Pszeudo-virtualitás...

A mai mottót pár napja gyûjtöttük be, és elraktároztuk késõbbi felhasználásra. A Völgy jövõjérõl szóló beszélgetés második etapján ücsörögtünk és aktívkodtunk a Kávéházban, mikor eszünkbe jutott, hogy ez idepasszol. Igazából szuper volt, sok lényegi kérdés és probléma merült fel, sokféle ember és gondolkodásmód nyilatkozott meg. Ezt nyilván a völgy laza és családias alaphangulata indokolta, ezért volt a beszélgetés sokkal élénkebb és hatékonyabb, mint például egy nagyszínházi közönségtalálkozó.

Abban, hogy minden gördülékenyen és békésen zajlott, nagy szerepe volt a rátermett moderátornak is. Sajnos - talán a mentegetőzés, a sajnálkozás és a völgyromantika csábító örvénye miatt - valódi válaszok nem születtek. Jól éreztük magunkat, de zavaró volt, hogy a javaslatokra pozitív, konstruktív reakció nem érkezett.
Majdnem ott ragadtunk a középforró Kávéház gyepén, de végül is rászántuk magunkat, hogy behatoljunk a Faluház kemencéjébe. A KisFöldAlatti Színház felolvasó délutánján elsőként Witold Gombrowicz Yvonne-ja szerepelt. A színészek különböző játékstílusokat képviseltek, ami nem tett jót az előadás egységének. Alapvetően szimpatikus produkciót láttunk, jól megtalált formákkal és ötletekkel. Sokszor azonban ezek a jó ötletek kiszorultak a Gegek veszélyes peremvidékére - még egy kis munkával a jó humorú előadás integráns részévé lehetett volna tenni őket. Örömmel hallottuk, hogy a szöveg intelligens és kreatív értelmezésen esett át. Kár, hogy néha a kisebb ellenállást választották, és humorkodássá fajult a jó gondolat.
Ma volt a nagy Völgy-teljesítmény-túranap. Teljesítménytúra indult a Felső Iskola udvarából, a három útvonalon 302 ember indult. Nem számítva azokat, akik nem értek célba, a túrázó völgylakók összesen 5420 kilométert gyalogoltak. Történt egy baleset is, a mentő a veszprémi kórházba szállította a sérültet, de nem kell aggódni, mert kiderült, hogy csak húzódásról volt szó.
Este programdömping volt, a hét órás idősávban például négy programot akartunk megnézni. Az Arasinda Török Zenekar a Malomszigeten kivételesen nagy közönséget vonzott, a koncert végére táncos méreteket öltött a hangulat.
Ezzel párhuzamosan a teljesen más műfajt és hangulatot képviselő Mandel Quartet hasonló tetszést aratott. Állóhelyet is alig sikerült szereznünk a Katolikus Templomban. Egy napon belül másodszor hallgattuk meg a Greensleeves című reneszánsz slágert ezen a helyszínen - a Parafónia zenekar is játszotta ezt a dalt tegnap -, és mindkétszer jólesett. A régizene jól illett a Katolikus Templom szeánsz-atmoszférájához.
A Kávéházban Schäffer Erzsébet határozatlan műfajú jelenléte bűvölte el az idei völgyméretekhez képest óriási közönséget. Az író-újságírónő stílusa olyan őszinte és sallangmentes, hogy bárkit magával ragad - azokat is, akiknek ez a hangvétel általában nem vág a profiljába. Az általunk hallott novellát is lehet, hogy kevésbé éreztük volna érdekesnek egy nyomtatott fórumon, de a szerző előadásmódja és lénye megkérdőjelezhetetlenül hitelessé és természetessé tette ezt az írói világot.
A MAnökken ProlEtarZ zenekar koncertjén a Gástya Árokban kevesen vettek részt, de a zenészeket ez szemlátomást nem zökkentette ki. A nagy sietség miatt csak rövid ideig hallottuk őket; annyi biztos, hogy ők az egyetlen zenekar a völgyben, akik zoknit ígértek minden megvásárolt cd mellé.
Tökéletes lezárása volt a napnak a vigántpetendi Cirkuszi Sátor-béli meglepetés-koncert, még ha számunkra nem is volt meglepetés, mert tudtuk, hogy a Cabaret Medrano lép fel. Lehet, hogy ha mások is értesültek volna erről, akkor nem csak hatvanan élveztük volna a völgy egyik legjobb estéjét. A zenészek annyira felpörgették hallgatóikat, hogy a kisszámú közönség leglelkesebb része - köztük mi is - a cirkuszporondon táncolva töltötte a buli felét. Megint csak ugyanazt a tanácsot tudjuk adni, mint néhány napja: nézzétek meg őket Pesten is!
Most pedig nagyon fontos információ következik. Több mint egy hét kellett ahhoz, hogy felfogjuk, hogy milyen mázlink van a völgyvécékkel. Bár a mintavételünk lehet, hogy nem reprezentatív, de tapasztalataink szerint a legtöbb mobilvécé mindig tiszta és korrekt.
Ezzel a lényegi kérdéssel zárjuk a kilencedik napi beszámolót.
Holnap utoljára száguldunk...

Kristóf Borbála és Marsalkó Eszter
forrás:kapolcs.hu