Egy emléktáblára

Emléktáblát tettek ki a Katona József Színházban Bárdos Artúr és Belvárosi Színháza tisztelgésére. 125 éve született, 43 éve halt meg. Amikor a Petõfi Sándor utca elõdje, a Koronaherceg utca számú bérházának udvarára belelát, és tervezõivel beleláttat egy elegáns és hallásra-látásra-benne létre tökéletesen alkalmas színházat hoz létre, helyet szorít az udvaron a modern színjátéknak, az irodalmilag igényes mûsornak, a színpad kényesen megkapó látványának, és a kezdeti ensemble-játéknak.

Benedek Marcell írja róla első, megírásra érdemesnek tartott emlékét: "A Barcsay-utcai gimnázium dísztermének dobogóján áll, mint az önképzőkör titkára és az évi pályázatok eredményét hirdeti ki. Sorban bontja fel a jeligés leveleket és merev arccal olvassa a nevet: Bárdos Artúr. Végül már elunja a bontogatást és úgy jelenti be: - A nyertes én vagyok.
Kivétel nélkül, valamennyi pályadíjat ő vitte el." (Film-Színház-Irodalom, 1944/5.)  Jogot végzett a budapesti tudományegyetemen. Egyetemistaként a Pesti Napló, a Nyugat munkatársa. Utóbb az Egyetértés, Budapesti Hírlap lapoknak dolgozik. Újságíró, színibíráló. Részese Osvát Ernővel a Magyar Géniusz elindításának. Tanulmányai a Nyugatban jelennek meg. Költőként jelentkezik (Két ösvény, 1903). Németországi tanulmányút: Berlinben Reinhardt-asszisztens, a hamburgi Neues Theater, a lipcsei Stadttheater dramaturg-rendezője (1909).  Pesten megindítja Színjáték című elméleti hetilapját Sziklai Jenő könyvkereskedő kiadásában, a címlapján Falus Elek programnak beillő szecessziós grafikájával (1910-1911). Nem a részrehajló reklámot műveli. Reinhardtnak és a modern színháznak csap nagy elméleti reklámot. 1910. május 4-én Reinhardt különszámmal előkészíti a németek vendégjátékát. Amikor Incze Sándor - Harsányi Zsolt beindítják a Színházi Életet: az élelmes nyelvelőlap elvonja az olvasókat a teoretikustól.  Színházi tanulmányai kötetben: Az új színpad (1912).
A városligeti Aréna igazgatójának leánya, Feld Irén a kultuszminisztériumtól megkapja a Zeneakadémia kamaratermét szombat-vasárnapi, a volt Thália Társulat szellemében irodalmi színház megtartására. A Kamarajátékok műsorra tűzi Ibsen Rosmersholmját (1910). A címszereplő Kardos Andor elkezdi rendezi. Tőle átveszi az igazgatónő bátyja, Föld Aurél ("a lovakhoz jobban ért Ibsennél"). Végül a színikritikus Bárdos veszi kezébe az irányítást. Első rendezése az Ibsen dráma az Uránia tudományos színházban - a mai moziban - kerül bemutatásra. A Zeneakadémia kistermében megrendezi Sven Lange Sámson és Delila című tragikomédiáját Feld Irén és Gellért Lajos főszereplésével (1911). Bárdos kedvet kap a színházcsináláshoz. Megpályázza Feld Irén háta mögött a Zeneakadémiát. Odaítélik neki. Egyikük sem kapja meg, a tanintézet a növendékeket részesíti a színháziakkal szemben előnyben. A működő színház zavarná a tanítást.
