Ballet Flamenco

Minden idõk talán legrajongottabb táncfilmjének, Carlos Saura Carmenjének egyik vezetõ szerepét, Cristinát táncolta az a Cristina Hoyos, aki a Budapesti Tavaszi Fesztivál vendégeként, társulatával látogat el hozzánk.

A film főszerepét alakító néhai legenda, Antonio Gades legkedvesebb táncosaként tartotta számon a mára szintén élő mítosszá érett Hoyost. Az 1946-ban, Sevillában született táncművész-koreográfus Andalúzia örökségének ikonikus őre: társulatával a legtisztább, legeredetibb formában őrzik a világszerte roppant népszerűségnek örvendő stílust.
Hoyos, ki a rendező Saurának, s a táncos Gadesnek egyaránt dédelgetett kedvence volt, számos további filmszerepben is megcsillogtatta káprázatos tudását és szikrázó személyiségét: ezek közt kiemelkedő a Federico Garcia Lorca nyomán született 1978-as Vérnász, melyben Gadessel játsszák a főszerepet. Hoyos, aki a Francia Becsületrend mellett felsőfokú elismerések egész sorát megkapta, életműve betetőzéseként, napjainkban az Andalúz Flamenco Múzeuma megteremtésén dolgozik, mely dokumentálni fogja azt a pompás világot, melyben napjainkra ő is megkerülhetetlen szimbólummá lett.

Társulatának budapesti vendégjátéka egy háromtételes táncfantázia: utazás délre, a sejtelmesség, titkok, a perzselő szenvedélyek világába. A varázsos út három állomása: az Öröm, a Tragédia és a Szenvedély. Énekesek, muzsikusok és táncosok idézik meg a narancs- és jázminligetek illatát, a tavasz tobzódó ünnepét. Az Örömöt, melynek megosztása a legboldogítóbb érzés. Ám a dalban és a táncban, mint a spanyol lélek ismerői számára nem meglepő, ott a szomorúság: a száraz kopár tájak magánya, a vigasztalan messzeség, az értelmetlen háborúk borzalma is, a mély és fojtogató, kitörölhetetlen fájdalom, a Tragédia, mely oly szövevényesen, szorosan hálózza be Andalúzia lakóinak szívét. És ott van a mindent átjáró, meghatározó Szenvedély, az éteri dimenziókba törő vágy és indulat, a szerelem feltartóztathatatlan lüktetése.

Forrás: Budapesti Tavaszi Fesztivál