Ármány és szerelem

A szekszárdi Magyarországi Német Színház / DBU Friedrich Schiller Ármány és szerelem címû elõadását tekinthetik meg az érdeklõdõk 2008. február 27-én, 19.00  órakor a Thália Színházban az ARCUSFEST Nemzetiségi Színházi Találkozó keretén belül.

 

Rideg, komor, sivár, vasból épített színpadkép fogad a Magyarországi Német Színház (DBU) legújabb előadásán. Csupán a zenekari árokban bújik meg némi melegség, a városi zenész Miller (Szalay Sándor) és családjának tisztes polgári otthonában. Ebbe a kimért, kötött rendbe hatalmas mennydörgésként robban be a konfliktus előhívója: Miller Lujza (Alice Müller), a polgárlány és a főrangú Ferdinánd von Walter (Kispál Gergely) szerelme. És rettentő robajjal beindul a gépezet. Lehangoló, monoton, a gépek zaját imitáló kortárs ipari zenét hallunk, ami mellett egy pillanatra sem szólal meg a zenész hegedűje. - Ez a mi életünk - mondta az Ármány és szerelem (1784), Friedrich Schiller (1759- 1805) leghíresebb drámájának szekszárdi előadásáról egy néző a szünetben. /K. E./


Friedrich Schiller: Ármány és szerelem
SZINKRONTOLMÁCSOLÁSSAL!

Szereplők:
VON WALTER, az első miniszter egy német fejedelem udvarában: Bernd von Bömches
FERDINAND, a fia, őrnagy: Kispál Gergely
LADY MILFORD, a fejedelem kegyencnője: Frank Ildikó
MILLER, udvari muzsikus: Szalay Sándor
MILLERNÉ: Lotz Kata
MILLER LUJZA, a lányuk: Alice Müller
WURM, a miniszter magántitkára: Rares Hontzu
VON KALB, udvarnagy: Andrei Hansel
SOPHIE, a lady komornája: Kristin Becker
A herceg öreg KOMORNYIKJA: Florin Ionescu

Díszlet - és jelmeztervező: Ondraschek Péter
Rendezőasszisztens: Szemerédi Fanni
Ügyelő: Prohászka Dóra
Műszaki vezető: Prohászka Tamás
Fény: Marton Balázs
Hang: Antal Viktor
Technika: Kaposi András, Imre Tibor, Kutasi Balázs
Kellék: Illés Eszter
Maszk: Party Tímea
Öltöztető: Rózsa Erzsébet
Bábok: Csaláné Bohli Cecília

RENDEZŐ: CLEMENS BECHTEL

Előadás időpont:
2008. február 27. szerda, 19.00 óra
Thália Színház

 

Schiller drámája a német Sturm und Drang egyik legjelentősebb alkotása. Műfaji megjelölése szerint polgári szomorújáték, vagyis a 18. század társadalmi problémáit feszegető tragikus történet. Máig a színpadok közkedvelt darabja, nyelvezete számunkra mégis archaikusnak, értékei elavultnak tűnhetnek. Színházunk fiatal társulata megkísérli lefújni a port a klasszikusról, és új megvilágításba helyezni azt.
Ferdinánd, von Walter miniszter fia beleszeret Miller, polgári származású muzsikus egyetlen lányába, Lujzába. A miniszter azonban másnak szánja fiát: Ferdinánd házasságkötésével akarja az udvarnál betöltött pozícióját biztosítani. Választása a fejedelem kitartottjaként élő, szerencsétlen sorsú Lady Milfordra esik, aki Ferdinánd iránt érzett szerelmétől várja a lelki megtisztulást. Ferdinánd, aki megszállottan hisz a szerelem mindent legyőző erejében, magára marad: a feudális rend bürokratikus útvesztőjéből nincs kiút. És ha a fiatalok szerelme nem nyer létjogosultságot, nekik sincs több keresnivalójuk e világon.
Lujza Miller és Ferdinánd von Walter szerelme a 18. század Rómeó és Júlia-változata, de ebbe a történetbe csak azon a ponton kapcsolódhatunk be, mikorra a fiatalok szenvedélyes szerelmét már tönkretette környezetük hitványsága, álságossága, a köztük lévő társadalmi különbségek, és a felfelé kapaszkodó törtetők hatalmi harcai. A feudális és polgári értékek közötti átmeneti állapot útvesztője három egymásnak idegen világ találkozása, melyek között az alakok vágyaiktól hajtva bolyonganak.
A rendező, Clemens Bechtel neve sokaknak ismerősen csenghet, hiszen 2001-ben Effi Briest rendezésével már bizonyított Szekszárdon.

 

Forrás: DBU