1912. márciusában a Dembinszky utca és az Aréna út sarkán - ott, ahol eredetileg a kapubejáratot strázsálta Lányi Dezső kockakövet emelő pucér Építőmunkás szobra - Bárdos megalapítja az építőmunkások MÉMOSZ székházának Messinger Alajos építész tervezte termében a 600 férőhelyes Új Színpadot. Társigazgató: a szociáldemokrata párt kulturális vezetője, Ady jó barátja, Révész Béla (1876-1944). Átellenben a külvárosok népének játszó Feld Színházzal irodalmilag emelkedett műsort kínál. Az akkoriban modern Strindberget, Schnitzlert (Bátor Cassián, Irodalom utóbbi Harmos Ilona fordításában), Anatole France Crainquebille-jét Franyó Zoltán - Révész Andor fordításában, Octav Mirbeau A pénztárca című egyfelvonásosát, Theodor Csokor Thermidor-ját Karinthy Frigyes fordításában és Krúdy nekik írta egyfelvonásosát (Tátrai kaland), Barta Lajos "proletártragédiáját"(Tavaszi mámor). Tagok: Forgács Rózsi, Simonyi Mária, a későbbi Móricz Zsigmondné, Markovics Margit, Judik Etel Karinthyné (a március végi, második bemutatón Heyermanns Mari-jának címszerepében), mellette a férj szerepében Garas Márton, utóbb némafilmrendező, D. Huszár Irén, Harmos Ilona (Kosztolányiné), Nagy Margit, Saláth Etel, Pataki József (1875-1957) a Nemzeti múzeumőre utóbb, Harsányi Rezső Crainquebille), Gellért Lajos, Antalffy Sándor (Szindbád a Krúdy darabban, annakelőtte az Újpesti Népszínházban játszott), Czakó Pál, Darvas Ernő, Pesti Kálmán. A színészekkel szinte egyértékű a festők szerepeltetése az Új Színpadon. A Mednyánszky- tanítvány Katona Nándor, Kozma Lajos, a kalapácsos ember grafikusa: Bíró Mihály, Gulácsy Lajos, Rippl-Rónai József gyűltek díszletet tervezni, s a modernizmus seregszemléjét megtartani. A kor képzőművészeti modernjei azért is jelentősek az Új Színpadnál, mivel utalnak Bárdos színházának mindvégig kifinomult látványára, a szóval egyenértékben kezelt vizualitásra, amivel elválasztotta magát Bárdos mindig is korának naturalistáitól.
Feldék rákezdenek a bohózataikra, az Új Színpad vidéki turnéra megy. Augusztusban betelepszik a színházba az óbudai színigazgató Kövessy Albert. Bárdos az Andrássy úton kabarét csinál Modern Színpad cégér alatt (1915). Kosztolányi a Nyugatban üdvözli: "Dr. Bárdos Artúr neve maradandóan összeforrt már az Új Színpaddal, mellyel - a Thália után - másodszor akart ezen a földön igaz és modern drámakultúrát teremteni. A Modern Színpadra mindesetre fokozottan figyelnünk kell. Talán ebbe a kellemes szuterénhelyiségbe, ebbe a katakombába bújik majd el az új magyar dráma. A föld felett való színházban úgyis bajos igazi művészetet űzni. Itt, a föld alatt, talán még lehet."
Előbb a Nagy Endrétől kivált és Medgyaszay Vilma által csődbevitt társulattal a Képzőművészeti Főiskola alagsorában, majd a Koronaherceg (1923-tól Petőfi Sándor utca) 6. számú ház udvarára csinosan beékelten 1916. november 16. megnyitja a Falus Elek és Herquet Rezső rózsaszín-halványzöld színű színházát. A páholyok legtöbbje háromszemélyes, de van négy-öt-hat-személyes is. Iványi-Grünwald freskói díszítették a tetőfalakat. Ez az lesz majd a Belvárosnak, ami a Lipótvárosnak a Vígszínház.  Előbb folytatja a kabarét, novemberében harmadik műsorát mutatja be a Modern Színpadon. Benne klasszikus zenére szcenírozott képet ad. (Bach dalát Harsányi Zsolt szövegével Pécsi Erzsi énekli, valamint Bach-Gounod: Ave Maria-ját. Courteline: Madártávlatból még a Thália Társaságot látszik folytatni. Különöst, hogy Forgács Rózsi és Gellért Lajos játsszák Rózsahegyivel, de a díszlet madárkalickát ábrázol, benne papagájnak öltözött színészekkel.  Rippl-Rónai, Major Henrik, Angelo,  Feiks Alfréd, Szécsi-Hacker József tervez egy-egy betétdíszletet a produkciókhoz. Bárdosnak a hazai rendezés történetében kivételes érzéke van az irodalom, a színészi játék, a zene és a képzőművészet összehangolására.
Játsszák a Gyermektragédiát, Bíró Lajos Francia négyesét, Maeterlinck Szent Antal csodáját, Szigligeti Rózsáját. Színházalapításaival Reinhardtot igyekszik Pestre másolni. Reinhardt kiválván a Deutsches Theaterből a Schall und Rauch kabaréban színházi stílusparódiákkal ágyazott meg a szecessziós színházi lázadásnak. Amikor kinőtte kabaréját, a Kleines Theaterben hosszabb jelenetekkel, egyfelvonásosokkal folytatta a megmerevült színház elleni harcot.

