Műértők ínyencfalatja

Léna & Roselli Galéria. Már a név meglódítja a képzeletet. Mielõtt azonban benyargalnánk az aszszociációs holdudvarra - kézcsók Hernádi Gyula bácsinak a túlvilágra a pontos szókapcsolatért! -, szögezzük le, mutassunk rá és hangsúlyozzuk, hogy ezúttal (is) hazai projektrõl van szó, naná hogy európai távlatokkal. (Sõt: amerikaival.)

Orosz Ilona Léna neve már márkavédjeggyé vált a divat világában, az haute-couture itthoni fővonala mentén. És kitalálta, hogy a legnemesebb polgári hagyományokat követve a kortárs képzőművészet kiváló képviselőit támogatja.

Spanyolországi galériájában olyan alkotók kapnak lehetőséget megmutatni műveiket, akikre odafigyel a nemzetközi művészeti élet. Nem tagadja, hogy a válogatásnál a személyes impressziók döntenek. Nem rójuk fel neki, mint ahogy a Medicieknek sem, hogy esztétikai érzéke vezérli, sok-sok szívbéli megfontolással, heves rokonszenvekkel egy-egy már virágzó életmű vagy egy most érlelődő oeuvre iránt.

DIANA KINGSLEY: BLUE - FOTÓ
"A hagyomány kötelez" - mondja szinte pironkodva, hogy ráeszmélt, nem elég neki egy art deco házban lakni, fényes sikereket elérni Gaultier-val, Moschinóval s másokkal. (Igazából szeretne olyan szalont is, amely tere lenne egyfajta magasabb szellemiségű társasági életnek, briliáns elmék kellemes, könnyed együttidőzéséhez, de ez egyelőre inkább csak transzcendens távlatokban derengő cél...)

Most azonban itt a Budapesti Tavaszi Fesztivál! Egy pompás lehetőség, hogy együttműködve az immár patinás múltra visszatekintő és mindig megújulni képes művészeti fórummal, még látványosabb, nagyobb színtérre léphessenek ki a Léna & Roselli Galéria alkotói. Hála Zimányi Zsófia fesztiváligazgatónak, aki jó szemmel meglátta a különböző művekben rejtező, kínálkozó lehetőséget, március 20-tól egy valóban izgalmas, meglepően sokrétű válogatást láthatunk a budapesti Ybl Palota falai között.

Az Új Kor Társ című kiállítás már műfaji változatosságával is figyelemre méltó. A festészet, grafika, szobrászat "szentháromsága" mellett helyet kap itt a fotográfia, a formatervezés, valamint a videomunkák és az installációk, térberendezések, s ne felejtsük ki a performanszot sem.

VESZELY FERENC: SZŐLŐSZEMEK - OLAJ, VÁSZON
Ha csupán a szereplők neveit soroljuk, már kitetszik belőle, hogy különlegesnek ígérkeznek nem csupán a különböző produkciók, hanem azok összhangzása, kölcsönhatásaik. Veszely Ferenc festményeivel - tervei szerint - szinte megzendíti az Ybl Palota eklektikus architektúrájának ritmusképleteit. Jordi Pallarés, spanyol művész erőteljes festői gesztusokból épülő vizuális látványai pedig mintha kozmikus távlatokra rezonálnának. Jellemző, hogy a mezőgazdasági ihletettségeiről elhíresült Bukta Imre külön megtanulmányozta a kiállító termeket, hogy kifejezetten oda komponálja rajzait.

Diana Kingsley, amerikai képzőművész elképesztő kifinomultsággal áldozza be a giccs világának motívumait a magas művészet általa kreált oltárán. Az érzelmi telítettség egyébként sem idegen az Új Kor Társ tárlatán. Kovács Lola szem-ábrázolásai olyan delejes erővel hatnak, hogy a nézőt valóban nézésre bírják, de olyan misztikus hatalmakat sejtetve, hogy a látványon elrévedő már-már a realitáson túli tartalmakat is látni véli...

Nádler István nevének hallatán a gyakorlott tárlatlátogatónak megjelenik egyfajta, rá jellemző motívumokból felépített kompozíció víziója. Ám még a művészt jól ismerő is meglepődhet, hogy a mester milyen választékosan jutalmazza nézőjét látványaival. Nagyméretű képei a biztos siker zálogának ígérkeznek.

