Párhuzamos történetek

A vidéki színházakban megint zajlik az élet. Illetve meg se állt: naivitás volt azt feltételezni, hogy az elõzõ évadot megbélyegzõ, igazgatóválasztások körüli látványos hercehurca egy csapásra véget ér, hiszen hamarosan újabb mandátumok járnak le. Az ország bármely pontján, ahol még nem lefutott a meccs, a színházszeretõk városszerte azt latolgatják, melyik jelöltet melyik párt támogatja, és ez a feltételezett támogatás vajon mire elég. Ennek az egésznek viszont semmi köze a színházhoz.


Szegedi Nemzeti Színház

Melyik közgyűlési képviselő gondolkodik korszerűtlenül? Az, aki egy színidirektor megválasztása előtt veszi magának a bátorságot és az energiát, hogy a jelöltek pályázati anyagának ismeretében, művészeti és esztétikai szempontok figyelembe vételével alakítsa ki álláspontját? Vagy az, aki megspórolja az unalmas százoldalak átrágását, és ehelyett csak azt figyeli, hogy ki milyen párt rendezvényein vállalt látványos vagy - ha még maradt benne egy csepp jó érzés - diszkrét szerepet, netán azt, hogy ki kinek a veje, sógora, bárkije?
Hogy a kérdések nem költőiek, bizonyítja, hogy több színházi szakember válaszolt rájuk az utóbbi időben. Székhelyi József egy 2007. áprilisi interjúban bejelentette, hogy pályázat nélkül (!) szívesen folytatná főigazgatói munkáját, merthogy nem kíván beszállni "semmiféle politikai ütközetbe, álságos pályázati cirkuszba." Alig fél éve Szolnokon az akkori direktor, Szikora János bizonygatta a képviselőtestületnek, hogy ma kizárólag politikai alapon választják az igazgatókat, és szó esett erről a vidéki színházigazgatók tavaly nyári veszprémi tanácskozásán is.

Ahol már eldőlt...

Kezdődött tavaly januárban, Sopronban: a ciklusát még le nem töltött Szilágyi Tibort hirtelen Darvasi Ilona váltotta Huszti Péter művészeti tanácsadóval, és olyan rendezőkkel az oldalán, mint Eperjes Károly, Cseke Péter vagy Kerényi Imre. Szintén előre hozott váltás történt Győrött, ahol a színház gazdálkodási hiányosságai miatt februárban felfüggesztették állásából Korcsmáros Györgyöt, majd rá két hónapra elbocsátották. A megbízott utód Forgács Péter lett.
2007 tavasza az emlékezetes kaposvári botrány jegyében telt: Babarczy László közelgő leköszönése miatt pályázatot írt ki az önkormányzat, melyre a társulat jelöltje, Znamenák István és Korognai Károly, a Szegedről anno dicstelen körülmények között távozott direktor pályázott. Znamenák a második fordulóban győzött, ám a közgyűlés jóvoltából ez csupán látszat: szokatlan módon kinevezése mindössze egy évre szól. Tavasszal újabb forduló várható itt is. Kaposvár miatt szerényebb figyelem esett Debrecenre, ahol - micsoda időzítés! - két nappal Znamenák megválasztása után jelentette be a fideszes alpolgármester, Halász János, hogy a színházat 2006 januárja óta irányító Csányi János távozik. Míg másutt ölre mennek a posztért, Debrecenben a 2007. január eleji határidőig csupán egyetlen pályázat érkezett, a helyi kritikus-publicista Balogh Tiboré. Az önkormányzat még januárban dönt a hogyan továbbról.
Veszprémben alacsonyan szálltak a direktorok az utóbbi években: 2005-ben Kolti Helga, tavaly júniusban pedig Rácz Attila távozott. Alig két hete igazgatja a Petőfi Színházat a Bujtor István-Eperjes Károly-páros, akik több mint 70 millió forintos adósságot örököltek elődjüktől. Pályázatukat a közgyűlés elsöprő többséggel támogatta. Arról, hogy milyen (nem) lesz a veszprémi színház, szintén lehet fogalmunk a művészeti tanácsadó Eperjes nyilatkozatát olvasva: "Nincs helye a kísérletezgetéseknek, azt nem engedhetjük meg, hogy aberrált, természetellenes produkció jöjjön létre valakinek a lila ködjéből."
Mintha a kaposvári afférral a politika csak tesztelte volna a szakma tűrőképességét, mert nyáron jött a feketeleves: a Pécsi Országos Színházi Találkozóra időzítette a bejelentést a szolnoki, fideszes vezetésű önkormányzat, hogy a szakmai érvek és tiltakozás ellenére Balázs Péter csakazértis igazgató lesz a Szigligeti Színházban.

