Rubens és a nemeuklideszi asszonyok

A Vígszínház nagy érdeklõdéssel várt tavaszi eseménye Esterházy Péter: Rubens és a nemeuklideszi asszonyok címû kis barokk komédiája, amelynek március 20-án lesz a bemutatója a Pesti Színházban. Esterházy Péterrõl túlzás nélkül állítható, hogy európai hírû és rangú alkotó, aki manapság már nem csak regényeivel vív ki jelentõs elismerést, hanem színpadi mûveivel is. Erre példa a Rubens és a nemeuklideszi asszonyok, amellyel Németországban komoly sikert aratott.


Jelenet az előadásból

A darab  Rubens, a barokk festőzseni könnyed, játékos, hallatlanul szellemes élet-számvetéséről szól  és igazi "Esterházys" felütéssel kezdődik: miközben ünnepélyesen bejelentik a nagy festő halálát, ő maga saját megelevenedett önarcképéből esik ki, s ezzel a zuhanással indul el a sziporkázó, humorban gazdag számvetés életről, halálról, életszeretetről és gyönyörű női testekről. Ezt egy másik szellemóriás, Gödel, az aszketikus alkatú matematikus zseni megjelenése kontrázza, és a két életfelfogás különbségéből élvezetes és izgalmas vita bontakozik ki.
A címszereplő Lukács Sándor 1996. április 7-én találkozott először Esterházy Péterrel, mint drámaíróval. Ezen a napon volt a Víg Házi Színpadán a Búcsúszimfónia ősbemutatója, amelynek a főszerepét formálta meg - Zsótér Sándor rendezésében.  "...Az előadás talpköve egyébként az Apa Miklóst játszó Lukács Sándor. Tolókocsiban is uralja a teret. Alakítása szikár, szűkkörű, inkább agymunkára, mint színészi eszközökre épít. S hihetetlenül erős aurát teremt maga körül. Nekem az az érzésem támadt ettől a sugárzó jelenléttől, hogy Lukács Sándor mostanában kezd jó színészből nagy színész lenni" - olvasható róla az egyik kritikában. A produkció átütő sikert arat az országos színházi fesztiválon (amely a POSZT elődje volt), s Lukács hajszál híján marad le a legjobb színészi alakítás díjáról. Most tizenkét év múltán - egy nagyobb színpadi térben a Pesti Színház deszkáin újra Esterházy darabot próbál. A híres flamand festőt, Péter Paul Rubenst kelti életre.  Az ő gondolataiból idézünk:
"Esterházy Péter darabja különböző minőségű szövegekből áll össze. Igazi posztmodern  kavalkád. Beszédopera, amelyben duettek és áriák váltakoznak. Számomra rendkívül  izgalmas színészi feladat a darab címszerepének megformálása. Rubens, a barokk  legendás figurája, aki Esterházynál többször is lemászik a ravatalról, és egyszerűen nem  hajlandó meghalni. Egyszerre szenvedélyes és ironikus számvetés örömről, erotikáról, alkotásról és szenvedésről".


Jelenet az előadásból

Ami a látványt illeti, a különleges és pompázatos kiállítású díszlet és jelmezek segítségével, az élő zenekar szolgáltatta zenével és énekkel olyan látványos, teátrális környezet teremtődik a Rubens képekkel körbebástyázott színpadon, ahol - reményeink szerint- a maga gazdagságában jelenik majd meg az Esterházy Péter megálmodta színház.
A produkció a Magyar Televízió támogatásával és közreműködésével jön létre. A magyarországi ősbemutatót a Pesti Színházban vendégként Szikora János rendezi. A díszlet Horesnyi Balázs munkája és a jelmezeket a nemzetközi hírű divattervező, Zoób Kati tervezi.


Hegedűs D. Géza és Lukács Sándor

ESTERHÁZY PÉTER
Rubens és a nemeuklideszi asszonyok
-
kis barokk komédia egy részben - 

Rubens: LUKÁCS SÁNDOR
Festősegéd: VALLAI PÉTER
Angyal: VENCZEL VERA
Bacchus: JUHÁSZ ISTVÁN
Albert, Rubens fia: GYURISKA JÁNOS
Helene, Rubens felesége: PETRIK ANDREA e.h.
Gödel: HEGEDŰS D. GÉZA
Énekes: VÁSÁRY ANDRÉ

valamint: Rubens alakok és zenészek

Díszlet: HORESNYI BALÁZS
Jelmez: ZOÓB KATI
Dramaturg: RADNÓTI ZSUZSA
Irodalmi konzultáns: MORCSÁNYI GÉZA
Zenéjét összeállította: RÁCZ MÁRTON
Ügyelő: TÓTH PÉTER
Súgó: ZSOLNAY ANDREA
Asszisztens: MOLNÁR KATA

Rendező: SZIKORA JÁNOS

 Forrás: Vígszínház
Fotók: Szlovák Judit