Õk hogyan csinálják?

13. alkalommal szervezte meg 2007. okt. 6-12. között Temesváron a Mihai Eminescu Nemzeti Színház a román dráma fesztiválját. Az elsõ találkozót 1980-ban tartották és 1987-ig két évente ez volt a kortárs román drámák elõadásainak seregszemléje. Az új sorozat 1995-ben indult, azóta évente itt láthatók a legújabb román drámák legjobb romániai és külföldi bemutatói, egyre gazdagodó kísérõ rendezvényekkel. A fesztivál versenyprogramjának válogatását második éve Cristina Modreanu kritikusra bízták, és hét tagú zsûri döntött a kiosztható díjakról.


Cristina Modreanu

Romániában a kortárs román dráma fesztiválját fontos eseménynek tartják, hathatós támogatást kapnak a szervezők a kultuszminisztériumtól (a költségek 70 %-át) és a várostól is. Az elmúlt években még külön "avangarde" szekcióban adtak lehetőséget a legfiatalabb szerzők előadásainak bemutatkozására, idén a versenyprogram nagyobb részét kísérletinek nevezhető, pályájuk elején tartó szerzők darabjaiból készült előadásokból állították össze. Igaz, arra nem találtam magyarázatot, hogyan lehet ezeket versenyeztetni olyan íróval, mint Ionesco (az Odeon Színház Ionesco öt rövid jelenetének fűzéréből álló előadásával szerepelt a "kortársak" versenyében). Azt sem tudtam megfejteni, mitől kortárs 2007-ben Camil Petrescu,  a két világháború között íródott klasszikus darabja, a Szellemek tánca (Iocul ielelor), bármennyire kortárs rendezői felfogásban viszik színre?! A válogatás "műfaji" nyitottságát mutatja, hogy a fesztivál nyitó előadása rendezői adaptáció volt, Cătălina Buzoianu rendezői látomása Mircea Cărtărescu Álom című regénye nyomán. Cărtărescu kiváló író, ezért a regényéért kapta meg 1989-ben a Román Akadémia díját, de a színpadi változat (a Temesvári Nemzeti Színház produkciója) a szuggesztív rendezőegyéniség szubjektív kompozíciója a regény nyomán, az erőteljes látványvilágért kapott díjat, nem dramaturgiai erényeiért. A szervezők fontosnak tartották, hogy versenyen kívül, megmutassák Alexandru Dabija Block Bach című táncelőadását (a bukaresti Odeon Színház produkciója), amelyben Bach emelkedett zenéjére mutatja fel a tömbházlét négy jellegzetes figuráját: egy magányos asszonyt (Coca Blos erőteljes színészi jelenlétével), egy fiatal nőt és társát kereső férfit (profi táncosok előadásában) és egy városi vagányt (CRBL nevű break-táncos alakítja). Az előadás látványvilágának meghatározó eleme a színpad teljes hátterére vetített blokk-film, majd annak végtelenítése, elemeire bontása. A különböző elemek a legteljesebb stiláris harmóniában tudták visszaadni a kortárs lét szűkösségét, elszigeteleltségét, kozmikus magányát.


Block Bach- az Odeon Színház előadása

A "Román drámairodalom-határok nélkül"- ezzel a címmel publikálja álláspontját a műsorfüzetben a fesztivál válogatója, Cristina Modreanu. " A román drámairodalom egy olyan értéke, védjegye az országnak, amely az utóbbi időben nagyobb reklámot csinált Romániának, mint egy kiválóan felépített, költségeket nem kímélő reklám kampány."-írja. Az új drámaírók érzékenyen reagálnak - több vagy kevesebb sikerrel megírt szövegekben - a fiatalok aktuális problémáira: érvényesülés, a szerelem megélése, magány, depresszió, agresszió...Riasztó képet mutatnak önmagukról. De biztosan valódit, hiszen több olyan jelenet tanúja voltam Temesvár utcáin, ami szinte folytatta a színpadon látottakat. Ezek a fiatalok járják a világot, sokszor előbb kerülnek színpadra szövegeik külföldön, mint hazai színpadon. Az egyik legsikeresebb közülük Gianina Cărbunariu, aki rendező szakot végzett és  már a Stop the tempo! című előadásával bejárta Európát, aztán drámaírói ösztöndíjasként tanult Londonban a Royal Court Theatre műhelyében. Londoni tanulmányai idején írta következő sikerdarabjait, a Terorism (Terrorizmus) és Kebab címmel és az elmúlt évben már egymást érték darabjainak bemutatói Párizsban, Lipcsében, Münchenben, Londonban. A temesvári fesztiválon Kebab című darabját a Münchner Kammerspiele előadásában láthattuk. Nem egyedi a fiatal román író-rendező karrierje, a fesztivál programjában szereplő kollégái is már ismertek New-York-ban, Londonban, Párizsban. A romániai fesztiválokon mindig nagy figyelmet fordítanak arra, hogy külföldi szakembereket, előadásokat is hívjanak, a külföldön már elismert román rendezők pedig sokat tesznek azért, hogy a román színházra irányítsák a figyelmet.


