A Csárdáskirálynő Nyíregyházán

A Csárdáskirálynõ valószínûleg a létezõ legklasszikusabb operett. Statisztikusok szerint a Föld valamelyik kontinensén minden egyes percben fölcsendül - filmen, tévében, színházban, vagy rádióban - a Csárdáskirálynõ egy jellegzetes dallama. Kálmán Imre idõtlen remekmûvének középpontjában természetesen a szerelem áll: Edvin herceg halálosan szerelmes Szilviába, az egyszerû sanzonettbe, azonban fõrangú családja mindenáron meg akarja akadályozni kettejük törvényes nászát... Szerencsére kiderül, hogy annak idején Edvin anyja, Cecília...

Gyönyörű dallamok, szenvedély, nevetés, orfeum, pezsgő, századforduló, Hajmási Péter, Jaj, cica, Te rongyos élet - mindnyájunknak.

Mindannyian tudjuk, hogy a Csárdáskirálynő a legklasszikusabb operettek egyike. Azt azonban már kevesen tudják, hogy...

 • az 1916. novemberi pesti bemutató után a darab - a magyar színháztörténetben egyedülálló módon - már 1917. februárjának elején elérte a századik előadást, májusban pedig megtartották a kétszázadikat is. Ekkorra Bécsben túl voltak a négyszázadik előadáson.
• Csak az 1917-es évben világszerte tizenkétezerszer került színpadra az akkor még Csárdáskirályné címmel futó operett, melynek paródia változatát a Városligeti Színházban 1917. nyarán mutatták be, Csámpáskirályné címen.

• A legérdekesebb Csárdáskirályné előadás feltehetően a háború alatt alakult Magyar Tábori Színház produkciója volt, Szibériában. Hadifoglyok játszották egymás és mások szórakoztatására. A díszletet, a jelmezeket és a kellékeket ők maguk készítették, a szövegkönyvet és a kottát emlékezetből jegyezték le. Korabeli feljegyzések szerint a női szerepeket megformáló férfiakat társaik nagy becsben tartották és úgy ünnepelték őket, mint az igazi primadonnákat.
• Kevesen tudják, hogy Kálmán Imre évfolyamtársa volt a Zeneakadémián Weiner Leó, Jacobi Viktor, Szirmai Albert, és egy éven keresztül Bartók Béla, valamint Kodály Zoltán is.

• Gershwin nagy tisztelője volt Kálmánnak és személyesen játszotta el a Kék rapszódiát az operettszerző lakásán és nekiajándékozta ezüst töltőceruzáját is, amivel a híres partitúrát írta. 
• Magyarországon először Beöthy László, a Király Színház igazgatója tűzte műsorra a Csárdáskirálynét 1916-ban. Az ő újításaként a második és a harmadik felvonás kezdete előtt fehér vászonra vetítették a dalok szövegét, így a közönség is énekelhetett.
Forrás: Gerő András, Hargitai Dorottya és Gajdó Tamás: A Csárdáskirálynő -Egy monarchikum története, Pannonica Kiadó, 2006

