2008. február 28-án és 2008. március 1-én a marosvásárhelyi Színházmûvészeti Egyetem  IV. éves színész szakos hallgatók második nyilvános vizsgaelõadásának bemutatójára kerül sor az egyetem Stúdió Színházában. Örkény István Tóték c. tragikomédiáját Kincses Elemér rendezte. Az Õrnagyot játszó hallgatók leduplázása miatt két bemutató elõadásra kerül sor, a fenti idõpontokban.


A darabválasztás pillanatában azonnal elhangzott a kérdés: "Mit érthet a Tótékból egy fiatal ember? Hogy közeledik majd ehhez a szöveghez egy végzős színésznövendék?" A kérdés jogos, hiszen távol tőlük (tőlünk) a háború, a kilátástalan robotolás, az elnyomás, a félelem. Távol? Ágika keresése, önkeresése, lázadása azonban bármilyen "körülmények" között érvényes. Akárcsak a figyelő ember megértésre irányuló szándéka, úgy, ahogy az Örkény István írásaiban megjelenik: " Nézem ezt az emberformájú lényt, ezt a világcsodáját. Szeretnék vele szerepet cserélni, kifaggatni agyonkérdezni. Hogy élt idáig. Minek örült, miért bánkódott, ki adta szájába a boldogság meg a szerelem szavait." (Örkény István, Egy tragikus eset, in: Egyperces novellák, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1991) Az idézett részlet forrása egy olyan novella mely az író sorsáról szól. Foglalkozása valószínűtlen, nem létező az egyszerű hivatalnok számára. Abszurd. Albert Camus, akire Örkény a Tóték-hoz írt bevezetőjében hivatkozik, a színész sorsát tekinti abszurdnak.
A színész, akárcsak az író, keres, feltár és megmutat. Az igazságra vágyik. Az pedig nem mindig csak az értelemmel közelíthető meg. " ‚Tőr lesz e darab - mondja Hamlet - Hol a király, ha bűnös, fennakad’. "Fennakad" - találó szó. Mert a lelkiismeret gyors és hamar visszabújik. Röptében kell elkapni, abban a tovatűnő pillanatban, mikor futó pillantást vet önmagára. A hétköznapi ember semmin sem szeret elidőzni. Mindig sürgeti valami.Ugyanakkor önmaga érdekli a legjobban, főleg az, hogy mi lehetne belőle. Ezért szereti a színházat, a színdarabokat, ahol kedvére válogathat a sorsok közül, ahol az élet költészetét kapja az élet keserűsége nélkül. Ha máshol nem, a színházban könnyű felismerni az öntudatlan embert: mert még mindig valami megfoghatatlan remény felé törtet. Az abszurd ember ott kezdődik, ahol emez véget ér, ott, ahol a szellem beleun a bámészkodásba, s maga is játszani akar. Belebújni mások bőrébe, sorsokat átérezni a maguk sokféleségében - vagyis eljátszani őket. Nem azt mondom, hogy a színészek csakis ennek a megfontolásnak engedelmeskednek, tehát, hogy abszurd emberek, csak azt, hogy sorsuk abszurd sors, mely könnyen rabul ejtheti a tisztán látó szíveket."(Albert Camus, A színjáték , in: Sziszüphosz mítosza, Magvető Kiadó, Budapest, 268.o.)
A Tóték tragikomédia. Ott van benne az élet költészete és keserűsége egyszerre. Vagy lehet, hogy mindez a költészet és keserűség magában az életben van, csak néha szükségünk van valakire, aki elénk tárja? Aki a nagyon közelről tapasztalt halál árnyékában derűre fakaszt, még akkor is ha derűnk és bizakodásunk értelmetlen.
A darabban megelevenedő falu a lekicsinyített világ, a háború okozta zavaros állapotban, ahol jog, vallás, tudomány, vagy az egyszerű emberi jóakarat is tehetetlennek bizonyul a félelem keltette tébollyal szemben. Mai világunkban sem érdektelenek ezek a kérdések, még ha térben távol is van tőlünk a "terror elleni háború". Hiszen a háború Tótéktól is távol van. Vagy mégsem?

Albert Mária, a rendező munkatársa
SZÍNHÁZMŰVÉSZETI EGYETEM, MAROSVÁSÁRHELY
STÚDIÓ SZÍNHÁZ
ÖRKÉNY ISTVÁN

TÓTÉK
Tragikomédia két részben

SZEREPLŐK

ŐRNAGY: Bartha László Zsolt/  Faragó Zénó
TÓT: Nagy Antal
TÓTNÉ: Barabási Réka/  Ferenczi Tímea III. éves
ÁGIKA: Fekete Krisztina-Irma
A POSTÁS: Kolozsi Borsos Gábor
TOMAJI PLÉBÁNOS: Tóth Albert
CIPRIÁNI PROFESSZOR: Palkó Attila
GIZI GÉZÁNÉ, egy rossz hírű nő: Vajda Gyöngyvér
A LAJT TULAJDONOSA: Derzsi Dezső, III.éves
LŐRINCKE, szomszéd: Bilibók Attila
ELEGÁNS ŐRNAGY: Orbók Áron, III.éves
MUZSIKUSOK: Fekete Zsolt, III. éves, Ráduly Zsófia IV. éves, Szász Szabolcs, I. éves
Szabadságolt katonák, falusi asszonyok: Ferencz Réka, Kiss Andrea, Kiss Bora, Horváth Gyula-Antal, Mihály Alpár-Szilárd és Vass Csaba II. éves hallgatók

Osztályvezető tanár: Kovács Levente

A rendező munkatársa: Albert Mária
Díszlet- és jelmeztervező: László Ildikó

Rendező: KINCSES ELEMÉR
A bemutató időpontja: 2008. február 28., csütörtök, 19 óra és
                                                            2008. március 1., szombat 19. óra
A játszási időpontok megtekinthetők a http://studio.uat.ro oldalon.

Irodalmi titkárság