Orrocskák


színpadi groteszk vagy groteszk játék
Bemutató: 2007. október 6. 19.30h, Stúdió "K" Színház
(Bp. IX. kerület, Ráday u. 32.)

"Egy gyorsot kérek." "Hova?" "Bárhova. Bökjön rá az ujjával a menetrendre." "Ajjaj. Csak oda?" "Igen, igen, csak oda, retúr nem kell." "Szépen is néznénk ki, ha nekiindulna mindenki, akinek baja van az életével!" "Nekem nincs bajom az életemmel." "Valóban? Akkor miért utazik?" "Állásügyben, ha éppen tudni akarja, bár nem hiszem, hogy túl sok köze lenne hozzá." "Nem, a világért sem akartam tolakodó lenni, csak eltűnődtem...magának ugye fogalma sincs arról, hogy mit kezdjen az életével?..."

A Kőrösi Zoltán Orrocskák című (nagy-budapesti-szerelmes-) regényének motívumaiból készült színházi adaptáció a maga sajátos módján keresi a választ a kérdésre. A görbe tükör, ami a tépelődő önkeresés tüneteivel küszködő "érzékszervi megfigyelő", Bárány Ádám hangulatát követve veri vissza a fővárosi hétköznapok mozzanatait, abszurdba hajló jelenetekben bontja ki a történetet. Szerelem, humor és nihil - édes, szúrós és fanyar illatok kavargó elegye. 
Az öt éve Budapestre költöző felvidéki rendező, Czajlik József, megküzdvén a beilleszkedés nehézségeivel, maga is megélte az otthontalanság érzésének szindrómáit. "Korábban olvastam a regényt, eleve izgatott, vajon hogyan lehetne színpadra vinni. Az, hogy groteszk lesz, nekem nem is volt kérdés." - emlékszik vissza a felkérésre. 3 éj című munkája után másodszor dolgozik együtt a Stúdió "K" színészgárdájával, akiket a szintén Bárkából ismerős Nagypál Gábor és Ollé Erik egészít ki.
 

 
Bárány Ádám Nagypál Gábor
Kalapos  Ollé Erik
Farkas Katalin Homonnai Katalin
Sótonyiné  Nyakó Júlia
Anya   Horváth Zsuzsa
Kar   Hannus Zoltán
   Szoták Andrea
   Lovas Dániel

Kőrösi Zoltán azonos című regényének motívumai alapján
Írta:   Gyarmati Kata
Rendezte:   Czajlik József

Zene:   Monori András
Jelmez:  Őry Katalin
Fény, hang:  Fodor Gergely
 
 
Az ötlet
Gyarmati Katát a regény hangulata, a szöveg költőisége ragadta meg, amivel Kőrösi Zoltán lefesti Budapest élhető, nosztalgikus, izgalmasan sokszínű miliőjét. A - szeptember 21-én a Vajdasági Magyar Drámaíró Versenyt megnyerő - dramaturg a több mint száz éven átívelő regény jelenben játszódó részét dolgozta fel. "Foglalkoztatott a téma, hogy egy rendkívüli képességekkel megáldott ember hogyan bolyong és leli meg útját, belső békéjét" - mondja.
A szövegkönyv a próbákon letisztult, és önálló életre kelt. A színházi eszközök új formába öntötték, felerősítették a történet üzenetét: "a helyes sorrend belülről kifelé haladni. Enélkül sehol nincs boldogság".     

A Stúdió "K" és a groteszk
A regény szerint a vidékről jött Bárány Ádám sehogy sem találja a helyét Budapesten. Hiába esik szerelembe kolléganőjével, Farkas Katalinnal, az idegen szituációkba, a nagyvárosi pezsgésbe, az eltérő szokások, jelenségek befogadásába belefáradva végül hazamenekül.
Fodor Tamás, a Stúdió "K" igazgatója - amellett, hogy hosszú évek óta figyelemmel kíséri munkáikat - azért tartja fontosnak a határon túlról származó művészek részvételét az előadásban, mert ők is kívülről látják a fővárost. A budapestiek számára mindennapi, szokványos mozzanatok az ő szemüvegükön keresztül új értelmet nyernek.
A Ráday utcai színház szellemiségére a kezdetektől jellemző szemléletmódot az igazgató Madáchcsal illusztrálja: "Tragédiának nézed? nézd legott / Komédiának, s múlattatni fog". A két műfaj közötti eltérés csupán aspektus kérdése. "A groteszk éppen azt a lépésnyi távolságot adja, ami a keserű témákat humorossá teszi" - mondja.
Az Orrocskák az elmúlt években a műfajjal sikerre vitt darabok - Zalán Tibor:  Veszteglés, Arthur Schnitzler: Körtánc,  Forgách András Halni jó - sorába illeszkedik, ahogy a decemberben bemutatásra kerülő újabb Schnitzer, az A zöld kakadu.             

