Spiró György: Prah

Mindannyian arra várunk, hogy egyszer csak ránk mosolyog a szerencse. Sokan közülünk hétrõl hétre öt számban, öt kicsi ikszben bízunk; és abban reménykedünk, hogy hátha a mi számainkat húzzák ki. Elõre eltervezzük, hogy ha nyernénk, mire költenénk a pénzt, kinek adnánk belõle, hogyan gazdálkodnánk vele.

   

A Prah két szereplőjével, egy házaspárral megtörténik az, amiről a legtöbben csak álmodunk: öttalálatosuk van a lottón. Álmodozni könnyű, örülni viszont nehéz. A házaspár sem tud mit kezdeni az ölébe hullott lehetőséggel: hisz már nem vásárolhatják vissza az elmúlt éveket, és már nem válthatják meg a közös jövőjüket sem. Hirtelen nem tudják mitévők legyenek, de amíg gondolkodnak, tervezgetnek - biztos ami biztos - egy régi, jugoszláviai nyaralásból hazahozott kakaó-prahos, azaz kakaóporos dobozba süllyesztik a nyertes szelvényt.


Börcsök Enikő és Schneider Zoltán a Prah c. darabban

 

 

Spiró György: Prah

Nő  BÖRCSÖK ENIKŐ
Férfi   SCHNEIDER ZOLTÁN

Dramaturg: Morcsányi Géza
Díszlet: Horgas Péter
Jelmez: Benedek Mari
Ügyelő-súgó: Andrási Kata
A rendező munkatársa: Őri Rózsa

Rendező: VALLÓ PÉTER

Az előadást támogatta:
NKA
Katona József Drámaírói Pályázat


Bemutató: 2007. április 29.

 


Börcsök Enikő és Schneider Zoltán a Prah c. darabban

Spiró György drámái közül eddig egyet sem mutatott be a Radnóti Színház, noha - épp ebben az évadban - a szerző mondatai már elhangzanak színpadunkon, hiszen a Szentistvánnapi búcsút Spiró György fordításában játssza a társulat. Egy lemaradást pótol, és régi vágyát teljesíti tehát a színház azzal, hogy Spiró György legújabb drámáját, a Prahot bemutatja.
A szerző a Radnóti Színház felkérésére írta kétszereplős drámáját, melyben egy középkorú, vidéki házaspárnak ötös találata lesz a lottón. Ez a váratlan, örömteli esemény kiváló drámai alaphelyzet, hisz olyan következményekkel jár, amelyek megváltoztatják, felforgatják az ember addigi életét. Semmi sem lesz már olyan, mint előtte volt. Spiró azt a napot, azt a délutánt írta meg, amikor a férj a nyertes szelvénnyel a zsebében hazamegy, hogy elújságolja a hírt a feleségének, aki éppen főz. Ez a pillanat a fordulat, a változás drámai pillanata. Az utolsó olyan délután, amikor még minden a régi, de már a feleség és a férj is tudja, hogy holnaptól minden megváltozik. Csak jelene nincs ennek a pillanatnak: ilyenkor minden a múltról és a jövőről szól. A boldog, gazdag jövő ismeretlen, kiszámíthatatlan, és éppen ezért félelmetes is. Felkavaró gondolatjátéknak és fájdalmas múltidézésnek lehetünk tanúi: két ember beszélgetéséből egy házasság, egy generáció, egy ország története rajzolódik ki lassan.
Akárcsak legutóbbi színdarabjaiban, most is keserű komédiát írt Spiró, melyet fanyar hangvétel, cinikus humor jellemez. A szerző kíméletlen kritikával mutatja meg miféle irracionális félelmek irányítják cselekvéseinket, milyen nevetséges, kisszerű gondolatok hálójában vergődünk.
Prah - horvát szó, jelentése por. Ez áll azon a jugoszláviai nyaralásból hazahozott kakaós dobozon, amibe a feleség elrejti a nyertes szelvényt. És a dráma végén valóban minden porrá lesz, megsemmisül: az álmok, és az a látszólagos boldogság is, amiben eddig éltek.


Fotók: Koncz Zsuzsa
Forrás:Radnóti Színház

Kapcsolódó anyag:
- Interjú Börcsök Enikővel