... és ahol még (talán) nem

Mert persze tovább is van, mondom még. Székesfehérváron egyelőre csak a jelöltek ismertek. A nyolc pályázó között ott a színházat jelenleg irányító Szurdi Miklós, Vasvári Csaba színművész, Vas-Zoltán Iván rendező, Kuna Károly színművész, Miklós Tibor dalszövegíró, valamint Márton András, Kárpáti Norbert színművész (az MTI értesülése szerint az utóbbi két jelölt nem járult hozzá pályamunkája nyilvános tárgyalásához) továbbá Csutka István színművész, rendező. Döntés a közgyűlés következő ülésén, február 14-én várható, addig lehet esélyt latolgatni.
Bodolay Géza kecskeméti színházáról sok mindent lehet mondani. Például azt, hogy provokatív és közönségpukkasztó, de azt, hogy érdektelen vagy unalmas lenne, semmiképpen. Bodolay második igazgatói ciklusa ugyan csak 2008. július 31-én jár le, de a kecskeméti önkormányzat feltűnően korán, már tavaly februárban sietett bejelenteni, hogy az új pályázatot 2007 második felében kiírják, és döntenek is a félmilliárdos költségvetésű intézményt vivő új igazgató személyéről. A jóslat félig bevált, a pályázatot ugyan kiírták, ám a november 30-i közgyűlés mégsem tudott választani az öt jelölt közül.
A pályamunkák értékelésére meghívott szakmai bizottság tagjai közül Balázs Péter, az újdonsült szolnoki direktor és Nagy Viktor rendező egyhangúan Cseke Péter pályázatát támogatta. A bizottság harmadik tagjának felkért Pinczés István rendező írásban jelezte a közgyűlésnek, hogy külföldi elfoglaltsága miatt nem tud részt venni az elbírálásban. A közgyűlési jegyzőkönyvben olvasható levelében a rendező ugyanakkor tanácsokat ad a képviselőknek, így többek között kéri, hogy ne támogassanak olyan pályázót, akinek a dolgozata hemzseg a helyesírási hibáktól. Azt is megemlíti, hogy a legtöbb pályázat gazdasági és művészi szempontból egyaránt felkészületlen a Katona József Színház állapotát illetően - egyetlen kivételként Bodolay Géza dolgozatát említette. A közgyűlésen Szécsi Gábor SZDSZ-es politikus, a kulturális bizottság társelnöke szintén Bodolay és csapata mellett tette le a voksát, csakúgy, mint a véleményezésre jogosult Közalkalmazotti Tanács és a Színházi Dolgozók Szakszervezete.
Ilyen előzmények után Bodolay pályázata 13 igen, 1 nem szavazat és 17 tartózkodás mellett nem lehetett győztes. Tíz évvel ezelőtti megválasztásakor a jobb, most az ellenzékben ülő baloldal szavazott rá. A voksokat tekintve őt Éry-Kovács András rendező követte (5 szavazat), míg Miklós Tibor író-dalszövegíró, illetve a szakmai bizottság favoritja, Cseke Péter színész-rendező csupán egy-egy szavazatot kapott. Három héttel később, december 20-án a közgyűlés úgy döntött, új pályázatot ír ki, a színház alapító okiratának módosítása után immár nem igazgató-főrendezői, csak igazgatói tisztségre. Az új szakmai bizottság tagjai Trokán Péter színművész, Konrád Antal, a Színházi Dolgozók Szakszervezetének elnöke, valamint Nagy Viktor rendező.
Százszor inkább a provokáció, mint az unalom: a Szegedi Nemzeti Színház az elmúlt öt évben gyakorlatilag leírta magát a hazai színházi térképről, a Zsótér Sándor által tavaly ősszel bemutatott Lear király kivételével említésre méltó történésről nemigen lehet itt beszámolni. A műsorpolitika populáris irányba történő kormányzását büszkén vállaló Székhelyi József ötéves igazgatói mandátuma június 30-án jár le.
