A Médeia sikere

Sikerrel szerepelt a  budapesti Katona József Színház Euripidész: Médeia címû elõadása Zsámbéki Gábor rendezésében az Izrael Fesztiválon.


Fullajtár Andrea a Médeia c. előadásban
Fotó: Szabó Dorottya

Michael Handelsalz:
A tragédia lecsupaszítása
 
Zsámbéki Gábor az Izrael fesztiválon játszott Médeia rendezésében lenyűgözően mutatja meg, hogyan lehet megbirkózni a görög tragédiák fenségességével.
 
Az előadás lenyűgöző példája annak, hogy hogyan képes a kortárs színház megküzdeni a görög tragédia fenségességével és érzelmi emelkedettségével. A rendező, Zsámbéki Gábor, egy mai faluba helyezi a cselekményt, Médeia, a boszorkányos erejű feleség, és Jászon, az ő hűtlen férje kavicsos terepen állva beszélgetnek, a háttérben kőoszlopokból álló falusi ház (amely az előadás végén összeomlik, a mindenét elvesztő Jászon házának pusztulását szimbolizálva.)
Bár megcsalásról, bosszúról és gyilkosságról van szó, az előadást mégsem a mozdulatok és a beszéd szélsőséges amplitúdói jellemzik: a szereplők már-már csevegő hangon szólalnak meg. A kórus három falusi nő, akiknek véleményük van hűségről, csalásról és szülésről. Médeia az udvarban álló autóroncsban öli meg gyermekeit. És igen, a görög tragédia "fenséges", vagy "teátrális" jegyei jelen vannak: a színészek időnként jajgatnak és kiáltanak, ezzel is mintegy aláhúzva a cselekményt, és az előadás végén, mikor egy keskeny pallón kiguruló talicskán elhagyja a színpadot, Médeia hangja egyszer csak mesterségesen felfokozottá válik. És mikor eltűnik, és Jászon feje fölött összeomlik a ház, visszagurul az üres talicska (az eredetiben mennyei szekér) és összetörik a kavicsos terepen.
De mindez nem érne semmit a Médeiát játszó Fullajtár Andrea nélkül: olyan ijesztő erejű az alak, olyan félelmetesek a tettei, hogy Médeiát "egy az egyben" eljátszani szinte lehetetlen vállalkozás lenne. Médeia fájdalma jéghideg. Médeia számító és manipulatív. Médeia messze túl van a fájdalmon, akkor is, amikor jajong. És van valami hátborzongató e megsebzett nő bosszújának praktikusságában: azért okoz önmagának fájdalmat, hogy azt bántsa, aki neki fájdalmat okozott.