1917. december 15. én a Modern Színpadon tartják Bárdos rendezésében a Színházi Élet divatrevüjét kétszáz ruha fölvonultatásával iparművészeti és színházművészeti kavalkádot. Ez már a modernista rendezés ízeit hozó Bárdos.  Hatvany Lili: Noé bárkája bemutatásakor átkeresztelik a cégért Belvárosi Színház névre. 1921-ben beolvadt a Beöthy-féle Unióba. Bárdos nem hajlott megalkudni, kivált, a Radius moziban megindította a Renaissance-ot.
1918-1923: Andrássy úti Színház Strindberg: Mámor (1921) a Belvárosiban Gellért Lajos, Titkos Ilona, Petheö Attila, Szabados Piroska főszereplésével.
1923-1926: Renaissance Színház. Cromlynck: Csodaszarvas-a itteni nagy sikere. Föltűnik a  Karinthy-fordította belga színdarabban Tőkés Anna és Makláry Zoltán. Romain Rolland A szerelem és halál játéka  előadása megbukik. A Renaissance csődbe megy. Kivételesen merész esztétikai provokációként megrendezi magánszínházban modernista Hamletjét Somlayval a címszerepben. A nézőt, amint belép a nézőtérre, a színpad azonnal arra figyelmezteti, hogy itt valami a megszokottól eltérő dolog készül. A függöny nyitva, az előadásra felépített színpad látható. Ez a nyitott színpad bástyaszerű vonalakkal négy térre van osztva, melyekhez ötödikül járul a kivilágított zenekari mélyedés. Egy, előtér, mögötte egy alkóvszerű bemélyedéssel ellátott szoba, e fölött egy-két emeletre tagolt várfal. Az első és második tér között a középre elhelyezett kis pódiumszerű híd: hamar kitaláljuk, innen fognak felhangzani azok a szavak, amelyekre különös hangsúlyt akar vetni a színész vagy a rendező. Ez az architektúra - ifj. Gaál Mózes tervezése - érdekes és újszerű - írja Schöpflin Aladár a Nyugatban. Megbukott az Unió 1926-ban, Rolland Szerelem és halál játéka és Az ismeretlen katona sírjának bukása után Bárdos 1926-1930: Berlinbe költözik.
Die Frau auf der Folter (Asszony a kínpadon, 1928) Robert Wiene rendezésében Edward G. Hemmerde és Francis Neilson színdarabjából írta Bárdos a forgatókönyvet. 
1928: az 513 férőhelyes Theater  im Palmenhaus igazgatója, Karl Goldfeld, volt hamburgi színi direktor társaságában. Berlin (Kurfürstendamm 193/4.) Heinrich Mann: Bibi, Jugend 1928 (Bibi, Ifjúság 1928) az első bemutatója - s bár (1942) emlékiratában azt állítja: ő tette színpadra, a Theater im Palmenhaus műsorfüzete bizonyítja - Karl Heinz Martin rendezte. (A német rendező a Bárdos által távirányított Magyarban előbb Alfred Neumann: Oroszország-ának megrendezésével, /1927/ és Büchner Danton halálával a rendőrség közbelépését kiváltó vendégrendezéssel /1928/ vett részt a magyar színháztörténetben.) A berlini kabarékban hírnévre szert tett Trude Hesterberg mellett Curt Bois Bárdos német társulatának másik kiemelkedő neve. Emlékirataiban Bárdos a Heinrich Mann - szatíra férfisztárjának Curt Boist mondja, helyette azonban Wolfgang Zilzer játszott a címszerepet. Bois nem került színpadra, mert a Vámbéry Róbert dramaturg Schiffbauerdamm színházban nem ereszti a nyárra vállalt alkalmi szerep: Tigris Brown a Dreigroschenoper-ben a; az évtized színházi boom-ja Weill & Brecht alkalmi színháznyitó-rögtönzése.
Második bemutatója: magyar vígjáték. Melchior Lengyel: Tihamér Bárdos rendezésében. Három estén játsszák. Hosszabban csak Pesten, Bajor Gizivel. A Tihamér előbb Berlinben kerül színre, csak azután az Andrássy úti színházban Bajor Gizivel és Rádai Imrével a főszerepben (1931)
1930: a Magyar Színház művészeti vezetője. 1932: új színháza a Művész Színház a Folies Caprice épületében. (Ez ma a Vidám Színpad). Fölfedezi és tálalja a nagyérdeműnek Muráti Lilit nyitódarabjában, a Zilahy Lajos-írta Tűzmadárban.
