Csárdáskirálynő Nagyváradon

A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata az év utolsó napján mutatta be az egyik legismertebb operettet, Kálmán Imre Csárdáskirálynõjét a Nagyváradi Állami Filharmónia színpadán, a filharmónia zenekarával és énekkarával.

Az először 1915-ben bemutatott és azóta szédületes karriert befutott operett műsorra tűzését a népszerűsége mellett az is indokolja, hogy 2007-ben ünnepeltük Kálmán Imre (1882-1953) születésének 125. évfordulóját.

A világ talán leghíresebb magyar operettjét több millió ember látta eddig, és a siker töretlen: statisztikusok szerint nincs egyetlen olyan perc sem, hogy a világ valamelyik pontján föl ne csendülne - filmen, tévében, vagy rádióban - a Csárdáskirálynő valamelyik népszerű melódiája. Ki ne ismerné a "Túl az Óperencián boldogok leszünk...", a "Te rongyos élet..." a "Hajmási Péter, Hajmási Pál..." kezdetű dalokat? Kálmán a budapesti operett minden találmányát, trükkjét felhasználva igazi orfeumi egyveleget komponált a pikáns párizsi sanzonból, az édes bécsi valcerből és a stilizált pesti cigányzenéből. "Kétségtelen, hogy a modern operettszerzők közül Lehár mellett Kálmán muzsikájában van a legtöbb mesterkéletlenség, a legtöbb tűz, a legtöbb magyar szín, talán a legtöbb invenció is" - írta róla egy kortárs kritikus.
A történet egy reménytelennek látszó szerelemről szól: Edvin herceg rajong Szilviáért, a pesti orfeum csillagáért,de arisztokrata családja ellenzi ezt a rangon aluli kapcsolatot. Edvin szülei mindent elkövetnek, hogy fiúkat visszacsalják Bécsbe, hogy ott a neki megfelelő leányt, Stázi grófnőt válassza élettársául. A cselekményt a kedves, bolondos Bóni gróf, aki sok más orfeumi dáma mellett Szilviába is szerelmes és Feri bácsi, az orfeum törzsvendége bonyolítják. Utóbbi minden igyekezetével azon van, hogy összehozza Szilviát Edvinnel, s ennek érdekében egykori szerelmét, Edvin édesanyját is hajlandó leleplezni...
A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata és a Nagyváradi Állami Filharmónia közös produkciójában a Csárdáskirálynő prózai jeleneteinek rövidített, szerkesztett változata kerül színre, a zenei anyag azonban csorbítatlanul marad. A rendező Nemlaha György szerint hosszú évek után ez lesz az első igazi operett-előadás Nagyváradon, tekintettel arra, hogy a kitűnő szereposztás mellett 36 tagú zenekar és 12 tagú énekkar biztosítja a zenei hátteret, illetve a neves karmester, Kulcsár Szabolcs vezénylete alatt szólalnak meg a halhatatlan melódiák.

---------------------

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő
(pódiumváltozat)

Díszlet: Bölöni Vilmos
Jelmez: Florina Bellinda Birea
Koreográfus: Dimény Levente
Játékmester: Meleg Vilmos
Karmester: Kulcsár Szabolcs m.v.
Rendező: Nemlaha György m.v.

Szereplők: F. Márton Erzsébet, Kardos M. Róbert, Tóth Tünde, Kiss Csaba, Ács Tibor, Dobos Imre, Hajdu Géza, Molnár Júlia, Medgyesfalvy Sándor, Csepei Róbert, Szotyori József, Rácz Mari, Halasi Erzsébet, F. Bathó Ida, Dimény Levente, Ababi Csilla, Gajai Ágnes, Gavriş Christina, Gavriş Ramona, Herman Ferenc, Kocsis Gyula, Csatlós Lóránt, Nagy Gábor, Konrád Tamás valamint a filharmónia zenekara és énekkara

Forrás: Szigligeti Társulat, irodalmi titkárság