Vendégségben Budapesten

Kiváló színészi alakításokat, nagyszerû rendezéseket és emlékezetes produkciókat láthatnak mindazok, akik a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház elõadásait április 2. és 5. között megtekintik a Thália Színházban.

A Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar színházi estek sorozatban mindig felfokozott várakozás előzi meg a szentgyörgyi társulat
bemutatkozását, hiszen a legrangosabb magyar nyelvű teátrumok között
jegyzett együttes ritkán látható fővárosunkban. Április elején a Tamási Áron Színház repertoárjából a 2005 novembere és 2006 novembere között bemutatott darabok közül az öt legkiemelkedőbb kerül színpadra, ráadásul három most először látható Magyarországon.

 


Jelenet a Boldog nyárfalevél c. előadásból 

Tamási Áron: BOLDOG NYÁRFALEVÉL
2007. április 2-án, hétfőn este 7 órakor
a Thália Színházban
Rendező: TÖRÖK VIOLA

A háborúból álruhában hazatérő férj és a köréje fonódó események szereplői a felborult világ helyreállítására tesznek kísérletet, felzaklatott, olykor burjánzó életükből szeretnének békés, nyugalmas és biztonságos rendet teremteni. Tamási Áron székely Odüsszeusz-története példázat a szerelemről, a hűségről és a bizalomról. Török Viola megrendítő előadása méltó folytatása Bocsárdi László Tamásit újraértelmező rendezéseinek.

­­­


Jelenet az Apokrif c. előadásból

APOKRIF
Középkori magyar boszorkányperek iratai alapján
Összeállította és előadja BICSKEI ZSUZSANNA
2007. április 2-án, hétfőn este 9 órakor
a Thália Színház Új Stúdiójában

A Mandrake, Michael Beasley, Dead Can Dance, Lajkó Félix, Ligeti György, Kodo, Apocalyptica és Therion zenéjére, Eörsi István verseire készült egyéni est középkori magyar boszorkányperek perirataiból merít ihletet. Bicskei Zsuzsanna előadása a tánc, az ének, a vers nyelvén beszél az elvakult vallásosság nevében legyilkolt több ezer egyszerű asszony sorsáról, női princípium és patriarchális világrend, hatalmasok és elnyomottak örökké élő konfliktusáról.

 


Jelenet Godot-ra várva c. előadásból


Samuel Beckett: GODOT-RA VÁRVA
2007. április 3-án, kedden este 7 órakor
a Thália Színházban
Rendező: TOMPA GÁBOR m. v.

Samuel Beckett mára már klasszikussá vált abszurdját napjainkban is nagy sikerrel játsszák a világ számos nyelvén. A két főhős, Vladimir és Estragon kietlen térben és időben tölti idejét; Godot-ra várnak, arra a titokzatos, megfoghatatlan valakire, aki talán holnap jön el. Vladimir és Estragon története korunk embere számára tart tükröt. Godot-ra várni, egy titokzatos valakire, aki talán majd holnap jön: ez a várakozás, ez a reménykedés tölti ki mindannyiunk életét.
A darabot a romániai színházi élet kimagasló értékű alkotója, a Kolozsvári
Állami Magyar Színház igazgatója, Tompa Gábor rendezte, akit Európa-szerte úgy tartanak számon, mint Samuel Beckett műveinek egyik legjobb ismerőjét.

A produkció a 2006-os kisvárdai fesztivál fődíjas alkotása.
Péter Hilda Lucky szerepének megformálásáért Romániában elnyerte a 2006-os év legjobb mellékszereplőjének járó UNITER-díjat, Magyarországon pedig mint a 2005/2006-os évad legjobb női mellékszereplője kapta meg a Színikritikusok Díját.
Az előadást 2006-ban UNITER-díjra jelölték.

 


Jelenet  A nyugati világ bajnoka c. előadásból


John Millington Synge: A NYUGATI VILÁG BAJNOKA
- komédia
2007. április 4-én, szerdán este 7 órakor
a Thália Színházban
Rendező: BOCSÁRDI LÁSZLÓ

John Millington Synge 1871-ben született Dublin külvárosában, munkásságát meg­hatá­rozta, hogy az ír nemzeti mozgalom idején élt és alkotott. A szatirikus komédia főhőse, a képzeletbeli apagyilkossága miatt hősnek tartott gyáva fiatalember jelképes alak: a balladai hős paródiája, de egyben bírálata a fanatikus nemzeti öntudatnak, és az eszményítő, nacionalista legendáknak is.
A nyugati világ bajnoka száz év távlatából is friss, aktuális. Egyrészt, mert manapság a hősiesség fogalma igen tág kategóriává vált, másrészt, mert a hagyományos erkölcsi értékrendszerek annyira eltorzultak, hogy szinte csak nézőpont kérdése: aljas bűnnek vagy magasztos tettnek minősül-e egy emberi cselekedet.

 


Jelenet  a Lear király c. előadásból


William Shakespeare: LEAR KIRÁLY - tragédia
2007. április 5-én, csütörtökön este 7 órakor
a Thália Színházban
Rendező: BOCSÁRDI LÁSZLÓ

A Lear király történetének alapja egyszerű mese a hatalmát és birodalmát lányai közt felosztó királyról. Lear ugyan lemond királyságáról, a királyság tudatáról azonban nem tud, ezért szeszélyes, kegyetlen, szeretetre képtelen és goromba emberré válik, aki nem érzi, hogy meddig terjed a hatalma. Mindenkit elűz maga mellől, s amikor belátná, hogy keserű sorsát maga okozta, s őszintén megbánná bűneit, már késő.
A címszerepet az idén Jászai-díjjal kitüntetett Nemes Levente játssza.
Bocsárdi László rendezésében nemrégiben a Nemzeti Színház is bemutatta a Lear királyt. Ez az este alkalmat adhat az összehasonlításra, hogy az otthon és itthon egyaránt sikeres alkotó "saját színészeivel" miként állította színpadra az ősi kelta mítoszt.

Fotók: Barabás Zsolt
Forrás: Égtájak