Radnóti est

Valahányszor költõi estet készítettem (Kosztolányi, Szép Ernõ, Radnóti, Babits, Márai, Arany), mindig kicsit magamról is beszéltem. Most Radnóti költészetében azt keresem, ami az õ magyarságtudatáról, zsidóságáról és katolicizmusáról szól, és szeretnék beszélni a saját családomról, a gyökereimrõl. /Bálint András/

RADNÓTI
Bálint András műsora

Irodalmi tanácsadó: Ferencz Győző
Színpadtér: Horesnyi Balázs
Munkatárs: Őri Rózsa
Rendező: Deák Krisztina

Bemutató: 2007. március 11.

Az est folyamán Radnóti versek, naplórészletek, levelek, korabeli újságcikkek, törvények szövegei hangzanak el, de elmondok néhány saját történetet is. A közönség körbeül, egy térben vagyunk, együtt gondolkodunk. /Bálint András/


Színházunkban több mint húsz évvel ezelőtt volt az első Radnóti, azóta Bálint András számos más költő illetve író életművéből készített színházi estet.

- Miért lett számodra újra érdekes, fontos Radnóti?

Bálint András: Valahányszor költői estet készítettem, önmagamról is beszélni akartam. Kosztolányi, Szép Ernő, Márai, Babits vagy akár Arany szavaival. Radnótihoz most két ok miatt tértem vissza. Egyrészt, mert Ferencz Győző új monográfiájában számtalan olyan anyagot, dokumentumot találtam, amelyek eddig még nem jelentek meg nyomtatásban. Többek között például Gyarmati Fanni naplójának részletei, és néhány eddig ismeretlen Radnóti levél. Másrészt, ahogy öregszem, egyre fontosabbá válnak számomra a gyökereim, és úgy érzem, Radnóti sorsa kapcsán, az ő történetén keresztül tudok beszélni a zsidóságomról, a magyarságomról, a családomról és a gyökereimről.
A szövegek válogatásánál, összeállításánál tehát Radnóti életének és költészetének arra a vonulatára helyezem a hangsúlyt, ami az ő zsidóságáról, katolicizmusáról és magyarságtudatáról szól.

- Mi volt az a mozzanat, ami Radnóti költészetében erre irányította a figyelmedet?

Bálint András: Az a drámai fölfedezés indított el ezen a vonalon, hogy az abdai tömegsírban fekvő Radnóti kabátja zsebében volt egy frissen készült keresztlevél. A bevonulása előtt néhány nappal készíttetett egy másolatot az egy évvel korábbi megkeresztelkedéséről. Én erről korábban nem tudtam. Megdöbbentett ez a felfedezés. Választ akartam kapni arra, hogy miért vitte magával a keresztlevelet? Miféle meggyőződésből? Reális előnyt remélt? Mire gondolt? Innen indultam el, és kicsit jobban beleásva magam a szerző életművébe, Radnóti identitáskeresését küzdelmesnek, drámainak tartom. Igazi drámai hősnek látom őt ebben a küzdelemben.

- Milyen szövegek hangzanak a műsorban?

Bálint András: Elsősorban versek, a híresek és kevésbé ismertek. De elhangzanak még részletek Radnóti és Fanni naplójából is, hallhatóak lesznek Radnóti levelek, felolvasok korabeli dokumentumokat, újságcikkeket, törvényeket, és elmondok néhány személyes történetet is a gyerekkoromról, a családomról, saját identitáskeresésemről. A személyes történetek és a szövegek tartalma miatt fontosnak érzem, hogy intim közelségbe kerüljek nézőkkel, szeretnék melléjük ülni, szeretnék velük együtt gondolkodni. Amúgy is az este hangvétele néhol frivol, élénk lesz, és gyakran hallják majd a haragos Radnóti.

- Hogyan fog megvalósulni ez a vágyott közelség, közvetlenség?

Bálint András: Alkotótársaimmal, Deák Krisztina rendezővel, Horesnyi Balázs díszlettervezővel, és Kövesy Károly szcenikussal közösen kitaláltunk egy új játékteret a színházban. A színpad kinyúlik a nézőtér első széksorai fölé, vagyis tulajdonképpen egy szintbe hozzuk a nézőteret és a színpadot, ezáltal létrejön egy stúdiószínpad, amire új nézőteret építünk székekből, amelyek körbefogják az alig tíz négyzetméternyi játékteret. Az erkély megmarad nézőtérnek. Úgy érzem, ez a tér segít megteremteni azt a légkört, amiben az előadáshoz szükséges közös gondolkodás megszülethet.

Radnóti Miklós levele Gyarmati Fannihoz:
Estefelé voltam Sík Sándornál, drága. A rendházban lakik, hosszú folyosókon mentem, minden sarkon nagy fekete feszület. Egy szobája van tele könyvvel. Harminckilenc éves az egész ember, fiatal pap, nagyon kedves volt. Bár én élhetnék Pesten, mondja, mikor megtudja, hogy odavalósi vagyok - miért jött ide? Kicsit elkeseredve mondom neki: mert van egy hibám, főtisztelendő úr, zsidó vagyok, kénytelen voltam. Fölállt, odajött a karosszékhez, amiben ültem, és két kezét a két vállamra tette. Nehéz bizony, de nem baj az öcsém, vigasztalt.
Szeged, 1930. szeptember 12.

Az előadást támogatta a Szerencsejáték Zrt.

Forrás. Radnóti Színház