes átlagot, a mûvelõdésügyi minisztérium újabb pályázatot készül kiírni.

A tegnap lejárt óvási határidő után Demeter András, a művelődésügyi minisztérium kortárs alkotási főosztályának igazgatója még nem tudott információval szolgálni arról, hogy a két jelölt közül valamelyik élt-e a versenyszabály biztosította jogával.

A Tompa Miklós Társulat mindkét pályázó tagja viszont kijelentette a Krónikának, hogy nem áll szándékában a bizottsági döntést megtámadni. Elmondásuk szerint kellemetlenül érintette őket a hír, de tudomásul vették a versenyvizsga eredményét. "Nem vagyok sértődékeny ember, de amíg nem tisztulnak le bennem a történtek, nem kívánok erről a témáról beszélni" - szögezte le a Krónikának Balázs Éva. A művésznő azt azonban elmondta, hogy lezárt ügynek tekinti az igazgatói tisztségre tett próbálkozását, és nem hajlandó másodszorra is versenyvizsgázni. Ezzel szemben kollégája, Harsányi Zsolt úgy érzi, ha egyszer már belevágott, kötelessége továbbmenni, és újra próbálkozik. "A hiányosságaim ismeretében úgy érzem, másodjára többre leszek képes" - nyilatkozta Harsányi.

Rövid idő, hiányos tájékoztatás

"Nem örülünk a helyzetnek, de a szabály szerint mindent kezdünk elölről, akár a társasjátékban. Számunkra az a fontos, hogy alkalmas ember foglalja el a tisztséget" - mondta el Demeter András, nyomban hozzátéve, hogy mind az idő, mind a színház vezetősége a jelöltek ellen dolgozott. Demeter egy előkészületben lévő kormányhatározattal magyarázta a versenyvizsga meghirdetése és lebonyolítása közötti idő rövidségét. A szaktárca ugyanis attól tartott, hogy a rendelet értelmében ismét "befagyasztanak" minden vezetői tisztséget.

"Nekünk sürgős volt meghirdetni a pályázatot, de a jelöltek kérhették volna a vizsga elhalasztását" - magyarázta Demeter. Arra a kérdésünkre, hogy a színház vezetősége miként játszhatott közre a jelöltek akadályoztatásában, az igazgató elmondta: az intézmény vezetősége nem tette lehetővé bizonyos - a pályázat szempontjából rendkívül fontos - adatokhoz való hozzáférést. Demeter András szerint nemcsak a minisztériumi vizsgaszabályzat kötelezte volna erre a színházat, hanem a vizsgázó kollégával szemben tanúsított erkölcsi felelősség is. A jelöltek lapunknak elmondták, hogy őket mindössze a vizsga előtt két nappal, röpke másfél órában tájékoztatták a színházat és annak személyzeti felépítését érintő néhány kérdésben. Harsányi Zsolt kifejtette: az illetékesek az adatok bizalmasságára hivatkozva utasították vissza az adatszolgáltatást.

Rosszul megfogalmazott követelmények

Kárp György, a színház ügyvezető igazgatója, aki Kovács Levente távozása óta mintegy három éve a társulatvezetői teendőket is ellátja, úgy véli: a színház mindent megtett a jelöltek támogatása érdekében. Kárp beismeri, hogy nem fénymásolták le a két színművész igényelte gazdasági és személyzeti okiratokat, de elmondta, hogy erre nem is lett volna sem idő, sem lehetőség. "Én nem állítom, hogy mi csupa titkos adatokkal dolgozunk, de amikor az épületben folyik a tatarozás, a színpadon a próba, és a nyakunkon lógnak a Számvevőszék ellenőrei, nem tehetek oda két-három embert, hogy napokig böngéssze az iratokat, és fénymásoljon le mindent, amit a jelöltek kérnek" - érvelt Kárp.

A versenyvizsga sikertelenségét szerinte egészen máshol kell keresni. Az igazgató teljesen alkalmatlannak és megtévesztőnek tartja azt a pályázati rendszert, amit a minisztérium a jelentkezők számára kidolgozott. "Olyan követelményeket támasztottak, mintha vezérigazgatói posztot hirdettek volna meg. Vagy mondjuk ki: a pályázatot bután fogalmazták. Különben mi a magyarázata annak, hogy egy potenciális művészeti igazgatótól bizonyos káderadatok és könyvelési mérlegek ismeretét kérik, amikor az nem rá tartozik" - nyilvánította ki elégedetlenségét Kárp György. A társulat élén álló színművész, aki hangsúlyozni kívánta, hogy póttevékenységéért egyetlen pluszlejt sem kap, úgy érzi, hogy a versenyvizsga kudarca nem szült feszültséget a társulat tagjai között, azonban szerencsésnek tartaná, ha mielőbb betöltenék a művészeti vezetői tisztséget.

(Szucher Ervin, Krónika)
Forrás: Hamlet.ro