KOVÁCS LOLA: MAX ÉS SHA NA RA - OLAJ, VÁSZON
Előzetesként kiszivárogtathatjuk az információt, hogy Károlyi Zsigmond életműve ezúttal is új fejezetekkel bővül. Károlyi látszólagos egyszerűségei, olykor átlókra redukált motívumai, mindig is minimum duplafedelű rejtvényként mutatkoztak. (Amelyekből azután még gazdagabb tartalmak is fölsejlettek!)

Németh Miklós munkássága önmagában olyan figyelemre méltó, hogy megér egy külön könyvet. És ami a jó: ez a könyv már meg is jelent, s kapható a Léna & Roselli Galériában. Az idős művész alkotásaiból számosat őriznek itthoni és külföldi köz- és magángyűjteményekben. Méltatói kiemelik, hogy "nagyvárosi szemlélettel, panteisztikus életérzéssel éli meg, ábrázolja a mindenséget, s benne az érző, szenvedő, alkotó embert, mint a teremtés legfőbb letéteményesét." (Különös, hogy Németh Miklós már az ezerkilencszázhatvanas években úgy festett, olyképpen ábrázolt, hogy korát megelőzve érzékeltetett olyan stílusban, amilyet a nyolcvanas években expresszív irányzatokban lelhetünk fel. De talán nem ezen érdemes csodálkozni. A vérbeli művész mindig megelőzi korát, gyakran még a tudományos felfedezéseket is.)

A résztvevők névsorát idézve - Bukta Imre, Marlene Dumas (Hollandiából), Gaál Endre, Károlyi Zsigmond, Kovács Andor, Kovács Lola, Querait Lencinas (Spanyolországból), Billy Name (az Egyesült Államokból), Nádler István, Diane Kingsley (az Egyesült Államokból), Robert Marcell, Németh Miklós, Jordi Pallarés (Spanyolországból), Szikora Tamás, Veszely Beáta, Veszely Ferenc, David Wilkinson (az Egyesült Királyságból) - kirajzolódik egy nemzetközi művésztársaság tablója.

És ne hagyjuk ki a videoműveket létrehozó izgalmas csapatot sem: Olöf Björnsdottír a kontinensről nézve hideg egzotikumával mutatkozó Izlandról hoz mozgó képi anyagot. Az Egyesült Királyságból statisztikusan a legtöbben képviselik a videoművészetet: Roderick Buchanan, Douglas Gordon, Steve Klee, Ruth Maclennan és Mark Wallinger. Sportos kifejezéssel élve, Németország színeiben "ketten indulnak": Johannes Mailer és Monica Gerschler.

Természetesen a nemzetiség lehet kimutatható motiváció egy-egy művész munkáiban, de valamennyien - beleértve a japán Saki Satomot és a magyar El-Hassan Rózát is - elsősorban önmagukat reprezentálják. (Utóbbiak is videoművekkel.)

NÉMETH MIKLÓS: BOHÓCOK - OLAJ, VÁSZON
Mi az, ami közös a sokféle műben? Nyilvánvalóan a Léna & Roselli Galéria válogatása. Természetesen - hangsúlyozza Orosz Ilona Léna - egy alkotó munkájába sem szól bele a galéria vezetése, mindenkit saját művészi szabadsága vezérel. És talán épp ez az, aminek - valljuk be - nem teljesen kockázat nélküli vállalása teszi, hogy a valóban független művészek munkái mégis rokoníthatóak. Összehozza őket, rejtélyes, megfoghatatlan szellemi szálként a kiválasztás - és a függetlenség.

Mielőtt bárki megriadna, hogy pátoszos művészeti elvek mentén szerveződne a közös kiállítás, megnyugtatásul - és jótékony izgatásul egyszerre - közöljük, hogy ami meghatározó, az a szó legjobb értelmében vett játékosság. Léna nem tagadja meg például a divat világához való kötődését, és a tárlathoz kapcsolódik divatbemutató is. (Joó Beatrix és Kovács Andor neve fémjelzi ezeket a bemutatókat, és sejthető, hogy a kifutón Sentiments márkanév alatt látható kollekció és kiegészítők nem véletlenül kerülnek ebbe a miliőbe: tudatosan kreálódik összképük.)

Ez már egyébként a zárótétel "táncrendjébe" kerül, Szakcsi Lakatos Béla és a Willy Lakatos Intersection Band koncertjével fokozva. (A megnyitón nemes egyszerűséggel Zséda énekel.)

A Budapesti Tavaszi Fesztiválon számos figyelemre méltó produkciót élvezhet a kifinomult ízlésű közönség. Az Ybl Palotában bemutatásra kerülő válogatás minden bizonnyal a műértők ínyencfalatja lesz.

SZERÉNYI GÁBOR