Mesél a bécsi erdő

Ödön von Horváth népszínmûve (berlini Deutschen Theater 1931) teli, de s tele van buta jó emberekkel; mindnek hiányzik az önismerete. Segítenének egymáson, mégis a legjobb szándékkal elpusztítják. Keszég László rendezése teli csupa elvetemülttel. Önelemzõk. Véleményük van önmagukról meg a többiekrõl. Szándékosan tesznek rosszat. Sikerrel. A legtöbbet az elõadásnak ártanak. A szerepek helyett többségük a szereprõl vallott véleményét játssza.


Hollósi Frigyes, Martinovics Dorina

A rendező Perczel Enikő dramaturggal kozmetikai kezelésnek vetette alá Mészöly Dezsőnek a bécsi elővárosi közbeszéd groteszkjének megmagyarítását.
A Nemzeti Színház szuterénjében bemutatott előadás főszereplője Árvai György vitrinekből, bolti kirakatokból, lengő üvegajtókból a játékteret körbefogó díszlete. Wachauból ugyan beviszi a játékot a belvárosba. Mintha a babaklinika, a hentesüzlet, a külvárosi trafik előkelő és dúsan kiállított boltok volnának. Nemes faanyagok, szokatlanul gondosan megszerelt üvegfalak veszik körül a színészeket. Tágas tér. Néha betolnak egy hatalmas, tölgyfa biliárdasztalt, érett Thonetteket. Műbútorasztalosi szépségek gyönyörködtetnek.
A kiállítási csarnokot világító rökamié üveglapjai frízszerűen díszítik a magasban. Horváth darabjának számos helyszínét ügyesen összefogja az alapdíszlet, bár a kezdés után egy órával váratlanul begyalogolnak átdíszíteni a bútorosok. Elvégezve munkájukat, távoznak. Ennél az ügyetlenségnél zavaróbb, hogy Keszég nem tud mit kezdeni a rendelkezésére álló térrel. A színészek vagy egyik, vagy másik sarokban, ajtófélfánál megállnak, Bányai Tamás hegyes fényei kiszakítják magánszámukat a látványból. Többnyire azonban a francia klasszikus színpad hagyományos kifli-alakjában felsorakoznak a tér közepén, hogy ki-ki kényelmesen elmondhassa soros szövegét.
A főszereppel megbízott díszletszínész után a díszletként működő színészekről.


Básti Juli, Bródy Norbert

Molnár Piroska részt vett az Ascher rendezte kaposvári előadásban (1978), ahol a Faluszínházból előkapart Sándor Böske mesebeli bábuskaként, dércsípte, fonnyadt téli alma arcával jóságosan rányitja csecsemő-unokájára az ablakot, hogy a halálba hűtse. (A nyugdíjas színésznő a Katona József előadásában a repülőgéptől iszonyodó Pártos Erzsi helyett körbeturnézta a színházzal a világot 85 éves koráig.) Csupa csepegő méz, bájoló kedvesség, gyermeki ártatlanság volt gyilkos nagymamája. Miként Horváth drámája is a derék köznapi nyárspolgárokban bujkáló vadat rajzolja ravaszul; szadizmust, gyilkos önzést, vak ösztön kergette falnak menést, kannibalizmust és mohóságot pénzre, testre, birtoklásra.
Molnár lefittyedt szájszéllel, kurjantó hangerővel, botjával hadonászva elvetemedetten lép színre. Nem értjük, mint fegyelmezi magát gyilkossággal a fináléig. Mérges, rossz néni. Embergyűlölő boszorka a mesékből. De nem a bécsi erdő meséjéből.
A hervadásnak indult trafikosnőt Básti Juli igen epésen jellemzi. Könnyedén vonultatja fel színészi fegyvertárát. Mutatós tűzijátéka közben meg nem szabadultam attól az érzéstől, hogy egy súlylökő bajnok selyemlabdák emelgetésére pazarolja erejét.


Miklós Marcell, Kaszás Attila


Kaszás Attila Oszkárjának gesztusai bőbeszédűen ismételgetik, amit a színész belülről tisztán megfogalmazott.
Miklós Marcell (Alfréd) félkész novícius. Martinovics Dorina a Tartuffe-ben Marianne volt. Itt is Marianne, csak a színlap szerint Mariann. Hollósi Frigyes Tündérkirálya különös színházi szerzet. A szerep autista vonásait, önsajnálatát, önérdekei megvakította lényegét mély szépséggel mutatja fel a dráma valamennyi kulcspontján. A dramaturgiai összekötő anyagot illusztrálóan elkajabálja. A nehezét kiválóan megoldja. A könnyű részekre nem fordít gondot. Csoma Judit önkéntesen önmérsékelő középhangja kiemelkedik az általános színi zajgásból, hogy egyetlen dráma fölcsattanásban végre színészi poénként kiereszthesse hangját. Trokán Péter civil vadászöltönyében is olyan, mintha még mindig hadikészültségben volna. Bródy Norbert ülve is feszes vigyázban áll, sörözve is Heil, Hitlert ordít. Ujlaky László ingerült gyóntató lelkész. Sokan szerepelnek a színen, de nincs mit írni róluk. Kadala Petra koreográfiái halandzsatáncok. Azonos értékű kezek és lábak vállalkoznak bemutatásukra.


Martinovics Dorina


A jó nevű ifj. Johann Strauss, Chopin, Ziehrer, Puccini, Schumann, Radeck: Fridericus Rex indulója, népdal, tánczene - szerzőtől tudatosan a dráma szövegébe beírt - dallamai helyett Zságer Balázs kísérőzenéjét használja a rendező, hogy a jelenetek végén növekvő erővel dinamikát kölcsönözzön az előadásnak.

Szerző: MGP
A felvételeket Nehéz Andrea készítette