Jó ideig az sem volt biztos, hogy egyáltalán lesz új igazgató, hiszen Székhelyi többször jelezte, szívesen folytatná munkáját. Az elmúlt évadzárón újabb bejelentés következett: Székhelyi "álomcsapatot" szervez Nagy László, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Park akkor eltávolított igazgatója vezetésével, s megerősítette, hajlandó maradni: "Ha élvezem a támogatásotokat, akkor visszavonom eredeti elhatározásomat és bejelentem, hogy a csapattal közösen, a velük együtt írt pályázathoz csatlakozom." Azonban úgy tűnik, Székhelyi szándékai nem foglalkoztatták a város szocialista polgármesterét. Botka László a hírek szerint több ízben utalt rá, hogy végre új embert szeretne látni a színház élén.
Ennek pedig az egyetlen lehetséges útja a nyílt pályázat - Botka a Délmagyarország című lapnak beszélt arról, hogy a színházigazgatói pályázat nem politikai ügy, a közgyűlés szakmai alapon választ a jelöltek közül. És hogy milyen az ideális jelölt? A polgármester lapinterjúban mondta el, a színház főigazgatójának feladata a művészetszervezés és -menedzselés, ám fontosnak tartja azt is, hogy az új direktor mögött kétségbevonhatatlan művészi teljesítmény álljon. Hozzátette: nem hisz abban, hogy egy tisztán menedzseri szemléletű szakember alkalmas lenne a pályázatban megfogalmazott, a prózai, az opera és a balett tagozat munkáját összehangolását kívánó feladatra.
Ugyanitt határozottan cáfolta, hogy felkérte volna Gyüdi Sándort, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgató-karnagyát, hogy pályázzon: "Ez nem így működik, pályázati eljárással választunk színidirektort." És most figyeljünk jól: "Mindenesetre nagyot csalódnék, ha Gyüdi Sándor nem nyújtana be pályázatot." A karnagy január elején egy másik interjúban szinte válaszol a felkérésre: "Alapvetően érdekelt vagyok abban, hogy Szegednek jól működő, minél gazdagabb művészeti élete legyen, márpedig ennek minden szempontból a színház a súlypontja. Ha pozitív változást csak személyes szerepvállalással tudok elérni, akkor valószínűleg ezt is meg kell tennem."
A pályázat beadási határideje 2008. január 9-én járt le. Herczeg Tamás, a Szegedi Szabadtéri Játékok helyettes ügyvezetője mellett Korcsmáros György, volt győri színigazgató, Maczelka Noémi zongoraművész, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kara ének-zene tanszékének vezetője, valamint Gyüdi Sándor adta be pályázatát. Herczeg Tamás elsősorban menedzseri tapasztalataira alapozott a pályázatában, mely szerint európai hírűvé kívánná tenni a szegedi operajátszást, míg a prózai tagozathoz a hazai rendezői gárda krémjét hívná meg. Maczelka Noémi a műfaji arányokat állítaná helyre, Gyüdi Sándor hasonló célt fogalmazott meg, emellett a művészeti koncepció kidolgozásában erőteljesen számít Juronics Tamásra, a Szegedi Kortárs Balett vezetőjére. Korcsmáros György fiatalítani szeretne, de nem tervez forradalmi változtatásokat.
A pályázatokat véleményező szakmai bizottság egyik tagjának jelölte a Magyar Színházi Társaság Novák Eszter rendezőt, ám őt Szeged városa - indoklás nélkül - nem fogadta el. A szakmai bizottság tagjai Vass Lajos, az Operaház főigazgatója, Körmendy Ferenc kulturális főtanácsadó és Selmeczi György, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanszékvezetője. Javaslattételük után a kulturális bizottság mond véleményt, majd a közgyűlés várhatóan február 15-én dönt.
Folyt. köv. Nyilván.

Jászay Tamás

 

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK, VALAMINT A NÉGY PÁLYÁZÓ PÁLYÁZATI ANYAGA A

 <<< SZEGEDINEMZETI.SZINHAZ.HU >>>

OLDALAIN

 

Kapcsolódó cikk:
Szegeden is a politika választ színigazgatót? /index.hu/