Április, május...

Hová megy az éppen Pesten állomásozó cirkuszi bohóc, és hová Bíbor Lili, az esõcsináló és húrpattintó angyallány, no és Karolin, aki régebben versenyszerûen atletizált, most pedig bensõséges viszonyban él egy méhkassal?

És a hadnagy? A gyógytornásznő? Természetesen a zeneboltba. Hogy miért? Mind-mind másért. Láma-dobhoz ütőért, öcsnek gyantáért, egy meghitt óráért, egy hűtelen feleségért, sőt olyan is van, aki hangszerért.  Csak azt nem tudja, fuvola legyen vagy hegedű, mindegy, bár jó lenne eljátszani rajta a Holdfény-szonátát. Mind ugyanazért mennek: szerelemért, természetesen, ami zeneboltban, biopiacon egyaránt ingyen kapható.


Egressy Zoltán

Egressy Zoltán  Június című darabját a színházi dramaturgok Nyílt Fórumán mutatták be a POSZT-on, felolvasószínházi formában (produced by Solténszky Tibor). A Jelenkor folyóirat pedig leközölte júniusi számának drámamellékletében.  A darab üde, júniusi, természetesen kicsit csehovi, kicsit Ödön von Horváth-os hangulatokkal, Szép Ernő-i áthallásokkal, a nagy elődnek ajánlva. Simon Balázs rendezése egy misztikus-realista előadás körvonalait rajzolja fel, és a szünetben cseresznyével és málnával örvendezteti meg a nyári hőségben is kortárs darabokra éhes közönségét. A szereposztás telitalálat. Soha jobb érző szívű, keményhangú, szexre éhes, a tükörtől és az öregségtől félő, önismerethiányban mégsem szenvedő gyógytornásznőt mint Murányi Tünde! De a zeneboltos apa és fia, a szerelmes és térdműtétes Zár Ferenc (Lukács Sándor), és a nyegle nőcsábász Zár Rudolf (Keresztes Tamás) is remek. Háj háj háj hááj - ez  Bíbor Lili szavajárása, akit Dobra Mara érzékeny fiatalsággal, zavart biztonsággal alakít. Hogyan csinál a szerepből valódi angyalt - nem tudjuk. Régi jó ismerősünk az Egressy-darabok visszatérő, mindig változó hőse, dr. Bittner. Ha mondjuk térdműtét előtt állnának, és dr. Killer, dr. Mészáros és Bittner közül kellene választaniuk, kire bíznák magukat, hogy döntenének? Sajnálom, a válasz rossz. Doktor Bittnertől egyenes út vezet Villő Rea gyógytornaórájára, onnan pedig történetünk közepébe. Gráf Karolin mézboltjába, és Budapest kacskaringós utcáira, ahol Fillér Róbert sosem ismeri ki magát. Őt egyébként Kardos Róbert alakítja, és majdnem minden megszólalásán biztonságosan röhög a közönség.
Hét nagy szerep van az előadásban és ebből hat főszerep, de a hetedik, a rendőrhadnagy a legjobb, legalábbis a szerepet játszó-olvasó Fillár István alakítása ezt bizonyítja. A felolvasó színház nézői és akik aztán Kovács Dezső (fel)vezetésével a darabról beszélgettek, nem tudták eldönteni, hogy ki a történet főszereplője. Talán nem is kell. Hét ember élete vidáman egymásba gabalyodik, úgy tűnik, minden szép és jó, van egy nagy balhé, de az is elsimul, és a végén jön egy eső, mindent betakaró. 

Kire víz hull, kire meg hó.

Jó lenne, ha valóban elő lehetne adni ezt a darabot így, ezekkel a színészekkel, Simon Balázs rendezésében, mondjuk egy pesti stúdiószínházban. Szép és élvezetes előadás lenne, és biztos közönségsiker.


Sebők Borbála