Gianina Cărbunariu: Kebab
A Münchner Kammerspiele előadása

Négy napig voltam Temesváron, nem láthattam az egész kínálatot. Számomra a legteljesebb élményt Gabriel Pintilei darabjának cseh nyelvű előadása adta. Mindent értettem, pedig nem tudtam használni a fejhallgatót (ami román nyelvre szinkrontolmácsolt, de hiányzott belőle az elem), mégis a színészek játéka olyan egyértelmű volt, hogy az elhagyatott helyen a liftbe rekedt fiatal pár küzdelmét a túlélésért pontosan meg tudtam fejteni. A prágai Leti Színház előadásában Gabriel Pintilei Elevátor című darabja nagy sikert aratott, a zsűri a legjobb új román dráma díjával ismerte el. A Leti Színház kizárólag kortárs szövegekkel foglalkozó független színházi társulás, kilenc fiatal cseh és szlovák színész alapította 2005-ben. Alig három év alatt tizenegy bemutatót tartottak, felkeltve a szakma érdeklődését és egyértelmű elismerését.

A fesztivál díszvendégei idén amerikai drámaírók voltak (Arthur Kopit, Romulus Linney, Gino Dilorio, Oren Safdie, J.C. Van Italie), akik személyesen kísérték figyelemmel darabjaik román nyelvű felovasásait, könyvbemutatókat és egy kerekasztal beszélgetésen vallottak írói módszerükről.  Arra a kérdésre, hogy lehet-e drámaírást tanítani, a tapasztalt nagymester, Romulus Linney óvatosan válaszolt: a tehetség előcsalogatására, saját témák felszínre hozására lehet vállalkozni. A mindig ironikus Arthur Kopit pedig szellemes válaszok ködébe burkolózva őrizte meg a nyughatatlan író imázsát.

A fesztivál jól működő nemzetközi kapcsolatainak nagy része annak köszönhető, hogy a Temesvári Nemzeti Színház bekapcsolódott az Európai Fordítóműhely munkájába. Az Európai Fordítóműhely, az orléans-i Nemzeti Színpad kezdeményezésével, öt éve működik a Kultúra 2000 program támogatásával. Jelenleg a fordítói programban hét európai ország (Franciaország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Görögország, Írország, Románia) egy-egy színházi intézménye működik együtt drámai szövegek egymás nyelvére fordításában, színpadra kerülésében. A következő periódusban csatlakozik a programhoz Szlovákia és Magyarországról a debreceni Csokonai Színház.

A fesztivál minden fontos szakmai eseményét (felolvasószínházat, szakmai beszélgetéseket) rögzítettek a Román Nemzeti Rádiószínház szakemberei és a hanganyagból CD-t szerkesztenek. Romániában a Nemzeti Színházak mellett van Nemzeti Rádiószínház is! A legrangosabbnak tekintett szakmai díjkiosztó UNITER-gálán évente rádiószínházi kategóriában is jelölnek és osztanak ki elismeréseket. A román nemzeti rádió kulturális csatornáján működik a Nemzeti Rádiószínház, évente több mint ötven új bemutatót hoznak létre klasszikus és kortárs, hazai és külföldi szerzők műveiből jeles rendezők és színészek közreműködésével. A rádiószínházi előadásokat kiadják CD sorozat formájában és Bukarest legendás értelmiségi találkozóhelyén, a Majestic Hotel bárjában bemutató-meghallgatásokat tartanak a nagyközönség számára, a szereplők részvételével.

Kulcsár Edit