Forrás: Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház



 • Interjú
Nemes vad a vadásznak
Tasnádi Csaba
rendező a Csárdáskirálynőről


- Nyíregyházán sok jeles zenés darabot játszanak. Miért épp a Csárdáskirálynő került sorra?
- Tasnádi Csaba: Mert az operettirodalom csúcsa. Színháznak és rendezőnek is nagy levegőt kell venni, ha a bemutatására vállalkozik. Sajátos legendárium övezi a darabot. 1915 novemberében, a világháború kellős közepén volt a bécsi bemutató, s hamarosan Európa-szerte játszották. 1917-ben tizenkétezerszer. Az 1916-os novemberi pesti premier után három hónappal már százas szériát ért meg a mű, a következő év májusában pedig már a kétszázadik előadást ünnepelték. Kálmán Imre abszolút modern zeneszerző volt, mindent tudott az akkori világ zenei trendjeiről. Dalai hamar slágerekké váltak, de a librettó is nagyon erős. Kis túlzással, a történet eljátszható lenne a dalok nélkül is, olyan feszes a dramaturgiája.
- Úgy jó a darab, ahogy van?
- Tasnádi Csaba: A harmadik felvonás kissé "operettesen" összecsapott. De csak keveset alakítottunk rajta, hogy ne legyen annyira bugyutácska. Azt szerettük volna, ha a színészek fölépíthetik szerepíveiket, s úgy jutnak el a boldog végig.
- Változtatott-e a szövegeken Tasnádi István dramaturg?
- Tasnádi Csaba: Nem igazán volt erre szükség. Nem ez az első operett, amit leporoltunk, így volt ez a Szabad széllel, a Cirkuszhercegnővel, a Cigányprímással. István pontosan érzi, mit bír el a műfaj, mi az, ami mozdíthatatlan a szerkezetben, és hol szorul - jelenetlezárásban, abgangban, entrée-ban - kisebb ráncfelvarrásra a játék. De hát a Csárdáskirálynő nevű matuzsálem nem múmia, hanem friss, érett asszony.
- Elég erősnek érezte-e a társulatot az énekesi, táncosi szerepkörök kiállításához?
- Tasnádi Csaba: Olyan erőpróba ez rendezőnek, színésznek, mint a hegymászónak a Mount Everest. Nemes nagyvad a vadász életében. A nyíregyházi társulat, úgy gondolom, többszörösen bizonyította, hogy alkalmas ilyen feladatra. Nem szerettem volna zenei téren sem kompromisszumokat kötni, ezért hívtam Pankotay Pétert és Tóth Sándort - mindketten játszottak már nálunk - a tenorista szerepére. Az operett érett egyéniségeket kíván. Nem véletlenül a legjelesebb színészek fémjelzik a műfajt a Latabároktól Felekin át Honthyig és Oszwald Marikáig. A mi előadásunkban Kerekes Ferkót Gáspár Tibor, Miskát Horváth László Attila, Cecíliát Kútvölgyi Erzsébet, illetve Pregitzer Fruzsina, Stázit Kuthy Patrícia játssza.
- Milyen hagyományai vannak az operettjátszásnak Nyíregyházán?
- Tasnádi Csaba: Nincs igazi tradíció. Viszonylag kis színpad a miénk, kis zenekari árokkal és még kisebb költségvetéssel. Az operett drága műfaj. Ha az évadterv összeállításakor tudom, hogy ilyen szűk esztendő következik, eszembe nem jutott volna műsorra tűzni a Csárdáskirálynőt. De évek óta dédelgettem a gondolatot, mert van tökéletes címszereplőnk Horváth Margit személyében, s a közönség is rég vágyott erre a bemutatóra.

K. D.


Kálmán Imre: CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ

- Operett-
Átdolgozta: Békeffi István - Kellér Dezső - Gábor Andor


Leopold herceg BÁRÁNY FRIGYES
Cecília, a felesége KÚTVÖLGYI ERZSÉBET/PREGITZER FRUZSINA
Edwin, a fiuk PANKOTAY PÉTER/TÓTH SÁNDOR
Stázi grófnő, az unokahuga KUTHY PATRÍCIA
Ferdinánd főherceg KOBLICSKA KÁLMÁN
Rohnsdorf tábornok NAGYIDAI GERGŐ
Kaucsiánó Bonifác gróf TÓTH ZOLTÁN LÁSZLÓ/ILLYÉS ÁKOS
Kerekes Ferkó GÁSPÁR TIBOR
Miska, főpincér HORVÁTH LÁSZLÓ ATTILA
Szilvia, sanzonett HORVÁTH MARGIT
Kiss, közjegyző KOCSIS ANTAL
 ... és még sokan mások ...

Dramaturg: TASNÁDI ISTVÁN
Látvány: CSÍK GYÖRGY
Koreográfus: LADÁNYI ANDREA, BÁNKI ZSOLT
Zenei vezető: KAZÁR PÁL
Súgó: APJOK RODICA
Ügyelő: LENGYEL JÁNOS
    Rendezőasszisztens: FÜLÖP ANGÉLA

Rendező: TASNÁDI CSABA

 Bemutató: 2007. március 31. 19h. - Nagyszínpad

Előadás fotók: - zsizsi-