1936-1938: a Művész Színház cégtábláját átviteti a Fővárosi Operett vagyis a Somossy Orfeum - homlokzatára. A velencei kalmár színháznyitó bemutatója Shylock-ként Gellért Lajos, Bassanio: Básti Lajos. Vígjátéki értelmezésben játszatja Bárdos a művet. Bulla Portiájáról utólag azt írja Fedák: "Nyugodtan merném tanácsolni, hogy perelje be azt az igazgatót, aki vele eljátszatta Portiát, még pedig pirosan lángoló parókában (...) Már akkor bűnt követtek el Bulla ellen, mikor bevitték a nagy, hodály színházba."
"Zsidó nem lehet színház igazgatója, művészeti titkára, dramaturgja vagy bármilyen névvel megjelölt olyan alkalmazottja, aki a színház szellemi vagy művészeti irányát megszabja, a színház művészi személyzetének alkalmazásában vagy a színház művészeti ügyvitelében egyébként irányító befolyást gyakorol."( 1939. IV. Tc. 11.§.)
1939. januárjában Bárdos Artúrtól Patkós György veszi át az igazgatást.
Patkósnak színigazgatóvá művészeti úton lennie nem sikerült. A politika hozzásegítette. 1939 januárjában megbízzák a Belvárosi Színház igazgatásával. Ez az első jobbra-forduló színház. Itt érvényesül legelőször a zsidótlanitás. Itt fordul élesen jobbra a program, amikor dr. Herman Richárd megsokallva a színház működésére ráfizetett 80.000 pengőt: szabadulni akart. Boray Lajos fölhívta színészkollégája, Mihályfi Béla, a Filmkamara alelnöke révén a Színészkamara figyelmét az üzlet átvételére, s eladja a Kamarának 11. 000 pengő köztartozásának kifizetése ellenében. Kiss Ferenc aggasztónak tartaná, ha a Kamara megalakulásakor rögtön bezárna egy előkelő pesti magánszínház, pénzt kér a zsidótlanitáshoz Imrédy Béla miniszterelnöktől, aki ad neki, feltéve, hogy titokban marad az ügylet. A Nemzeti becsvágyó dramaturg-titkárát, Patkóst megteszi a Belvárosi igazgatójául Kiss Ferenc.sából. Sőt, a kamarai elnök az akkori miniszterelnökhöz, Imrédi Bélához  küldöttséget vezet érdekében és 40 ezer pengő állami szubvenciót, mely összegből 13 ezer kifejezetten  "kölcsön kiutalását kérte arra az esetre, ha a Víg, a Magyar, vagy a Belvárosi Színház bezárna, s hogy ezen színházak üzeme az évad végéig folytatható legyen és azok a keresztény színjátszás céljaira átállíthatóak legyenek". Kiss utasította Cselle Lajost, a kamara főtitkárát, hogy hasson oda, miszerint Belvárosi Színház ruhatárának bérlője jövedelmének 50 %-át a színház pénztárába fizesse be, miáltal a színház 8 ezer pengő jövedelemhez jutott. Patkós színházát 1940. július 3-án bérbe adja dr. Törey Zoltánnak, a Magyar Filmiroda igazgatójának híradómozi céljaira 80 ezer pengőért, (s nemcsak nem értesíti erről a Kamarát, de újabb államkölcsönért folyamodik a vallás és közoktatásügyi minisztériumnál. A Színészkamara fegyelmi bizottsága kizárja tagságából.
1941: színészképző magán-studiót nyit Horthy Miklós út 60. szám alatti lakásán.

Bárdos Artúr 1945. május 5-én újra megnyitja Belvárosi Színházat. A bujkálásból napfényre jön, megünnepli, hogy visszakapta játszótermét, ahonnan a Színészkamara önjelölt mohója kiülte. Bárdos Budáról a színpadhoz legközelebb húzódik: a színház irodájában lakik. A próbák azonban a Népszava Conti utcai helyiségében folynak, a Szociáldemokrata Párt napilapjánál. Ott, ahol 1942-ben a szélsőjobboldal méltatlankodására összeült a haladó magyar színházművészet megtárgyalni a háború utáni teendőket. A belvárosi színház legelsőnek magyar darabbal mutatkozik. Török Sándor: Különös éjszakája a nyitó darab. Az első magyar szerző a háború után. A színmű készen volt 1937-ben. A Víg tervezte bemutatni. A közbejött zsidótörvények miatt elállt a premiertől. Török a háború alatt részint özvegy Horthy Istvánnéval angol ejtőernyősöket rejteget, részint Bajor Gizinél bujkál ő maga is. A Különös éjszaka színdarabpéldányra a Marton-cég irodájában talált rá Körmöczi László, Bárdos azonnal lecsapott rá.
