Évadnyitó Miskolcon

Ünnepi társulati üléssel, könyvbemutatóval, szoboravatóval és a felújított Latabár-kripta koszorúzásával vette kezdetét a 2007/2008-as évad a Miskolci Nemzeti Színházban 2007. szeptember 3-án. 150 évvel ezelõtt ezen a napon nyílt meg a miskolci Nemzeti mai épülete.


Az ünnep szónókai: Dobrossy István, Fedor Vilmos, Gyarmati Béla, Káli Sándor, Halasi Imre

- Köszönet illeti a miskolci színház minden tagját azért a nagy és nemes munkáért, ami Miskolc hírnevét a pécsi színházi találkozótól a neves dubrovniki fesztiválig messzire elviszi a város határán túlra is - mondta az ünnepi évadnyitó társulati ülés első szónokaként Fedor Vilmos. A kulturális alpolgármester örömmel hivatkozott egy gazdasági hetilap legutóbbi  számában közölt adatokra, amely szerint a miskolci Nemzeti tavaly is ötödik volt a nézőszám tekintetében.

Halasi Imre igazgató ismertette az 2007/2008-as évad tervét és köszöntötte a társulat új tagjaként Korognai Károly színész-rendezőt. A társulat elbúcsúzott a nyugdíjba vonuló Rack Zsuzsa ügyelőtől, valamint Varga Zsuzsa korrepetitortól, aki a jövőben tanítani fog.

A jeles évforduló kapcsán Gyarmati Béla, nyugalmazott igazgató villantotta fel a színház történetének fontos eseményeit.


Gyarmati Béla, a színház egykori igazgatója, színháztörténész

- A mai Magyarország első kőszínháza, a fazsindelyes kis épület abban az évben kezdett játszani a miskolci polgárok jóvoltából, amikor Kölcsey Ferenc a Himnuszt megírta, vagyis 1823-ban. Ez az épület azonban 1843-ban leégett, és bár 1847-ben megalakult a színházépítő részvényes társaság, egy évtizedet kellett várni az új teátrum felépüléséig. A késlekedésre nem csupán a pénzhiány ad magyarázatot, hanem az is - emlékeztetett Gyarmati Béla -, hogy ezen idő alatt volt a forradalom és a szabadságharc, és azt követően a reményvesztettség állapotában nem gondolhattak az építkezésre.


Hunyadkürti István, Halasi Imre, Káli Sándor és Máhr Ági leplezték le Latabár Endre mellszobrát

A színészdinasztia alapítója, Latabár Endre volt az "épületnyitó" társulat vezetője, és a miskolci teátrumnak megszakításokkal ugyan, de sok éven át az igazgatója. A nyitóelőadás - idézte fel színháztörténész a 150 évvel ezelőtti napot - Vörösmarty Marót bánja volt, amelynek sztárjai a pesti Nemzeti színészei voltak: Jókai Mór felesége, Laborfalvi Róza és az az Egressy Gábor, aki naplójában 1857. szeptember 3-áról ezeket jegyezte fel: "Köszönjük meg az Istennek, hogy nemzetiségünk egy Házzal gazdagodott... Azért köszönjük meg, hogy adjon az Isten ilyen színházat azoknak is, kinek nincs: Debrecennek, Váradnak, Szegednek, Egernek...


Varga Éva, a Latabár-szobor alkotója és Halasi Imre színházigazgató

Legendák, anekdoták, emlékek címmel színháztörténeti kötet jelent meg a 150. évfordulóra. A kötet tartalmát ismertető Dobrossy István szerkesztő és szerző elmondta: olyan társulatépítő személyiségekről szól a könyv, mint amilyen Latabár Endre is volt, és olyan színésznagyságok miskolci emlékeiről is olvashat az érdeklődő, mint Agárdy Gábor vagy Máthé Éva. A legendás színészekkel "megtörtént" színházi legendák pedig a Latabárok, Darvas Iván, Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán alakját is felidézik.

- A miskolci színház 1823 óta a város szellemiségét építő, fenntartó és megújító pillérek egyik legjelentősebbike - hangsúlyozta Káli Sándor, aki leleplezte Varga Éva Latabár Endréről készült mellszobrát. A polgármester elmondta: a szobrász azt a Latabár-figurát mintázta meg, aki a közönség gyönyörködtetését tartotta élethivatásának.
Az emlékezők és ünneplők  a miskolci Avasi református temetőben lévő felújított Latabár-kriptát is megkoszorúzták.

Forrás: Miskolci Nemzeti Színház
A fotókat Bócsi Krisztián készítette