Szenvedélyes Szentivánéj

A legmisztikusabb éjszaka. Legendák, varázslatok, hiedelmek, népszokások jellemzik Szent Iván éjjelét. A Budapesti Operettszínház ezeket is feleleveníti június 24-én a városligeti Vajdahunyad várának udvarán, ahol természetesen az idei nyár musicalszenzációja, a Szegedi Szabadtéri Játékokkal közösen bemutatott Szentivánéji álom áll a középpontban.


Janza Kata, Szabó P. Szilveszter

A legmisztikusabb éjszaka. Legendák, varázslatok, hiedelmek, népszokások jellemzik Szent Iván éjjelét. A Budapesti Operettszínház ezeket is feleleveníti június 24-én a városligeti Vajdahunyad várának udvarán, ahol természetesen az idei nyár musicalszenzációja, a Szegedi Szabadtéri Játékokkal közösen bemutatott Szentivánéji álom áll a középpontban.

A Szent Iván éji "varázslások" eredete a természeti népek mágikus szertartásaira vezethető vissza: a nyári napforduló idején, június 24-én tartották a tűz ünnepét. A krónika szerint a XVI. századi Németországban szinte minden településen örömtüzet gyújtottak Szent Iván előestéjén, énekkel-tánccal ünnepelték a napfordulót. A kereszténység elterjedésével az ősi kultikus ceremóniákat üldözte az egyház. Az inkvizítorok a boszorkánynak kikiáltott sámánokat, javasasszonyokat, gyógyítókat, varázslókat máglyán égették el, hogy bűneiktől megtisztuljanak. Mindhiába. A XIX. század végéig nem volt olyan falu Európában, ahol ne lángoltak volna fel a nyárközépi tüzek.

Június 24-én este is fellobban a tűz, fáklyák és mécsesek világítják majd be a Vajdahunyad várának udvarát, ahol este tíz órától vár minden érdeklődő musicalrajongót a Budapesti Operettszínház, hogy megismerhessék Szent Iván éjjelének szokásait, s persze a világ első worldmusicaljének, Szakcsi-MP Sziámi-KEROŽ közös művének legszebb dalait - sztárjaink előadásában.

A mű zenéje egyedülálló, nemzetközi motívumokat vonultat fel, vegyíti az eltérő stílusokat a musicaltől a rapig, a poptól az autentikus cigányzenéig, a kortárs zenétől a népzenéig. Természetesen a worldmusical középpontjában is a jól ismert figurák állnak. A darab színhelye az álmok és szerelmek erdeje, s benne a tisztás: a földi emberek és a láthatatlan szellemvilág mágikus találkozóhelye. Itt készülődik mindenki a nagy esküvőre, Theseus, a dúsgazdag szállítmányozó, a "Nagy Taligás" lányának, Hermiának, s Demetrius-nak, a rendőrfőnök egyetlen fiának kellene egybekelnie másnap, Szent Iván bűvös éjjelén... Feltűnnek a nép számára láthatatlan tündérek is, Oberon, a hatalmas tündérkirály, állandóan civódó felesége Titánia, a gyönyörű, félig emberi, félig tündéri ifjú, Puck, s a többiek... Közösen éneklik:

Szent Iván éjjelén együtt lesz minden,
Felforr a mámor most egyszeribe,
Megtelik vággyal és kéjjel az éjjel, és
Mindenki szerelmes valakibe!

Ez a dal is felhangzik június 24-én éjjel a Vajdahunyad várában, de fellépnek természetesen a Mesteremberek is, ott lesz Puck a Csiribájjal, civódik majd Titánia és Oberon, hallhatnak az érdeklődőt Bolerót, s persze a Szerelmesek éjszakáján elénekli a műből a kvartettet Lysander, Hermia, Demetrius és Heléna.

A dalokat a Budapesti Operettszínház sztárjai adják elő: Janza Kata, Szabó P. Szilveszter, Dolhai Attila, Bereczki Zoltán, Vágó Bernadett, Földes Tamás, Csengeri Ottília, Peller Anna, Füredi Nikolett, Vágó Zsuzsi, Szabó Dávid, Homonnay Zsolt, Kerényi Miklós Máté, Németh Attila, Peller Károly, Bálint Ádám, Szerényi László, Sánta László, Faragó András, Dézsy Szabó Gábor és György-Rózsa Sándor.

A Budapesti Operettszínház ingyenesen rendezvényén tehát - pontosan egy hónappal a szegedi ősbemutató előtt - tündérek, mesteremberek, szerelmesek randevúznak a Vajdahunyad várának udvarán, a misztikus Szent Iván éjjelén.

Forrás: Budapesti Operettszínház