A színházat Bárdos pátosszal nyitja meg. Hangsúlyozza ünnepi voltát, Török Sándor színdarabja előtt eljátszatja Goethe Faustjának Előjátékát. Mialatt Bárdos bujkált a németek és velük szövetséges honfitársai elől: a klasszikus német kultúra nagyját, Goethét fordította vigasztalásul. Az Igazgató szerepét Góth Sándor játszotta, az elegáns víg színházi csevegő, a szellemes, világfias polgári színész. Hoykó Ferenc volt a Komédiás, akinek ezt megelőző szerepe az Ártatlanokban volt, amiért az igazolóbizottság 1945. március 10-én azonnali hatállyal felfüggesztette működési engedélyét. (Hoykó ezután kocsmárosként működött.) A Költőt Bárdos kedvence, Bakács (Bikich) Gábor szavalta. Mindössze háromszor adják a goethei előjátékot. Különös: Goethével megemelni rangját-jelentőségét a magyar szerzőnek, hangsúlyozni az újraindulás ünnepélyességét. A Faust Előjátéka árulkodik róla: mennyire komolyan gondolta a polgári Magyarország a demokratikus társadalom fölépítését. Bárdos, aki még nem sejti, hogy nemsokára menekülnie kell színházából és hazájából, magánszínházi direktorként tudja, mivel kellene beédesgetni a közönséget, a következő bemutató július 6-án Góth Sándor rendezésében, és főszereplésével a Játék a kastélyban. Mielőtt azonban az elmés riposztozó darab reprízével elandalít: klasszikus emelkedettséggel igyekszik bekapcsolni újraindított működését a nagy világszínházba. Molnár anekdotája előtt fölsorakoztatja maga mellé a klasszikusokat.
1948: a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára.
Bárdos nyakába vetett láncon lógó aranyórát viselt, polgári aranygyapjas rendként. Jó néven vette, ha méltóságos úrnak szólították, ugyanis rendezői működésének 25. évfordulójára Horthy Miklóstól kormányfőtanácsosi tisztséget kapott- szerződése 1948. augusztus 31.-ig szólt. Másfél hónapig még ő vezette a színházat. 1948. október 21-én érvényes útlevéllel Amerikába utazik. Honnan tudhatta biztosan, hogy ég a ház? Nem tudni. Csak találgatni lehet. Fél évszázados színházi fegyverbarátja Balázs Béla. 1911-ben a Bárdos-szerkesztette Színjáték különszáma közli  A kékszakállú herceg várát. És megrendezi Gulácsy Lajos díszletével.(1913. januárjában, Palais de danse)
Balázs kiebrudaltja az elvtársi hatalomnak. Idejekorán hírét véve a kulturális irányítás fordulatának: leadhatta a vészjelet Bárdosnak. A másik föltételezés családi kapcsolatokhoz vezet. Bárdos sógora Beck Ö. Fülöp. Tehát nagybátyja Major Tamás feleségének, Beck Juditnak. Onnan is kaphatott figyelmeztetést.
Alakszender Tairov Moszkvai Kamaraszínháza után vetett Bárdos szemet Ehrenburg Oroszlán a piactéren című szatírájára. De bemutatásától utóbb elállt a színház: Bárdos megjelent az egyik délelőtti próbán, délután elutazott Amerikába, hátrahagyva egy levelet Bársony Istvánnak címezve, aki közvetítette az eltávozott igazgató üzenetét társulatához.
Megszüntetik a Belvárosi Színházat. Megkapja a Nemzeti Kamaraszínházul. 1951. augusztus elsejétől Katona József lett a Belvárosiból. 1962-ben megszüntetik a bejárat melletti négy erkélypáholyt világítási és hangberendezések céljára. Luca-széke lassúsággal átépítik a színházat. Mára Bárdos színházára csak az emléktábla emlékeztet. Meg azok, akik elődnek tekintették dr. Bárdos Artúrt. Zsámbékiék oda-kerültükkor kérték a Belvárosi Színház nevet. Nem kaptak rá engedélyt. 2003-ban a volt Filmmúzeumnak ajándékozták a cégért. Most az a Belvárosi Színház névleg.

Szerző: MGP
Első közlés: KRITIKA, 2007. május