Határon túli színjátszás
Czajlik József 2002-ben végzett Pozsonyban, majd a Bárkához szerződött. A magyarországi viszonyok, szokások, az eltérő színházi atmoszférába való beilleszkedés kihívások elé állították. "Ugyanolyan idegen volt ez a közeg, mint amilyennek Bárány éli meg a budapesti miliőt." A kezdeti nehézségek azonban serkentették a rendezőt.
A Stúdió "K"-ban otthon érzi magát. A klasszikus-kortárs kisszínház családias szereplőgárdájával való munka hasonló a határon túli színjátszás szemléletéhez: az alkotás közösségi folyamat, ami igényli a színészek kreativitását, aktív részvételét az előadások létrejöttében; a szövegkönyv eleve személyiségükre szabott. "A materiális értelemben vett szűkösebb keretek, kötöttségek ugyanakkor izgalmas ötletelésre inspirálnak. Az előadás alatt például mindenféle illatokat permetezünk a színpaddal közös nézőtérre." Ezek a feltételek ideális hátteret biztosítanak olyan műfajok számára is, amelyekben a színészek kibontakoztathatják játékos énjüket.

A Stúdió "K"-ban Bárány Ádám szerepében debütáló Nagypál Gábor az Újvidéki Színházban kezdte pályafutását. A Bárkában eltöltött évek előttre is visszanyúlik a dramaturggal és a rendezővel szőtt baráti viszonya. Még azt sem tudta, milyen darabról és szerepről van szó, amikor bólintott a felkérésre. "A Gyarmati-Czajlik párosban vakon megbízom." 
A Czajlik József által mondottakhoz hozzáfűzi: nem feltétlenül lesz jobb az előadás attól, ha a színészek nagyobb részt vállalnak az alkotó munkában - ez a darabtól és a műfajtól függ elsősorban. A közös folyamat a hierarchián sem változtat: mindig a rendezőé az utolsó szó. "De szeretek abban a helyzetben lenni, hogy az ötleteimet szorongás nélkül elmondhatom. Hiszen akár egy rossz gondolat is lehet építő, ha azon át vezet az út a jó megoldáshoz."
Szerinte a groteszkben nem csak az az érdekes, hogy olyan eszközökkel, játékokkal operál, amit csak a színházművészet tud. Az is erénye, hogy a nézőkre bízza a többjelentésű üzenet értelmezését.


Az író szemével
Kőrösi Zoltán újságcikket olvasott az érzékszervi megfigyelők munkájáról, részben ez adta az ötletet az Orrocskák kiindulásához, amiből aztán időben és térben is szerteágazó, szövevényes cselekmény született. A történelmi motívumokban is gazdag történet megfilmesítéséről esett szó korábban, színpadra állításának tervén azonban - a megtiszteltetés mellett - meglepődött az író. "Egyrészt nem tudtam elképzelni, hogyan lehet feldolgozni egy ilyen vaskos regényt színházban. De még ennél is váratlanabbul ért, hogy nem szövegkönyv írására kértek fel - kész ötlettel, anyaggal álltak elő." A próbákra, amiken részt vett, azonban izgalmas, pozitív élményként emlékszik: mondatai új, humoros kontextusban köszöntek vissza egy másik, önálló mű jeleneteiből. "Az alkotók jó érzékkel nyúltak a regény szelleméhez" - nyugtázza.

Stúdió "K" - klasszikus-kortárs kisszínház

A folytonos képzés, kísérletezés, más együttesek befogadása, illetve kritikai műhelye mára a kortárs-klasszikus kisszínház védjegye lett. Amellett azonban, hogy a mai magyar szerzők műveit, illetve Shakespeare, Szophoklész, Sławomir Mrożek és Schnitzler darabjait korunkra erősen reflektáló változattá alakítva mutatják be, egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a gyerekprodukciókra is. Évi 160-170 előadásuk több mint fele klasszikus mesék újragondolása kortárs írók (Mosonyi Aliz, Balla Zsófia, Szilágyi Andor, Kántor Péter) tollából. Ezeket a társulat bábjátékot, színészetet és élőzenét ötvöző, távol-keleti mintákat is követő technikával kelti életre minden vasárnap délelőtt. A Magyar Színikritikusok legjobb gyerekelőadásért járó díját évről-évre elnyerik. Idén a Diótörő Ferenc és a nagy szalonnaháború című darabjuk a IV. Országos Gyermekszínházi Szemlén is fődíjas produkció lett.

 

október 12-én és 17-én is lesz még Orrocskák a hónapban